Amikor megérünk a szerelemre...




Kedves Viki! Megpróbálom leírni a saját történetem, amit ígértem. Remélem, így jó lesz, nem igazán szoktam írni. Mióta először találkoztunk, teljesen megváltozott az életem. Azért kerestelek fel, mert úgy éreztem, vége a világnak. A vállalkozásunk bedőlt sajnos, a férjemről kiderült, hogy hónapok óta van valakije, én pedig pánikrohamokkal küzdöttem. Mindig nagy volt bennem a megfelelni vágyás. Túl maximalista vagyok, főleg önmagammal szemben, és ha bármi rossz történik, rögtön magamban keresem a hibát. Már rögtön az első oldás alkalmával megértettem, hogy hiba senkiben nincs. Mindenki ösztönösen arra megy, amit kijelölt magának. Bár nehéz volt elhinnem, hogy minden, ami velem történik, a javamat szolgálja. Akkor nehéz volt ezt átlátni, de mára teljesen megnyugodtam.


Elsőként olyan oldáson voltam, ahol a nőiességen is dolgoztunk. Sose gondoltam, hogy erre szükség lehet, mert azt hittem, ezen a területen minden rendben van. Pedig dehogy... Azt, hogy a párom félrelépett, magamnak is köszönhetem, ugyanis én teremtettem meg a gondolataimmal. Én hívtam életre. Megtanultam, hogy semmi nem történik velünk a saját beleegyezésünk nélkül. Feloldottuk a régi cölibátusi fogadalmakat, és hatalmas megkönnyebbülést éreztem. Végig sírtam az egészet, katartikus élmény volt. Azt láttam, mintha a testem vastag láncokkal lett volna körbetekerve. Ezek lehullottak nagynehezen. Ezután láttam magam egy olyan régi életbe, ahol valami grófnő féleség voltam, nagyon gyönyörű, és egy szerelmi féltékenység áldozata lettem, belefojtottak egy folyóba. A mostani férjem volt az, mert megcsaltam. Kezdett összeállni a kép. Ez blokkolta a nőiességem is, ezenkívül újra életre hívtam az eseményt, csak fordítva. És megértettem azt is, miért van víziszonyom. Több képem feljött régről, gyerekkoromból és a családból is, amik eddig akadályoztak. Főleg a hozott mintáim. 


Elkezdtem másképpen látni a dolgokat, és elkezdtem nem haragudni a páromra. Ez azzal járt együtt, hogy kezdtem őt megérteni, és normális, ember módjára tudtunk kommunikálni. Másodszorra csináltunk egy karmikus válást és összeházasítottuk a férfi és női részeim. Végig sírtam az egészet. Még gondolatban is féltem elszakadni a páromtól. Azt éreztem, mi egy tökéletes pár vagyunk, annak ellenére, hogy én mindig többet tettem ebbe a kapcsolatba. De az ikerlélek energia megtapasztalása rádöbbentett arra, ami a valóság. Ha én az igazival élnék együtt, akkor nem hagyna el egy másikért. Sorban jöttek a felismerések. Ha egyszer elkóborolt, mégegyszer el fog. És ami a legfájdalmasabb volt: lehet, hogy a másik nő az igazi neki. A nagy kétségbeesés közepette eszembe jutott, hogy talán rám is vár valaki. Hogy ne ragaszkodjak senkihez és semmihez, mert ha valami elromlott, annak a csírája mindig bennünk lesz. Tudtam, hogy el kell engednem és önmagamhoz képest viszonylag gyorsan lezártam magamban öt évet. De csak azért tudtam megtenni, mert megéreztem azt a boldogságot oldás közben, ami vár rám. Megértettem, hogy ez a kulcs a boldogságomhoz. Több életem jött még elő, ahol megaláztam, megcsaltam embereket, egyszer pedig Velencében prostituáltként éltem. Nem volt kellemes visszanéznem, de megértettem a blokkokat önmagamban. Megértettem, hogy senki más nem hibás az életemért, csak én magam. Én akartam megtapasztalni ezeket az élményeket. Ezek az események kellettek, hogy megtaláljam önmagam. 


Sosem gondoltam, hogy egyszer ezt fogom írni, de hálás vagyok a páromnak. Ő világított rá, hogy egyedül, saját lábamon kell megállni, és az életemért csak én felelek. Rájöttem, ha ő mással boldog, akkor nem szitkozódni kell, hanem sok boldogságot kívánni neki. Mert a kimondott szó bumerángként száll vissza rám. Ezzel, hogy ő fel merte vállalni önmagát, és a szerelmet választotta, példát mutatott, hogy nekem is ezt kell tennem. Becsülöm és tisztelem érte. Tudtam, hogy nekem is ezt kell tennem. Megtanultam, ha már egyszer gondolati szinten is felmerül valakiben, hogy nem biztos, hogy a nagy Ő-vel él együtt, akkor biztosra veheti, hogy ez így van. Sokszor gondolkodtam el azon, hogy mi van, ha nekem ő az igazi, neki meg valaki más? Megtanultam, hogy ilyen nincs. Ez az érzés kölcsönös. Tehát ha valaki félrenéz, ezzel csak lehetőséget ad mindkettőjüknek a boldogságra. Rájöttem, hogy az még semmi, hogy a páromat nem ismertem, de önmagamat sem. Ahhoz, hogy megértsem a dolgok lényegét, önmagamat kellett megismernem. Az ikerlelkes oldás után ismertem meg Attilát. Ahogy elengedtem a volt párom, megérkezett! Semmi kétség, szerelem első látásra. Nem is tudom leírni, milyen érzés kerített hatalmába. Egy pillantásában benne a volt vagy tízezer év. Mintha azt sugallta volna, hogy ne mondj semmit, mindent tudok, és értelek. Egyszerűen nem volt szavakra szükség. Mindig arra vágytam, hogy megértsenek. Egy pillantásából tudtam, ez így van. Sosem gondoltam volna, hogy ez létezik. Azt hittem, ezt az érzést csak az írók ismerik, ők is csak álmaikból. Nagyon boldogok vagyunk. Tudom, hogy sosem fogunk veszekedni, mert egymásra vagyunk hangolva. Ugyanazt érezzük. Ugyanazt gondoljuk. És ami a legfontosabb: ugyanazt akarjuk! Egymást! Semmi bizonytalanság, semmi kétely. Bár azt halkan megjegyzem, hogy szerintem a nők sokkal ösztönösebbek, mert a párom kicsit megijedt az elején, éreztem rajta, mert olyan erős érzései voltak, ami gyakran párosult fizikai tünetekkel, főként fejfájással. De megterveztük az életünket, azt gondolom, ha az ember megtalálta az igazit, nincs mire várni.


Azt mondanom sem kell, hogy pánikrohamom egy sem volt azóta, mert rendben van a lelkem. Az anyagiakról is be fogok számolni, de mivel annak megteremtését még most kezdtük el, nagy eredményekről egyenlőre nem tudok beszámolni, bár abban is elindult a fejlődés. Múlt hónapban több volt a fizum, mint szokott. Azt is meg fogom írni, de ahhoz még megyek néhány oldásra.


Viki, hálásan köszönök mindent, köszönöm a volt páromnak, és önmagamnak azt, hogy ilyen rövid időn belül ekkorát fejlődtem, és hogy elhiszem, hogy megérdemlem a boldogságot!


Ha valami nem jó, nyugodtan javítsd ki! Puszi, Rebeka, aki 30 éves



Online meditációk és előadások: https://www.patreon.com/utmutatoaleleknek


Facebook oldalunk: https://www.facebook.com/utmutatoaleleknek1/?fref=ts


Facebook csoportunk: https://www.facebook.com/groups/1108624685917176/


Gyakori kérdések: http://elozoeletek.blogspot.com/p/gyakori-kerdesek.html


Kövess bennünket instagramon is: https://www.instagram.com/utmutatoaleleknek/


YouTube csatornánk: https://www.youtube.com/channel/UCoeNAsAktMxha-n9QYVit1A


Könyveimről információkat itt találsz: http://elozoeletek.blogspot.com/p/konyvinformaciok.html




Megjegyzések

  1. Köszönöm az irást, nagyon hasznosnak találtam. Érdeklődnék h Nyiregyházán ilyen karmaoldással foglalkozik e valaki? Tud e ilyenről. Köszönöm válaszát. Zsuzsa

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése