Egy angyal gondolatai




Az Angyal kiterjesztette a szárnyát, és tett még egy kört a város felett.
Csendesen elmélkedett magában.
Szerette ezt a kaotikus világot, amit Földnek hívtak.
Az emberek épp a szokásos esti teendőiket végezték, vacsoráztak, játszottak, zuhanyoztak, veszekedtek, szeretkeztek.
Mindenki elmerült a saját valóságában.
,,Leült" egy piros cserepes ház tetejére, és a naplementében gyönyörködött.
Tudta, hogy a folyamatos teremtés újabb és újabb csodákat hoz majd létre ezen a bolygón is.
Remélte, hogy egyszer az emberek is meglátják azt, ami számukra most oly kevéssé nyilvánvaló.
A Világegyetem egy napon megnyílik előttük, és feltárulnak az eddigi Titkok.
S, hogy mikor jön el ez az idő?
Az Angyal számára lényegtelen volt, hiszen ő a mostban élt...Örökké.
Az emberek számára viszont cseppet sem lényegtelen ez a tényező,
hiszen gyönyörű világuk, épp egy expresszvonat sebességével száguld,
a morális, és a környezeti katasztrófa felé.
Az angyal lelkét remény járta át... Közben az esti szellő végigsimította a fák leveleit.
Talán nemsokára eljön ez a pillanat, hisz egyre többen ébrednek fel a Földön, és keresik az Utat hazafelé.
Ebben a korban Isten nem küld már prófétákat.
Az egységtől való elszakadás olyan hatalmas, hogy a könyvekben van
lefektetve a Világegyetem igazsága, szépsége, bölcsessége.
Talán elolvassák majd a fontos gondolatokat.
Tudta, hogy segítők ezrei próbálják meg intuíciók segítségével terelgetni az emberiséget.
Vajon sikerrel járunk?
Az emberek elmerültek a fizikai lét fájdalmaiban, és örömeiben egyaránt. Szilajok és öntörvényűek, mint azok a vadlovak, amik Amerika Földjén élnek. A Mustangokat nem érdekli semmi más, csak a száguldás. A legtöbb embert nem érdekli más, csak a szex, a fogyasztás öröme, a pénz, a hétköznapi küzdelmeik.
Fiatalok még. Sokat kell tanulniuk, de bennük van a szeretet csírája.
Tehát van remény.
Így összegezte gondolatait az Angyal, majd megnyílt az Ég, és visszatért az Öröklét síkjára. Jelenlétét senki sem érzékelte.
Érezte, hogy nemsokára eljön megint.
Vágyott rá, hogy figyelje a Felemelkedés folyamatát a Földön. Bár sokszor látta már máshol, mégsem tudott betelni vele. Tudta, hogy a Szabad Akarat Bolygóján mindez másképp következik be. Holnap Itt lesz megint.
A Kedvenc háztetőjén ücsörög majd, ahogy ma is, és figyel Minket.
Folyamatosan Békét és Szeretetet sugároz felénk, ösztökéli intuíciónkat.
Ébreszt, mint a vekker. Ez a dolga... Őt ezért Teremtette Isten. Minket, embereket meg a tapasztalás gyönyörűségéért.

Megjegyzések