Egy különleges találkozás




Másfél hónappal ezelőtt vettem részt Viki párkapcsolati oldásán. Mivel már ismerem az ikerlelkemet (de útjaink pár hónappal ezelőtt szétváltak), gondoltam, jót tesz majd a tisztítás.

A tanfolyam hatására sikerült végre helyretenni régi, a szívem mélyén még le nem zárt párkapcsolataimat és érzéseimet. A meditáció alatt elbúcsúztam azoktól, akiktől el kellett búcsúznom, megbocsátottam másoknak és megbocsátottam magamnak. Néhány személy, akikről már rég elfeledkeztem, álmomban kerestek fel, azt mondták, "menniük kell", és szó szerint kisétáltak az álmomból. A tanfolyamot követően egyre jobban éreztem magam, egyre könnyebbnek, egyre tisztábbnak.


Ekkortájt egyik barátnőm esküvőjére készültünk. A karmaoldás utáni héten a barátnőm felhívott, hogy éppen az ülésrendet készítik és mellém ültethetnének-e egy személyt, mert úgyis egyikünknek sincsen párja... Később kiderült, hogy a srác olasz, és mivel tudok olaszul, úgy gondolták, majd biztosan jól elleszünk. ( A vőlegény részéről Toscanaból érkeztek olasz rokonok.)

Az esküvő napján bal lábbal ébredtem, elég rossz hangulatban telt a készülődés. Voltam fodrásznál, de nem tetszett a hajam, már majdnem ott tartottam, hogy nem megyek el az esküvőre, de a barátnőmre való tekintettel erőt vettem magamon.


A szertartás egy kis kápolnában zajlott, nem messze az étteremtől, ahol a lakodalmat tartották. A kápolna előtt várakozva megpillantottam asztaltársam: egy tipikusan olasz kinézetű, kreol bőrű, napszemüveges férfit. Egyből be is mentem a kápolnába, jobbnak láttam, ha majd csak később mutatkozunk be. Valahogy elkezdett foglalkoztatni a gondolat, hogy mit fog majd gondolni rólam. Nem is értettem az okát különösebben.

A szertartás után az étteremben mutattak be egymásnak, amikor már elkerülhetetlen volt a találkozás, mivel egymás mellett ültünk. ( Mint utólag kiderült, már jóval az esküvő előtt megmutatták neki a fényképemet.)

Az este nagyon jó hangulatban telt, bár egy kicsit nehezen oldódtunk, a szokásos kérdések feltétele, amit egy ismeretlen külföldinek felteszünk, a mi esetünkben olyan esetlennek tűntek. Annyit tudtam, hogy aki mellettem ül, határozottan nem egy "idegen".

Végül aztán feloldódtunk, kezdtük nagyon jól megérteni egymást, sokat táncoltunk és nevettünk. Folyamatosan egymást kerestük a szemünkkel, ha éppen nem voltunk együtt. Az étteremnek volt egy gyönyörű kis parkja halastóval és padokkal, sokszor kimentünk sétálni, néztük a csillagokat és beszélgettünk az élet dolgairól... 

Az az este olyan volt számomra, mint a mesében. Vannak néha olyan pillanatok, órák, napok az életben, amikor önkéntelenül megköszönöd, hogy élhetsz. Én megköszöntem azon az estén...ezerszer.


Az éjszaka lassacskán véget ért és én indulni készültem. Mondta, hogy mihamarabb látogassam meg kint, Olaszországban. Megszeretné mutatni nekem Toscanat, ahol él. Úgy váltunk el, hogy azt mondta: "akkor legközelebb Olaszországban találkozunk". Én pedig csak nevetve legyintettem és mondtam magamban, hogy " Isten Veled".

Mihelyst hazaért, egyből felvettük a kapcsolatot. És bár még számomra is hihetetlen, de október közepén repülök ki hozzá, már megvan a repülőjegyem, hogy egy pár napot együtt töltsünk.


Eleinte sokat gondolkodtam rajta, hogy ki lehet Ő és mi a szerepe az életemben. De ma már nem teszem. Egyszerűen csak hagyom, hogy megtörténjenek a dolgok, hogy átéljek minden egyes varázslatos pillanatot és elfogadjam az élet ajándékait. 


Brigi 23 éves



Online meditációk és előadások: https://www.patreon.com/utmutatoaleleknek


Facebook oldalunk: https://www.facebook.com/utmutatoaleleknek1/?fref=ts


Facebook csoportunk: https://www.facebook.com/groups/1108624685917176/


Gyakori kérdések: http://elozoeletek.blogspot.com/p/gyakori-kerdesek.html


Kövess bennünket instagramon is: https://www.instagram.com/utmutatoaleleknek/


YouTube csatornánk: https://www.youtube.com/channel/UCoeNAsAktMxha-n9QYVit1A


Könyveimről információkat itt találsz: http://elozoeletek.blogspot.com/p/konyvinformaciok.html


Megjegyzések