2016. december 28., szerda

Minden szerelemnek eljön az ideje


Kedves Viki és Márti! Hálával tartozom nektek a sok csodás oldásért, mert hihetetlen dolgok történtek velem, amit sose gondoltam volna. Azt hittem hogy én már sosem fogok tudni kilépni abból az állóvízből amiben vagyok. Egyre csúsztam lefelé és se erőm se lehetőségem nem volt egy jobb életre, vagyis csak azt hittem. Annyira leblokkolta a tudatalattim a változást hogy már az öngyilkosság gondolata is megfordult a fejemben. Most már nem tennék ilyet mert tudom hogy nehezítve visszakapok mindent amit nem oldottam meg. Öt és fél hónapja találtam rátok úgy, hogy egy ismerősöm megosztott a blogoldalról egy lélekemelő cikket és megszólított minden sora. Azonnal éreztem hogy írnom kell és jelentkeznem bár a tudatalatti blokkjaim rendesen húztak visszafelé. Aztán legyőztem őket és bejelentkeztem az első családi oldásra. Első alkalommal majdnemcsak sokkot kaptam, annyira hihetetlenül nagy felismeréseim lettek és annyi mindent értettem meg az életemből. Két hétig oldódtam utána és sírás formájában tisztultak ki belőlem a múltam elásott emlékei. Olyan emlékek is előjöttek, amire már rég nem emlékeztem.
Végre meg tudtam bocsátani az apámnak és már nem tettesnek hanem inkább áldozatnak éreztem. Egy jó nagy kő esett le a szívemről. Másnap mintha sokkal szebb és színesebb lett volna a világ. Nagy levegőt vettem és tisztáztam anyummal és apummal is azokat a dolgokat, amiket kellett a múltból. Nagy sírás lett a vége de megkönnyebbültünk mind a hárman. Másnap párkapcsolati oldáson voltam, és nem tudom hogy annak köszönhető vagy a családi békének de egy csoda történt velem. Vasárnap este nagyon fáradtan érem haza és a szomszédom már kint várt az ajtóban mert bedobták az ablakom. Földszinten lakom és a gyerekek berúgták labdával. Hulla fáradt voltam és már mérges sem tudtam lenni. Közben telefonáltam a barátnőmnek hogy mi történt és átjött hozzám. Elég hideg volt és nem tudtuk kit hívjunk fel vasárnap este. Telefonáltunk párat de érdemi segítséget nem kaptunk. A szomszédom, akit egyébként alig ismertem, megoldotta nekünk, elhívta a keresztfia apját, aki ott lakott pár utcára tőlünk. De ők meg éppen születésnapot ünnepeltek és már ivott ezért őt pedig az alsószomszédja szállitotta hozzánk hogy kezdjen valamit az ablakunkkal.
A csoda és meglepetés akkor ért, amikor megláttam a sofőrjét, ott állt az én szerelmem!! Közel 5 évig volt ez egy viszonzatlan plátói szerelem, vagyis az elején még elvileg viszonzott volt. Ő egy párkapcsolatban volt amiből nem akart kilépni. Eltelt azóta pár év és még mindig benne volt a szívemben mert vadul kalapált mikor megláttam. Fáradt voltam és nyúzott de hamar felébredtem. Akkor már nem érdekelt az üveg mert belegyökereztem a földbe. Zavartam kérdezték hogy ismerjük e egymást mert állitolag azonnal látszott rajtunk. Szinte nem is emlékszem mi történt. Egy ideiglenes szigetelést kaptam az ablakra és megkérdezte a fiú, ha hazavitte az ablakost, akkor beszélgetnék e vele. Amúgy nem tudta hogy ott lakom és én sem tudtam hogy ott vagyunk egymáshoz közel. Igent mondtam és akkor azt hittem hogy az oldás után az élet adott egy lehetőséget nekem hogy lerendezzem és lezárjam ezt a kapcsolatot. Ha jobban bíznánk a sorban nem agyalnánk ki előre minek kellene történnie. Mert nem így lett. Visszajött és elmondta mennyire felzaklatta ez a találkozás és a mellkasa lassan szétrobban. Megölelt és sokáig nem szólt semmit. Kiderült, hogy csütörtökön költözött el a barátnője pont akkor amikor én az oldásra bejelentkeztem. Azt mondta hogy úgy döntött hogy egy darabig egyedül akar maradni de mikor meglátott  akkor már tudta hogy ez nem így van. De azt hitte hogy nekem van valakim. Már majdnem elkezdtem játszmázni de azt tettem amit az oldáson tanultam őszinte voltam. Hihetetlen jó érzés teljesen önmagunkat adni. Átbeszéltük a múltat és elmondta miért nem mert régebben lépni és azt vettem észre hogy a sok pofon miatt amit kapott nagyon megváltozott. Kiderült hogy az élet eléggé megpofozta, elvesztette sznte mindenét, szerencséje az egóját is. És azt mondta, hogy csak a szeretet a legfontosabb a többi nem számit és ha velem van ezt érzi. Addig beszélgettünk mig kivilágosodott. Minden természetes volt és reggel mikor elment nem tudtam mi fog történni mert semmit nem beszéltünk meg. Délután felhívott és vacsorázni hivott, ő főzött nekem. A hétfőm mindig stresszes a munkahelyen de én fel voltam töltődve. Öleltük és pusziltuk egymást órákon át. Olyan sokszor elképzeltem már ezt de nem gondoltam hogy ez megtörténhet velem. Azóta szinte minden este együtt aludtunk és a munkaidőn kívül minden percet együtt töltünk. Nekem hihetetlen kicsit hogy abból az egoista emberből ilyen szeretettel teli személyiség lett. Én ezt éreztem benne már régen. Végtelenül hálás vagyok a sok segítségét nektek és köszönöm hogy megélhettem ezt a csodát. Azóta már sok oldáson vettem részt mert mindig felbukkan bennem valami érzés, amivel foglalkoznom kell. Munkahelyet is váltottam és így együtt természetesen sokkal könnyebb így elmondhatom hogy anyagilag is sokat fejlődtem. Az életfeladatommal még küzdök, így járok tovább folyamatosan. De megtanultam, hogy nem szabad feladni, de el kell fogadni a sorsot. Van amikor azért nem kapunk még meg valakit mert olyan állapotban van ami nekünk nem felel meg. Lehet, hogy csak rombolná az életünket. És szerintem ilyenkor megedzi az élet, hogy értékelni tudjon minket. És nekem is voltak még feladataim, meg kellett bocsájtani a szüleimnek. Nagyon szépen köszönöm, és meg tanultam szeretni magamat!

Rita voltam, 37 éves vagyok és Budapesten élek.





Aktuális oldások és tanfolyamok programja az alábbi linken megtekinthető: 




Vélemények:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése