A megbocsátás az egyetlen dolog, amivel jobbá tudjuk tenni az életünket!



Mivel nem vagyunk tökéletesek, ezért követünk el hibákat, sértünk meg másokat, és bántanak mások is meg bennünket. És ez bármikor, bármilyen életszakaszban bekövetkezhet, akár többször is. Azonban ott van a megbocsátás, a feloldozás lehetősége, amely megkönnyíti a lelkünket, szívünket.

Ez viszont nem könnyű, hiszen egy csalódott, megbántott ember számára a megbocsátás az utolsó dolog, ami eszébe jut. Ilyenkor olyan mondatok kavarognak a fejünkben, mint: “Ő nem érdemli meg, hogy megbocsássak neki”, “Ha megbocsátok, az a gyengeség jelének tűnhet.”

Azonban ne felejtsük el, hogy mindannyiunknak jogunk van a boldogságra, és ha úgy döntünk, hogy megbocsátunk valakinek, akkor nem azért az emberért, hanem önmagunk boldogságáért teszünk egy óriási lépést.

Nem érdemeljük azt, hogy életünket a harag és a gyűlölet töltse ki, ezért BOCSÁSSUNK MEG!

A megbocsátás nem azt jelenti, hogy elfelejtjük azt, amit velünk művelt(ek), és nem jelenti azt, hogy engedélyt adtunk arra, hogy ismét megbántsanak, a megbocsátás arról szól, hogy többé nem a történtek mentén éljük az életünket, nem engedjük, hogy azok a bizonyos események befolyásolják a boldogságunkat. A megbocsátás nem más, mint egy “eszköz” arra, hogy felszabadítsuk magunkat a testi, lelki és érzelmi szenvedéstől.

A sikeres megbocsátáshoz nincs szükség a bántó fél bocsánatkérésére. A megbocsátás egy út ahhoz, hogy ismét teljes embernek érezzük magunkat, és ez egy eszköz, amelyet alkalmazni kell, mert különben az egész életünk a harag, a keserűség színterévé válhat.

A megbocsátás útja hosszú és nehéz, de soha nem szabad elfelejtenünk, hogy az életünk mindennél fontosabb, és számtalan csodaszép dolog vár odakint ránk, amit még meg kell tapasztalnunk. Ezért minél előbb BOCSÁSSUNK MEG!




Megjegyzések