1. Levél: A vád
Drága Testem, ma gyűlöllek.
Itt ülök a diagnózisommal, a fájdalmammal, a kimerültségemmel, és téged vádollak. Miért hagytál cserben? Én vigyáztam rád. Egészségesen étkeztem, mozogtam, próbáltam eleget pihenni. Hittem a pozitív gondolatok erejében, a lélek gyógyító munkájában. Te pedig mit adsz cserébe? Fájdalmat. Gyengeséget. Betegséget. Elárultál. Cserbenhagytál a csatatéren, és én most egyedül maradtam a félelmeimmel. Most a börtönöm vagy, nem az otthonom. És dühös vagyok rád.
2. Levél: A kimerültség
Drága Testem, elfáradtam. Belefáradtam a harcba, a dühbe, a miértek keresésébe. A haragom elfogyott, és a helyén csak a kimerültség maradt. Feladom. Nem harcolok tovább ellened. Nem próbállak megjavítani, megváltoztatni, legyőzni. Ha fájni akarsz, fájj. Ha gyenge akarsz lenni, légy gyenge. Már nincs erőm küzdeni. Csak ülök csendben ebben a törékeny, sebzett porhüvelyben, és várom, mi történik.
3. Levél: A kérdés
Drága Testem, a csendben, a harc utáni fegyverszünetben valami megváltozott. Amikor már nem arra fókuszáltam, hogy legyőzzelek, elkezdtelek meghallani. Nem a fájdalom zaját, hanem a mögötte lévő suttogást. És ma először, nem vádaskodva, hanem őszinte kíváncsisággal kérdezem:
Mit akarsz mondani nekem?
Ha ez a fájdalom nem büntetés, akkor micsoda? Egy üzenet? Egy jelzőtábla? Azt jelzed, hogy lassítanom kell? Hogy egy mérgező helyzetből, kapcsolatból vagy munkából ki kell lépnem? Azt jelzed, hogy egy régi, eltemetett trauma végre gyógyulásra vár a sejtjeimben? Vagy egyszerűen csak arra tanítasz, hogy a kontroll illúzió, az élet törékeny és értékes? Segíts megérteni. Kérlek, beszélj hozzám.
4. Levél: A szövetség
Drága Testem, megértettem. Te sosem voltál az ellenségem. Te a leghűségesebb szövetségesem vagy. A te "árulásod" volt a végső, kétségbeesett próbálkozásod, hogy felébressz. A fájdalmad volt a szerelmeslevél, amit a lelkem küldött, hogy végre hazataláljak önmagamhoz.
Ezért ma, alázattal és szeretettel, szövetséget kötök veled. Nem a tökéletes, egészséges, fájdalommentes testtel, hanem veled: a sebzett, fáradt, de végtelenül bölcs gyógyítóval.
Megígérem, hogy hallgatni fogok a suttogásodra, hogy ne kelljen ordítanod. Megígérem, hogy a pihenést ugyanolyan fontosnak tartom, mint a teljesítményt. Megígérem, hogy táplállak, nemcsak étellel, de szeretettel és együttérzéssel is. Megígérem, hogy a gyengeséged pillanataiban is meglátom a benned rejlő hihetetlen erőt, ami minden nap életben tart. Megígérem, hogy a tükörbe nézve többé nem a hibákat keresem, hanem a történetünket. A közös utunkat.
Te vagy az én sebzett gyógyítóm. És együtt, ebben a tökéletlen szövetségben, végre egésszé válunk. Nem feltétlenül egész-ségessé a szó klasszikus értelmében. Sokkal többé: Egésszé.
Szeretlek. Köszönöm. Bocsáss meg.
Guzsik-Mohácsi Viktória (http://elozoeletek.blogspot.com)
Online meditációk és előadások: https://www.patreon.com/utmutatoaleleknek (Csak böngészőn keresztül használható, Applikáción keresztül nem)
Megvásárolható meditációk: https://www.patreon.com/utmutatoaleleknek/shop (Csak böngészőn keresztül használható, Applikáción keresztül nem)
Facebook oldalunk: https://www.facebook.com/utmutatoaleleknek1/?fref=ts
Facebook csoportunk: https://www.facebook.com/groups/1108624685917176/
Gyakori kérdések: http://elozoeletek.blogspot.com/p/gyakori-kerdesek.html
Kövess bennünket instagramon is: https://www.instagram.com/utmutatoaleleknek/
YouTube csatornánk: https://www.youtube.com/channel/UCoeNAsAktMxha-n9QYVit1A
Könyveimről információkat itt találsz: http://elozoeletek.blogspot.com/p/konyvinformaciok.html
Megjegyzések
Megjegyzés küldése