2015. július 22., szerda

Az élet megtapasztalásai



Kedves Viki (és Márti!)!!


Szinte mindennap olvasom az oldaladat..és szeretnén énis megosztani a tapasztalataimat!!
Július 12-én voltam az önbüntető oldason,nagyon regota nezegettem! Ez volt a7. alkalom nálatok,sokaig ugy gondoltam,h velem nem törtenik semmi...aztan vegig gondoltam az elmult evet,es az elmult félévet!!! Hááát, tavaly lakástcseréltem,autót cseréltem,mindekettőt olyanra,amilyet már régóta szerettem volna,sokáig nem is gondoltam volna,h ezt megérdemlem de kezdem az elejétől:
a legnagyobb és legtöbb változás az elmult félévben történt! Januarban férjemmel olyan beszélgetésünk volt,amire nem is számítottam, ugyanis válni szerettem volna,de nem tudtam hogy a tudtara adni,és szinte minden apró részletet meg tudtunk beszélni,be is adtuk a keresetet a bíróság felé,van egy kislányunk,aki 2 éves, aztán megvolt az első tárgyalás,teljesen simán ment, majd vártam a masodik targyalas időpontját,de közben ujra visszatancoltam a férjemhez,nagyon szép májusunk volt,kicsit fura is volt,h mindenünk megvan mégsem vagyok teljesen boldog,napokig gondolkoztam,h mi hiányzik...mire megfogalnazódott benbem,h aSZERETET!!! közben a barátnőm elhívott egy ikerlélek oldásra, hát jó,gondoltam menjünk,nekem nem tudom minek,de szeretek hozzátok járni hát gondoltam ha mas nem meditálok egy jót úgyis volt,erre azon a héten megismertem egy fiút a munkahelyemen, és mikor a szemébe néztem mintha a sajátomat láttam volna,el is kaptam a tekintetet, de aztán a kezei is "ismerősek" voltak,na gondoltam ez nem lehet én még házasságban élek...igaz,h a lezárásán fáradozok! Aztán találkoztam ezzel a sráccal, annyira jó volt beszélgetni,annyira közel éreztem magamhoz,mondtam is neki, h "Ismeretlen ismerős vagy!",mesélt az életéről és megint mintha a sajátomat hallgattam volna...gondoltam ez hihetetlen,egy oldás után találkozzam az ikremmel,nem lehet..hát azóta nem keres a srác,sokáig nagyon rossz volt,de igazából én "üldöztem" el,meg aztán rendbe is kell tennem a dolgaimat! 
A jul12-i oldásra ahogy bejelentkeztem, pár nappal utána férjem elköltözött a közös otthonunkból,írtam is neked,Viki,h menjek e az oldásra,de aztán milyen jól tettem,h mentem.. Márti szinte mindenegyes szava mintha nekem szólt volna,főleg azok,amiket sétálgatása közben pont előttem mondott,még volt h a szemünk is összetalálkozott,h nyomatékosabb legyen,és annyira megerősített mindenegyes szava!!!! Annyira hálás vagyok!!! a meditáció úgy éreztem nem sikerült,nagyon dühös voltam,szinte menekülni akartam..mert vártam a nagy sírást,megkönnyebbülést,aztán hazafelé az úton,többször sírtam,éreztem könnyebbülök, hétfőtől péntekig szinte mindennap sírtam,aztán pénteken jött a feketeleves, és arra gondoltam,amit Márti mesélt az amerikai útjáról...na nekem is "leégett a házam" illetve az illúzióváram...apósommal,anyósommal olyan helyzetbe kerültem,h azt éreztem nincs tovább,mindenem elveszett,újra kell gondolnom mindent,át kell alakítanom az életem, nélkülük, a segítségük nélkül, egyedül, vagyis a lányommal ketten...nagyon szerettem volna velük jó kapcsolatban maradni a válás ellenére is,de ők nem kompromisszum képesek,úgy érzem egy csepp szeretet sincs bennük,mintha tényleg ők lennének a sötét erők,és hogy én ezt csak most fedeztem fel,illetve eddig besöpörtem a szőnyeg alá,de most pénteken egy húzásra kijött és úgy éreztem összeomlok...hál'Istennek mindig küldenek az égiek segítséget is, szombaton Édesapámmal meg a párjaval elindultunk nyaralni,és segítenek megtervezni a "hogyantovábbot"!!
Nagyon KÖSZÖNÖM a segítségeteket!!! Olyan jó,hogy VAGYTOK!!Biztosan megyek még hozzátok,de most úgy éreztem ezt le kell írnom, mert egy igazán nagy "mérföldkőhöz" érkeztem!!! 


Andi, Szegedről


Aktuális oldások és tanfolyamok programja az alábbi linken megtekinthető:

Vélemények:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése