Mi lenne, ha végre levennéd az álarcaid, abbahagynád a színészkedést és felvállalnád önmagad?
Aki folyton játszik, attól fél, hogy önmagában kevés a világnak. Megfelelési kényszer hajtja, és mindig úgy viselkedik, ahogy szerinte az adott pillanatban elvárják tőle. Pont ezért kiszámíthatatlan. Sosem tudhatod, adott reggel éppen melyik álarcát öltötte magára. Némelyik annyira ráégett már, hogy már ő maga sem tudja, kicsoda igazán.
De hidd el végre, van olyan ember, aki rád vár. Aki mindenestől TÉGED szeret. Aki előtt nem kell megjátszani magad, mert a legnagyobb kincse te vagy. Aki büszke rá, hogy az övé lehetsz. Aki felvállal, és nem hagy kétségek közt vergődni. Aki mellett teljesen önmagad lehetsz, és ő is a valódi arcát mutatja neked.
Ne feledd! Nincs nagyobb áldás, amikor a másik emberben meglátod saját tökéletességedet…
Guzsik-Mohácsi Viktória (http://elozoeletek.blogspot.com)
Online meditációk és előadások: https://www.patreon.com/utmutatoaleleknek
Facebook oldalunk: https://www.facebook.com/utmutatoaleleknek1/?fref=ts
Facebook csoportunk: https://www.facebook.com/groups/1108624685917176/
Gyakori kérdések: http://elozoeletek.blogspot.com/p/gyakori-kerdesek.html
Kövess bennünket instagramon is: https://www.instagram.com/utmutatoaleleknek/
YouTube csatornánk: https://www.youtube.com/channel/UCoeNAsAktMxha-n9QYVit1A
Könyveimről információkat itt találsz: http://elozoeletek.blogspot.com/p/konyvinformaciok.html
Megjegyzések
Megjegyzés küldése