Megnyílás - szerelem



Mai sétám közben azon gondolkodtam, hogy voltam-e már igazán szerelmes. Megvizsgáltam az érzéseimet és arra a következtetésre jutottam, hogy ezt az érzést eddig még nem engedtem meg magamnak. Többször is azt gondoltam, hogy szerelmes vagyok, de igazán csukott szívvel akartam szeretni. Annyira féltem a csalódásoktól. Nagyon erős félelem volt bennem, hogy egyedül maradok, hogy megcsalnak, hogy nem vagyok elég jó. Sokszor álmodtam azt, hogy mindenki elhagy és én egyedül maradok. Kutattam, hogy mi lehet az visszatérő álmomnak a magyarázat. Rájöttem, hogy ezek előző életekből hozott félelmek. Sokszor vizsgálgattam azt is, hogy miért nem hiszek a boldog szerelmi házasságokban, hiszen mindig is erre vágytam. Arra, hogy megtaláljam azt a férfit aki annak szeret aki én vagyok, aki nem akar megváltoztatni. Egy pár éve jöttem rá, hogy én nem tudom magam elfogadni annak, aki vagyok, a környezetem csak visszatükrözi az én meggyőződéseimet. A környezetemben nem igazán láttam boldog házasságban élő embereket. Nem láttam őszinte feltétel nélküli szereteten alapuló kapcsolatokat. Viszont láttam, hogy hogyan csapják be egymást, pedig arról beszéltek, hogy a másik az életük szerelme. Rá kellett jönnöm, hogy az emberek saját magukat is becsapják és nem csak én, hanem mások is tele vannak elfojtásokkal, félelmekkel. Ma már tudom, hogy a félelmek jó útjelző táblák, megmutatják, hogy merre menjünk, de a elfojtjuk őket, akkor a legnagyobb ellenségünkké válhatnak. Az elmúlt években egyre több félelmet, elfojtott érzelmet tártam fel magamban, hagytam, hogy elárasszanak ezek az érzelmek, aztán útjára bocsájtottam őket. Sok mindentől megszabadultam, megbékéltem az egyedülléttel, de érzem, hogy hamarosan készen állok a szerelem megnyílására. Hiszek benne, hogy egyre többen dolgozunk magunkon és megtaláljuk a jó mélyre elásott igazi lényünket. Megnyitjuk a szívünket, hogy kiáradhasson a feltétel nélküli szeretet belőlünk, megtanulunk nyitott szívvel élni. Abban is hiszek, hogy hamarosan a szeretet veszi át a hatalmat a földön, de addig még sokat kell dolgozni magunkon, hátra kell hagyni a szabályokat és a maguk teljességében kell megélni az érzelmeinket. Szárnyaljunk hát együtt egy jobb világ felé.

Zsiga Márta 2012 (http://elozoeletek.blogspot.hu


Megjegyzések