2016. április 19., kedd

Önszeretet – személyiségünk stabil alapja


Feltételek nélkül szeretni és elfogadni Önmagunkat, talán az egyik legnehezebb dolog az életben!

Ahogy megszületik egy kisbaba, őt még mindenki tudja feltétel nélkül szeretni. Nem számít, hogy sír, hogy éjszaka nem hagyja a szüleit aludni, hogy önző módon ha éhes, egyből enni kér. Ő bármit megtehet velünk, szülőkkel, elfogadjuk és szeretjük, úgy ahogy van! Olyannak amilyen! Ez az a légkör, ahol még önmaga lehet, biztonságban érzi magát, hisz tudja, bármit tehet, szeretik.

Később ahogy szép lassan növekedünk, már egyre többször átéljük azt az érzést, hogy nem tudnak minket elfogadni úgy, ahogy vagyunk. Már egyre többször teljesítenünk kell, egyre több elvárásnak kell megfelelnünk. Így lassanként elveszítjük a kapcsolatot a saját igazi Önmagunkkal…

„Azok a gyerekek, akiket nem szeretnek egyszerűen a létezésükért, nem tudják, hogyan szeressék önmagukat. Felnőttként kell megtanulniuk, hogy táplálják saját elveszett gyereküket, és anyáskodjanak vele.” (Marion Woodman) 

Carl Rogers, amerikai pszichológus, azt vallotta, hogy a fejlődésünkhöz és a bennünk rejlő lehetőségek kibontakoztatásához arra van szükségünk, hogy feltétel nélkül elfogadjanak minket. Az elfogadó légkör a legfontosabb ahhoz, hogy mi is megtanuljuk elfogadni, és szeretni magunkat. Ha mások nem engedik meg nekünk, hogy önmagunk legyünk, akkor mi sem fogjuk tudni ezt megtenni magunkkal, és ez bizony kihat az életünk minden területére, mely jelentősen rontja az életminőségünket.


Ha nem tudjuk elfogadni magunkat, akkor nagy valószínűség szerint a párunkat sem tudjuk, addig viszont nem leszünk érettek egy kiegyensúlyozott párkapcsolatra.


Ha nem tudunk érzelmi biztonságot nyújtani magunknak, akkor folyamatosan menekülünk önmagunk elől, mindig a külvilágban keresünk menedéket, biztonságot, támaszt.


Ha nem szeretjük magunkat, akkor rosszul bánunk magunkkal. Ártunk magunknak, nem törődünk a lelki és a testi egészségünkkel.

Aki nem tudja szeretni magát, olyannak amilyen, az mást akar szeretni maga helyett. Ezért is menekül önmaga elől, kapcsolatokba, pótcselekvésekbe! Ezzel azt az űrt, azt a fájdalmat, ami mélyen belül van, mindig elfedi valamivel vagy valakivel, amely azonban csak ideiglenes megoldás.

Az űrt csak TE magad tudod megtölteni élettel, szeretettel, senki más!

A megoldás tehát nagyon közel van, hisz annyi a dolgunk, hogy megszeressük Önmagunkat! Gondoljuk csak végig, hogyan viselkedünk azzal a Nővel, vagy Férfival, akibe szerelmesek vagyunk? Kedvesek akarunk lenni hozzá, törődést, odafigyelést, tiszteletet adunk neki, örömet akarunk szerezni, ajándékkal kedveskedünk, gondoskodunk róla, sok időt akarunk tölteni vele, figyelünk rá mit szeretne, finom ételekkel, programokkal kedveskedünk neki, megadjuk neki, amire vágyik, nem akarjuk megbántani semmilyen formában. Jól bánunk vele, elfogadjuk a hibáival együtt, nem támasztunk elvárásokat felé, szabadságot adunk neki, úgy szeretjük, hogy érezhesse a biztonságot mellettünk, és ne féljen attól, hogy elhagyjuk. Ha szeretnénk magunkat, ugyanígy akarnánk bánni magunkkal is!

Ha valamin érdemes dolgozni, akkor ez az önszeretet, mert ami biztos, hogy csak Önmagadban bízhatsz, és „mindazok közül, akiket ismersz, te vagy az egyetlen, akit soha nem fogsz elhagyni vagy elveszíteni.” (Courdet)

Nem mindegy milyen viszonyban vagy magaddal, hisz Te vagy az egyetlen, akivel életed hátralévő részét le fogod élni!

Add meg magadnak a teljes, őszinte, feltétel nélküli szeretetet, és az ebből származó biztonságérzetet!

Semmilyen negatív dolgot ne állíts és ne higgy el magadról! Ne engedd meg másnak, hogy lerombolja a magadba vetett hitedet!

Soha ne ostorozd magad, ne érezz bűntudatot semmi miatt, ami a múltban történt! Fogadd el, hogy minden okkal történt, és minden az okulásodra, tanulásodra, javadra szolgált! Minden negatív helyzetre szükséged volt, hogy most ilyen legyél, amilyen vagy!

Ne aggódj, ne agyalj a jövődön! Csak elrontod vele a jelenedet!

Ne legyenek elvárásaid senkivel és semmivel szemben! Az elvárások csalódáshoz vezetnek! Ne küzdj, ne harcolj senki és semmi ellen! Csak áramolj!

Soha ne bántsd magad! Ne gondold, ne mondd hogy nem vagy elég jó! Legyél elnéző, és engedékeny magaddal!

Soha ne tekintsd ellenségnek a betegségedet! Azért van itt, hogy segítsen neked megmutatni, hol tértél le az útról, és min kell javítanod!

Gondoskodj a testedről és a lelkedről is! Hozzád tartoznak, Te vagy a gazdájuk! Az Ő jóllétük a Te jólléted is!

Fogadj el minden egyes helyzetet, úgy ahogy van! Nincs rossz helyzet! Minden úgy történik, ahogy az a leginkább a javadat szolgálja!

Fogadd el magadat a hibáiddal együtt, te is hibázhatsz, hisz esendő ember vagy!

Tölts minél több időt magaddal! Ez az idő csak a Tiéd, ne hagyd, hogy bármi megzavarjon! Így egyre inkább megismered magad és jobban összebarátkozhatsz magaddal!

Ne akarj elmenekülni magad elől a külvilágba! Ne mástól várj visszaigazolást, elismerést, támaszt, biztonságot! Ne kapcsolatoktól, emberektől, függőségektől reméld a jóllétedet!

A belső lelki békét csak TE adhatod meg saját magadnak! És ez a kincs mindennél többet ér!







Aktuális oldások és tanfolyamok programja az alábbi linken megtekinthető: 



0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése