2016. június 22., szerda

Áldozati szerep a párkapcsolatokban


Ha a párkapcsolatodat szeretnéd megoldani, kicsit mélyebbre kell ásni magadban. Elsőként vizsgáld meg életed első párkapcsolatait: édesapádhoz és édesanyádhoz fűződő viszonyodat. Itt is gyökerezhet problémáid nagyrésze. Vajon mit akart tanítani Neked a szüleid kapcsolata? Miért választottad őket szülőnek? Milyen régi sérülésedet mutatja az ő kapcsolatuk, amit meg kell gyógyítani a lelkedben? 

Ugyanis ha nem gyógyult be felnőttkorodig a sérülés, a párkapcsolataid tovább mutatják a tükröt ugyanúgy. Ezért van az, hogy sok ember azt érzi, hogy szinte az ellenkező nemű szülőjével kötött házasságot. 

Vissza kell térni lélekben a szüleidhez és ráérezni az ő helyzetükre. Ők is saját lelki berendezkedésük foglyai voltak, és tényleg nem volt meg bennük mindaz, amit szerettél volna megkapni tőlük. Ha bennük sem volt, hogyan adhatták volna át neked? Ideje, hogy rajtuk keresztül felismerd saját határaidat, saját kötöttségeidet, korlátaidat.
Partnerednek jelenleg csak azt adhatod, amit a szüleid adtak Neked. Amíg őket vádolod (vagy a társadalmat, a politikát, stb...), vagyis míg nem vállalod fel teljes mértékben a felelősséget, folyton táplálod az elégedetlenségedet. 
Most elsőként arra fókuszálj, mi az, amit kaptál tőlük. Köszönd meg nekik. Ők tették lehetővé, hogy megszülethess ide, ebbe a világba. Azt pedig ne feledjük, hogy Te választottad ezt az életet, Te akartál a gyermekük lenni. 
Ha azt akarod, hogy a párkapcsolatod mély és szeretettel teli legyen, el kell engedned ezeket a szülői mintákat, amik szinte Beléd égtek. 
Figyeld meg, hogy az áldozat vagy a megmentő szerepébe bújtál gyermekkorodban. És azóta is cipeled magadon ezt a sorsot. Mely szülőd mintáját követted? 
S ezt a mintát azóta is megfigyelheted kapcsolataidban. Lehet, hogy áldozati szerepbe bújtál, és elviselsz mindent. Állandóan bántanak, megaláznak. Ezzel is tükröt tartva eléd, hogy begyógyítsd magadban ezt a sérült részt. 
Vagy a másik véglet, amikor mindenkit meg akarsz menteni magad körül? Te mindig tudod, kinek mi lenne a jó? Mindezt azért, hogy ne kelljen szembenézni és szembesülni saját életeddel. 


Kérlek, tedd fel magadnak a kérdést:

Kit akartam régen megmenteni? 
Kivel szemben vallottam kudarcot, amiért nem sikerült megmentenem?
Ki helyett mentek meg ma másokat, azt remélve, hogy egyszer csak elég lesz? 

Lehet, hogy mindkét szülőt meg akartam menteni a boldogtalanságtól, vagy egy rokonodat egy balesettől vagy a haláltól. S lehet, hogy ezek az emlékek feltáratlanul munkálkodnak azóta is a lelkedben, és a külvilág folyton megismétli őket, míg meg nem oldod egyszer. 

Mondd is ki magadban akár naponta, amíg szükségét érzed: Nem leszek többé sem megmentő, sem áldozat. Én én vagyok. Vállalom azt, aki vagyok. Nem élem mások sorsát. Engem azért szeressenek, aki valójában vagyok. 

Menj oda a szüleidhez (akár gondolatban), öleld meg őket, és mondj köszönetet nekik. De mondd el kérlek: Köszönöm, hogy a gyermeketek lehetek. De én már felnőttem, a saját utamat járom. Köszönöm, hogy általatok az lehetek, aki ma vagyok. Tudom, hogy mindent megadtatok nekem, ami tőletek telt. Hálásan köszönöm. 

Észre fogod venni, hogy kapcsolataid minősége is jelentősen javul majd. 

Kellemes gyógyulást kívánok Nektek!


Mohácsi Viktória (http://elozoeletek.blogspot.hu




Aktuális oldások és tanfolyamok programja az alábbi linken megtekinthető: 



Vélemények:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése