Az elengedés és a megbocsátás meggyógyítja a szíved



Szia Viki, nem akarok részletekre kitérni de meg szeretném köszönni az eddigi áldozatos munkátokat édesanyukáddal. Tudom hogy nehéz eset vagyok de most beértek nálam is a dolgok. Elég sok oldáson vagyok túl. Mindig elégedetlen voltam bár a körülöttem lévők mondták milyen sokat fejlődtem. Türelmetlen voltam és folyton pattogtam, elégedetlenkedtem, mert a férfi akit szeretek nem velem volt hanem mással. A családi oldás hozta meg az áttörést. Most esett le miről is van szó. Azt hittem nekem ezen a téren minden ok. Előtörtek apám bántalmazásai, a nevelőapám öngyilkossága. Meg kellett bocsátanom. Már sokszor megtettem, de most elemi erővel tört ki belőlem és utána két napig tisztultam. Hányás, hasmenés, izzadás, rémálmok. Észrevettem őseim rossz mintáját amit megörököltem és ezzel folyamatosan szenvedést követeltem az életemben. Nagy sírással és fájdalommal engedtem el a szerelmem mert rájöttem, hogy már nem akarok tovább szenvedni. Anyukám is mindig szenvedett. Letettem ezt a mintát. Nagyon nehéz volt meghozni ezt a döntést de most komolyan gondoltam. Két nap után múlt el az orrfolyás, hányás hasmenés és kedden este felhívott a szerelmem, akit elengedtem. Még most is nehezen fogom fel ami történt. Vallomások sorozata következett, én pedig csak hallgattam, megértő és kedves voltam. A vége pedig az lett, hogy tőlem kért bocsánatot. Elmondta hogy mióta meglátott, szerelmes belém de még képtelen volt ezt felvállalni. Burkoltan ennyi. Nem volt bennem neheztelés, nem haragudtam rá és nem váltott ki belőlem dühöt se. Szerdán találkoztunk és azóta óriási a szerelem köztünk. Már nem félek, hogy elhagy, lelép, megbánt, mert tudom, hogy a legjobbat érdemlem. Így meg is kapom. Hogy miért nem tettem ezt meg előbb? Jóég tudja. Talán most volt itt az ideje. Köszönöm Viki! Erika



Megjegyzések