2016. december 17., szombat

Hogyan látja a világot egy spirituális és hogyan egy “hétköznapi” ember?


Egyre több ember tapasztalja azt, hogy a világ változásokon megy át, ezt még azok is érzik, akik nem foglalkoznak a spirituális oldalukkal.
Az is észrevehető viszont, hogy egyre hangosabbak azok a szavak, mondatok, amelyek a lelki, spirituális irányt mutatják. Említhetnénk itt a világhírű Eckhart Tolle-t, de vannak neves színészek, rendezők, művészek, akik megtapasztalták már a spiritualitás jótékony hatásait, ők már képesek más szemszögből is látni a világot.

A következőkben azt fogjuk bemutatni, hogy mi az a 7 dolog, ami megkülönböztet egy spirituális és egy hétköznapi embert.


1. Intuíció vagy ráció?

A spirituális ember: a megérzéseire, az intuícióira hagyatkozik. Figyel a belső hangra, az ösztöneire, az érzelmei irányítják.

A hétköznapi ember: a logika mentén dönt, a ráció szerepel mindig az első helyen. Mindig logikus érveket sorakoztat fel, ha be kell számolnia cselekedeteiről. Menekül azoktól a helyzetektől, kerüli azokat az embereket, akik társaságában nem érzi jól magát.


2. Tudatosság vagy tudattalanság?

A spirituális ember: mindig objektíven tekint a környezetére, még ha fájdalmas is amit lát. Egy spirituális ember mindig arra törekszik, hogy megismerje jobban önmagát, működését, tudatalattiját. Ez az ember megérti azt, hogy vannak olyanok, akik azért okoznak másoknak fájdalmat, mert gyerekkorukban traumák érték, amelyek emlékei a tudatalattijukba volt elraktározva, és ilyenkor előtörnek. Ahhoz, hogy ezt el tudja fogadni, megértőnek kell lennie azzal a személlyel.

A hétköznapi ember: idejének 70 százalékát a tudatalattija, a berögzült gondolatok, szokások irányítják. Néha megelégszik egy-két felszínes dologgal, amely örömet szerez, de ez csak pillanatnyi állapot. Mindig kívül keresi a boldogságot, az emberektől várja el, hogy jó napja legyen, de legtöbbször mindenkiben csalódik.


3. Vibrálás vagy szokványosság?

Egy spirituális ember: aszerint él, hogy a pozitív energiák vibrációja mennyire van hatással rá. Ez az ember megérzi, hogy az energiák vibrációja a színekben, a helyekben, az ételben, az emberekben nyilvánul meg, és ahol jól érzi magát, ott ezek az energiavibrációk pozitívak. Ugyanakkor hisznek a telepátiában, a tisztánlátásban.

A hétköznapi ember: ha az energiákról, vibrációról hall, akkor azt mondja: “ez marhaság.” Az ő felfogása szerint csak az létezik, amit látunk, hallunk, ízlelünk, érzékelünk, megtapintunk.


4. Végtelenség vagy végesség?

A spirituális ember: szerint minden végtelen, egy nagy egység részét képezi, amiben mi is helyet foglalunk, úgy testileg, mint szellemileg. Minden lehetséges ebben a világban, minden határtalan.

A hétköznapi ember: csak a geometria törvényeit ismeri el, amely minden formának értelmezési keretet ad.


5. Szeretet vagy félelem?

A spirituális ember: úgy gondolja, hogy a félelem ellentéte a szeretet, nem pedig a gyűlölet. Mindig a szeretet erejére összpontosít, mert a szeretet nem ismer korlátokat, hierarchiát. A szeretet a lélek legfőbb tápláléka, amely nélkül megszűnik minden jó, minden pozitívum ezen a bolygón.

A hétköznapi ember: a félelem kapcsán leblokkol, amely a legrosszabb esetben élete végéig elkíséri. Ezzel pedig megkeseríti életét, a másokét is, leértékeli önmagát, agresszívé, közönyössé, intoleránssá válik.


6. Belső béke vagy társasági siker?

A spirituális ember: úgy tartja, hogy a külsőségek nem lényeges dolgok, nincs akkora értékük, mint a belső békének, harmóniának, nyugodtságnak, amelyre bármikor számíthatunk, nem úgy, mint a pénzre, értéktárgyakra. Ezért a spirituális embernek sokkal többet jelent egy kellemes beszélgetés a szeretteivel, mint egy méregdrága karóra.

A hétköznapi ember: feláldozza idejének és energiájának nagy részét a külső siker érdekében, ha viszont ez nem következik be, akkor lelkileg összetör. Mindig a környezetétől várja a megoldásokat, és ha valami nem sikerül, akkor gyakran másokat hibáztat a kudarcért.


7. Rendező vagy színész?

A spirituális ember: megérti, hogy ő nem csak egy szereplő az életében, hanem maga a rendező. Ő ismeri legjobban magát, képességeit, tulajdonságait, így tudatosan irányítja, intézi az életét. A szívére, a lelkére hallgat, és nem köt kompromisszumokat. Elfogad minden történést az életében.

A hétköznapi ember: mindig visszaigazolást kér, hogy jól csinálja-e a dolgokat, vagy sem, akár a színész. Sokszor képtelen irányítani az életét, hisz a szerencsében, úgy gondolja, hogy életéről, sorsáról sokszor mások döntenek. A boldogsága, sikere is a külső tényezőktől függ.







Aktuális oldások és tanfolyamok programja az alábbi linken megtekinthető: 

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése