2016. december 19., hétfő

Karácsonykor egyedül is boldogan


Sok éven keresztül rettegtem, mikor közeledett a karácsony. Féltem az egyedülléttől. Néztem az ünnepi filmeket, és nem melegséggel töltötte meg a szívem, hanem félelemmel. 

Főztem magamnak egy jó teát, ültem a kanapén és sirattam az életemet. Egy szerencsétlen áldozatnak éreztem magam, aki nem érdemli meg azt, hogy szeressék. 

Aztán telt-múlt az idő, és egyre jobban elkezdtem megismerni önmagam. Rájöttem, hogy az életben minden viszonyítás kérdése. Ami egyik embernek tragédia, a másiknak megváltás. 


Egy kedves ismerősömmel találkoztam bevásárlás közben, aki azt mondta nekem, bármit megadna, hogy karácsonykor egy kis időt tölthessen egyedül. Nyeltem egy nagyot, és elkezdtem magam jobban érezni. Vajon ki mondja meg, mi a jó és mi a rossz? 

Aki magányosnak érzi magát, az valószínüleg az év többi napján is egyedül van. Az ünnepek mit sem változtatnak ezen. Rengeteg embert ismerek, aki akkor is magányos, ha tömeg veszi körül. No nem azért, mert nem szeretik, hanem azért, mert zárva van a szíve, és képtelen a szeretet befogadására. 

Ha a hiányra koncentrálunk, azt teremtjük folyamatosan. 

Próbáljuk meg mindenben megtalálni a szépséget. Bármi is vesz körül bennünket, biztos vagyok abban, hogy sokkal több a jó, mint a rossz dolog benne. 


Ha egyedül töltjük az ünnepeket, akkor is adjuk meg a módját. Szóljon ez a néhány nap csak rólunk. Kényeztessük lelkünket. Nézzük meg kedvenc filmjeinket, együk meg kedvenc ételeinket, vegyünk illóolajos, kellemes fürdőt. Pihenjünk, és értékeljünk magunkban kicsit. 

Az sem baj, ha ilyenkor feltörnek bennünk a múlt sérülései és félelmei, engedjük őket szabadon áramlani. Jobb, ha kisírja magát az ember, hadd legyen hely az új energiáknak. 

Gondolkodjunk el azon, miért érezzük magunkat annyira magányosnak? Mi az a sérülés lelkünkben, ami még nem gyógyult be? 


Hidd el, sosem késő megbarátkozni saját lényünkkel. Ha megkedveljük saját társaságunkat, sokat tudunk kihozni az egyedül töltött időből. 

Amikor elfogadtam az egyedüllétet, és elkezdtem élvezetet találni benne, akkor megérkezett a társam, akivel jónéhány éve együtt töltjük a karácsonyt. Amint elengedtem a kényszerességet, az ehhez kapcsolódó rossz érzéseket, már nem kellett átélnem többé. Megtanultam a leckét. Megértettem, hogy  ez egy lehetőség arra, hogy önmagunkra találjunk. 


Ha nyitott vagy rá, érdemes megkeresni más embereket, akik hasonló helyzetben vannak, és akár egy nagy közös karácsonyi partit szerevezni, ki tudja, talán életre szóló barátságok szövődnek majd. De megkereshetsz olyan otthonokat, ahol kisgyermekek töltik az ünnepeket szülők nélkül. Elképzelhető, hogy ettől a Te szíved is megtelik szeretettel. 

És ne feledd! Te vagy a felelős a sorsodért, csak Te tudsz változtatni rajta! És hidd el, képes vagy rá!

Ne feledd, soha nem vagy egyedül!

Mohácsi Viktória (http://elozoeletek.blogspot.hu



Aktuális oldások és tanfolyamok programja az alábbi linken megtekinthető: 








Vélemények:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése