2016. december 16., péntek

Két alapvető gyógyító mondat



A Coué-módszer sok szuggesztiós mondatból áll, de a két alapmondat méltán lett világhírű. Az a feladatuk, hogy létrehozzák és automatikusan fenntartsák bennünk a jóban való hitet.
Az első mondat változatlan állományt jelent, azaz megköveteli, hogy amíg élünk, addig használjuk, ne csak addig amíg sikertelenek, vagy betegek vagyunk. Minden reggel, közvetlenül ébredés után elsőként ezt mondjuk, és minden este utolsó mondatként, mielőtt elaludnánk, mivel tudjuk, hogy ez a két időpont a legkedvezőbb az önbefolyásolás számára. Annak érdekében, hogy a külvilág szükségtelenül ne terelje el figyelmünket, csukjuk be a szemünket. Mindenféle akarati erőfeszítés megszüntetése érdekében készítsünk egy kis számláló-berendezést. Ez egy zsinórból áll, amire 20 csomó van kötve.
Ezt a számláló-berendezést átvezetjük az ujjaink között, és mindegyik csomónál ezt a mondatot mondjuk: “Minden nappal, minden szempontból egyre jobban és jobban vagyok.” E mondat két arany szava a “minden szempontból”, mert ezek mindent átfognak, a lelki, a testi, sőt a gazdasági vonatkozásainkat is. Ezeket szó szerint kell venni. Ha nem érzünk több csomót, akkor tudjuk, hogy hússzor elmondtuk. Nem kell ujjainkon számolnunk, ami elterelné figyelmünket, mivel minden ujjunkra kétszer kerülne sor. A zsinórral történő számolás automatikusan megy tovább.
Aki a Coué-módszer alkalmazása által elért siker után lazít a gyakorlatok végzésén, az könnyen megbánhatja ezt a lazítást. Aki azonban egyszer már megtapasztalta e lazítás rossz következményeit, az bizonyára nem engedi olyan könnyen előtérbe a kényelmet.
A tudatos önszuggesztió alkalmazása csodálatos fegyver az úgynevezett sors ellen, olyan fegyver, amelynél jobban el sem lehet képzelni. Csupán arról van szó, hogy vállaljuk azokat a szokásokat, amelyek Coué módszerét segítenek végrehajtani. Minden, ami szokásunkká vált, az könnyű számunkra. Ezen a ponton keménynek kell lennünk önmagunkkal szemben, és nem mondhatjuk: “Ma fáradt vagyok, és így nem is megy.” Ahogy reggel felöltözünk, este levetkőzünk, éppen úgy kell mondanunk ezt a mondatot: “Minden nappal, minden szempontból, egyre jobban és jobban vagyok.” Ennek szabályszerűen a felöltözéshez és levetkőzéshez kell tartoznia; ha ez megtörténik, győztünk.
Továbbá követelmény, hogy ezt a mondatot teljesen monoton hangon, nagyon, nagyon lassan mondjuk, úgy mint a litániát, inkább egy hangon énekelve, mint mondva. E mondat húszszori ismétlése körülbelül 8-10 percet vesz igénybe. Ennek az eljárásnak is csupán az a célja, hogy minden akarati erőfeszítést kikapcsoljon. Kézenfekvő, hogyha lassan beszélünk, akkor nem esünk könnyen kísértésbe, hogy akaratunkat kényszerítsük. Továbbá az is követelmény, hogy ezt a mondatot gyermeki naivsággal mondjuk, azaz nem szabad azon töprengenünk, hogy miként lettünk betegek és vajon ismét egészségesek lehetünk-e, vagy egy nehéz gazdasági helyzetben sikerünk lesz-e. Az ilyen töprengés által még senki sem lett sikeres emberré. Ezt a mondatot sokkal inkább gyermeki naivsággal kell mondanunk, azaz a szellem iránti legmélyebb bizalommal. Így az, amit nyelvünkkel mondunk, valósággá válik, és valóban napról napra egyre jobban leszünk. Így mozdítjuk hitünk teremtő erejét helyes irányba.
Végül következik a legfontosabb. Ezt a mondatot: Minden nappal, minden szempontból egyre jobban és jobban vagyok, elég hangosan kell mondanunk, azaz legalább olyan hangosan, hogy mi magunk hallhassuk. Ha másként nem lehet, elég a suttogás is, de feltétlenül hallanunk kell magunkat. Ennek oka teljesen világos. Mihelyt elég hangosan beszélünk, a kimondott szavak automatikusan, azaz önműködően fülünkön keresztül tudattalanunkba hatolnak. Így többé már nincs jelentősége annak, ha gondolataink elkalandoznak. Aki kényszerítés nélkül tud erre a mondatra gondolni, az nyugodtan tegye, de mihelyt gondolatai el akarnak kalandozni, ne kényszerítse azokat arra, hogy a mondott szavakra irányuljanak, mert minden kényszer akarati erőfeszítés, és ezáltal saját magunkat ítéljük sikertelenségre. Couénak éppen ez a rendelkezése jelenti mesterművét. Ha a tudatos önszuggesztió sikere koncentráló képességünktől függene, akkor valószínűleg sohasem terjedt volna el ilyen mértékben a Coué-módszer. Nem sok olyan ember van, aki ért a koncentráláshoz, de még sokkal kevesebb van, aki akaratának kényszerítése nélkül tud koncentrálni. Ez a veszélyes szirtet Coué azáltal lépi át, hogy előírta ennek a mondatnak legalább olyan hangosan történő mondását, hogy mi magunk kényelmesen megérthessük. Ekkor a kimondott szó automatikusan be tud hatolni tudattalan létünkbe fülünkön keresztül, betölti azt – és mindannak, ami bennünket betölt, valósággá kell válnia, ez a törvény E mondat mondogatása során történő elalvást azzal előzhetjük meg, ha az ágyon kívül ülve vagy állva mondjuk e mondatokat.
Látható, milyen alaposan gondolta át Coué ezt a látszólag egyszerű eljárást. Felismerte, hogyha tudatunk teljesen lefoglalt állapotban van is, azért más benyomások fülünkön át be tudnak hatolni tudatalattinkba.
Most meg fogják érteni olvasóim, miért kell ezt a mondatot: “Minden nappal, minden szempontból, egyre jobban érzem magam” olyan lassan, monotonon, szinte dúdolva és elég hangosan mondani, hogy hallható legyen számunkra. Azonkívül nagyon fontos szeretettel lenni e módszer iránt, mivel akkor szuggesztiónk birtokolja a sikerhez olyan fontos érzelmi támogatást. Azt is megfogják érteni, hogy nyugodtan engedhetik elkalandozni gondolataikat, mihelyt nem tudnak fáradtság nélkül e mondatra gondolni. Mert e mondat tartalma automatikusan behatol fülünkön át tudatalattinkba, ott megtelepszik, betölti azt, és ezen a módon könnyen és erőlködés nélkül a kívánt eredményre jutunk. A Coué-módszert automatikusnak is nevezhetjük.
Mihelyt reggel elmondtuk mondatunkat, lassan, nagyon lassan, elég hangosan, hogy mi magunk halljuk, legjobban teszzük, ha az egész önszuggesztiót elfelejtjük, azaz ne töprengjünk állandóan azon; ne figyeljünk meg valamit, hogy vajon bekövetkezett-e már a siker és hogyan jött létre, tehát a kritikus önmegfigyelést minden körülmények között kerüljük. Teljesen elegendő, ha az említett mondatot reggel és este a közölt módon elmondjuk.
Minél inkább sikerül elkerülni gondolatainknak a sikertelenség, nyomor és betegség fogalmát – vagy még jobban: az ellenkezőre gondolni, annál jobb eredményeket érünk el. Sajnos éppen elég helyzet van az életben, amikor ez lehetetlennek tűnik; gondoljunk csak a vakokra vagy bénákra. Teljesen mindegy, hogy milyen módon kényszerül az ember betegségére gondolni, – a legnagyobb jelentőségű az, hogy milyen formában történik ez.
Általánosan ismert tény, hogy mi emberek túl könnyen hajlunk arra, hogy a nyomort és betegséget óriásinak és legyőzhetetlennek érezzük. Itt van a hiba. Ilyen esetekben meg kell tanulnunk a következő módon gondolkodni: Mivel a szellem uralja az anyagot, és lényem szellemi természetű, így bennem is van erő szenvedéseim legyőzésére. Ne ezt gondoljuk: A szenvedés óriási, és mi tehetetlenek és kicsik vagyunk, hanem az ellenkezőjét képzeljük. Mint szellemi természetű lények nagyobban és hatalmasabbak vagyunk a szenvedésnél. Csak így lehetséges úrrá lenni felette.
Sajnos elég gyakran kényszerítenek minket váratlanul fellépő testi fájdalmak vagy lelki depressziók arra, hogy betegségünkre gondoljunk. Az ilyen esetek számára készítette Coué a második alapmondatot: “Elmúlik.” Ez az “Elmúlik” – azt mondhatjuk, hogy szinte varázsformula, jóllehet hatása törvényszerűen megalapozott.
E második mondat alkalmazása teljesen különbözik az első mondatétól. Olvasóim vigasztalására mondom, hogy ez a második mondat nem jelent változatlan állományt, azaz csak akkor kell alkalmazni, ha az ember bajban van. Ha tehát testi vagy lelki fájdalmaink vannak, valamilyen szív- vagy szédülési roham és hasonló fenyeget, akkor kell ezt a mondatot ismételgetni. Ezt nem monoton hangon és lassan mondjuk, hanem ellenkezőleg, száguldó gyorsan, olyan gyorsan, hogy zümmögő hang keletkezzen, olyan, mint egy repülő méh zümmögése, vagy mint egy ventillátor brummogása. Olyan gyorsan kell mondani, hogy az egyes szavakat ne lehessen érteni. Rövid gyakorlás után annyira meg lehet tanulni, hogy a legőrjítőbb fájdalmat is egy percen belül meg lehet szüntetni segítségével. Ha a fájdalom visszatér, hasonló módon alkalmazzuk a mondatot. Ha szükséges, tegyük ezt százszor vagy kétszázszor is naponta. A kitartás célhoz vezet! Sok embert láttam például megszabadulni isiászától, csupán e mondat alkalmazása által: “Elmúlik”.
E száguldó gyorsaságú beszéddel elérjük tudattalanunk betöltését azzal a gondolattal, hogy e testi fájdalom vagy az a lelki szenvedés elmúlik, és minden, ami bennünket betölt, megvalósul. Annak érdekében, hogy figyelmünket lehetőleg egyszerű módon és formában a veszélyeztetett helyre irányítsuk, csukjuk be szemünket, és simítsuk testi fájdalom esetén kezünkkel a fájó testrészt, vagy lelki depressziónál a homlokunkat, ha lehet, egyedül. Mihelyt azonban nem beszélünk elég gyorsan, azaz mihelyt rések támadnak a beszédben, azonnal ellenséges gondolatok támadnak ezekben a résekben. A bennünk levő “kételkedő” az ilyen kis réseket, az ilyen kis szüneteket azonnal kihasználja, hogy ezt gondolja: „Ez egyáltalán nem igaz, a fájdalom egyáltalán nem fog elmúlni, ez mégis fájni fog nekem” stb. Ha azonban olyan gyorsan beszélünk, hogy semmiféle rés nem keletkezik, és elég sokáig is beszélünk, akkor elérjük szellemünk telítettségét azzal a gondolattal, tehát hittel, hogy a fájdalom vagy a depresszió elmúlik, mielőtt a belső ellenfél, a kételkedő egyáltalán szóhoz jutna. Minden, mai bennünket betölt, meg kell, hogy valósuljon, akkor is, ha ezt a telítettséget kényszer által értük el, mint éppen az említett esetben. Kérem olvasóimat, hogy nagyon szorgalmasan használják ezt a mondatot: “Elmúlik”; meg fognak döbbeni attól, amit ezzel elérnek. Ha nem érnek el vele sikert, akkor vagy nem elég gyorsan mondták, vagy nem elég sokáig. Könnyen hiba lehet az is, ha túl nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy minden szót értsenek. Ismét hangsúlyozom, hogy olyan gyorsan kell beszélni, aminek következtében zümmögés keletkezik, következésképpen a szavakat többé nem lehet érteni. Ebben az esetben a nagyon gyors beszédről van szó, és ha lehetséges, a sebességet egyre jobban fokozni kell, hogy ezen az úton telítettséget kényszerítsünk ki.
Annak érdekében, hogy lehetőleg szemléletes képet adhassak, és az olvasó ennek segítésével a legnagyobb sikerrel befolyásolhassa magát, szeretnék az anya és gyermek viszonyára utalni. Ahogy az anya a gyermekével bánik, olyan szeretettel kell viseltetnünk és beszélni önmagunkhoz.
Minden kételkedőt megerősít, ha tudja, hogy a kitartóan ismételt gondolat – amennyiben emberileg lehetséges – megvalósul, még akkor is, ha egy kezdő ezt gondolja: a módszert megértem, egyedül a hit hiányzik. Ez esetben is a mondatok állandó ismétlésével a hit fokozatosan, magától kialakul. A kezdő ne tegye le a fegyvert, mert a sikernek törvényszerűen be kell következnie.
Tehát helyesen gondolkodni! Minden körülmények között kerülni kell a betegségekről és a sikertelenségről folytatott beszélgetést.
Világos, hogy az ember, aki állandóan negatív tényekről és történésekről beszél, szükségszerűen ezekkel a dolgokkal töltődik fel.
Ne felejtsük hát el: minden ami betölt minket, meg kell hogy valósuljon amennyiben emberileg lehetséges. Aki tehát egészséges akar lenni, ne töprengjen állandóan betegségségén!
Látható, hogy a Coué-módszer igen egyszerű. A tudás mellett egyetlen feltétele a kitartás, kitartás és még egyszer kitartás. Amennyiben van kitartásunk, és a módszert minden reggel és este szabályszerűen alkalmazzuk, biztosan sikert akartunk, és valóban minden szempontból egyre jobban és jobban leszünk.
Emile Coué: Elméd gyógító hatalma



Aktuális oldások és tanfolyamok programja az alábbi linken megtekinthető:

MentésMentés
Vélemények:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése