Szellemi képességeink kiteljesítése - Az önfejlesztés útjai

Bejegyezte: –

Az önfejlesztés célja karmánkkal, jelen személyiségjegyeinkkel harmóniában álló, új tulajdonságok, magatartási minták, pszichikai potenciálok kialakítása, intellektusunkkal, életfeladatainkkal, hivatásunkkal, tevékenységünkkel harmóniában álló, új jellemvonások, képességek, adottságok, gondolati programok megteremtése, kozmikus tervünkkel, személyes fejlődésünkkel összhangban álló, új spirituális képességek kibontakoztatása.

Amint kifejlesztettük magunkban az önuralom képességét, ráébredünk arra, hogy az élet-játszmában nem az számít, mi és miért történik velünk, hanem az, miként reagálunk a történésekre.
Az önuralom a test, a lélek és a szellem kontrolljának elsajátításából áll. A helyes magatartás ez: önuralom a gondolkodásban, önuralom a cselekvésben, türelem, vidámság, bizalom, koncentráltság. Hasznos, ha első lépésként a testünk feletti kontrollt gyakoroljuk, azaz az éhség, a szomjúság, a testi vágyak, ösztönök, a test kísértéseinek ellenőrzését. Meg kell tanulnunk ellenőrizni testünk erőit. Mentessé kell válni a fizikai világ, a test látszatvalóságaitól, fel kell ébredni az álomból, eggyé kell válni valódi énünkkel.

Második lépésként az érzékeink, érzelmeink, vágyaink kontrollálását, szabályozását végezzük. 
Meg kell teremteni a harmóniát belsőnkben, középponttá kell válnunk, s kiegyensúlyozni a rajtunk keresztül áramló pozitív és negatív erőket. A lelki egyensúlyt a szenvedélymentes mély összpontosítás, a béke és a szeretet teremti meg. Türelmesen viseljük el a sértést, a sérülést, a szenvedést, a kudarcot, és tartsuk tiszteletben karmánk méltányosságát! A dicsérettel, a sikerrel és a megbecsüléssel szemben legyünk egykedvűek, ne billentsen ki egyensúlyunkból! Soha ne hagyjuk, hogy egy csapás vagy egy nyereség, egy barát vagy egy ellenség megzavarja belső békénket!
Ha ezt képesek vagyunk elérni, akkor továbbléphetünk. Korlátozzuk le, majd szüntessük meg a külső energiák-kal való összeköttetést, és kapcsolódjunk belső energiáinkhoz. Utóbbi gyakorlása amellett, hogy növeli az ön-kontrollt, megóv a kimerüléstől.

Az önuralom kialakítása, a testi-lelki harmónia megteremtése után következhet jellemünk nemesítése. Fontos, hogy legyen egy olyan értékrendünk, amihez tartani tudjuk magunkat. Ebben nyújtanak segítséget az erkölcsi-, és viselkedési szabályok. Alantas ösztöneinktől, szenvedélyeinktől, gátlásainktól, hiányérzeteinktől, szorongása-inktól megszabadulva bátran nekivághatunk a tökéletesedés felé vezető útnak. A lélektudatosság alapkövét – saját lelkünk megismerését– egyesével kell leraknunk, önfeltárástól önbeismerésig.

Ha már nemes érzelmekkel rendelkezünk, fejlett erkölccsel, kiváló jellemmel, kifinomodott lelkiismerettel, ak-kor egy koncentrált befelé fordulást követően kialakíthatjuk a kapcsolatot eredeti énünkkel, lelkünkkel, és elérkezhetünk a lélektudatosság megtapasztalásához.

A lélektudatosság kialakulása után kezdődhet a szellem tudatosságára épített életrend-alapítás. 
Az első lépés ennek megtételéhez a beszédünk, majd az elménk, gondolataink kontrollálása. 
Beszédünk közvetíti tudatállapotunkat, elménk és intelligenciánk milyenségét. A szavaink gondolatainkat, a tetteink szavainkat kövessék, és ne fordítva. Így lesz harmónia a gondolat, a szavak és a cselekedetek között. Beszéljünk egyszerűen! Ne csavarjuk ki a szavak értelmét, legyen pontos, amit mondunk, kerüljük a diplomáciát, a szándékos megtévesztést és a semmitmondást! Legyünk olyanok, mint egy gyermek. Legyünk őszinték, ne essünk túlzásokba, ne szegjük meg az ígéreteinket, ne tegyünk hamis esküt, fogadalmat, ne kívánjunk rosszat embertársainknak, ne rágalmazzunk senkit! Kétszer is gondoljuk meg, mielőtt beszélünk! Szóljunk mindenkihez kedvesen! Kerüljük a felesleges beszédet, a fecsegést, a hamis szellemi kinyilatkoztatáso-kat! Ne hagyjuk, hogy elménk leragadjon az alantas dolgoknál!
Nyughatatlan elmével nincs esélyünk elérni a legfontosabbakat: a tudás és az érdem összegyűjtésének adottságát, a magunkat a lemondások útján tökéletesítés adottságát, az elvont tudás könnyed kifejezésének adottságát, a törekvő tudás adottságát, a magunk tökéletesítésére, megvalósítására vonatkozó adottságokat. Meneküljünk a bűnös gondolatoktól, soha ne engedjünk a gonosz gondolatoknak, szavaknak és cselekedeteknek!
Fokozatosan szabaduljunk meg beszűkült gondolkodásmódunktól, dogmáinktól, előítéleteinktől, irreális elvárá-sainktól, merev gondolkodási programjainktól, kóbor gondolatszilánkjainktól, gondolatimpulzusainktól, fixa ideáinktól, gondolatszövevényeinktől, szavakkal betáplált gondolatimplantációinktól, bűntudatunktól, hiteha-gyottságunktól, negatív jövőképünktől, a helytelen és túlzott dolgokra való összpontosítástól! Legyünk urai gondolatvilágunknak, ne engedjük eltéríteni magunkat eredeti céljainktól! Vegyük számba azokat a gondolkodás- és cselekvésbeli megszokásainkat, amelyek már nem a boldogságunkat segítik, és oldjuk fel ezeket a megszokásokat!
Ahhoz, hogy változásokat eszközöljünk gondolatainkban és motivációs mintázatunkban, szükséges a javítások felismerése, a változások megteremtése, és bizonyos dolgok újra meghatározása, megvizsgálása, új irányba terelése, és újra megtanulása. Használjuk a pozitív tudatosságot, és sokkal nyitottabbá válunk a szellemi szintek irányába. Ez generálja az újdonságot, a kreativitást és az életjobbító minőségeket.

Az elme kontrollálását követheti az egyes gondolatok fókuszálása, megtartása, tudatosítása, gondolataink egy adott irányba terelése, majd elménk kiürítése, lecsendesítése. 
Nagyon fontos, hogy naponta legalább 10-15 percig nyugodt körülmények között legbelsőbb gondolatainkra figyeljünk, és meditációnkban a fentieket gyakoroljuk.
A szellemi tudatosság legmagasabb fokán lehetőségünk nyílik elkülöníteni egymástól a jelenségek belső lénye-gét, okát a külső megjelenés megtévesztő álarcától.

Az önkiteljesítésnek számtalan útja van. Minden ember és minden út egyedi, egyszeri és megismételhetetlen. Utunk célja közös: a teljesség, az elégedettség, a külső-belső harmónia és a lelki béke megvalósítása.
Beszédünk, elménk, gondolataink kontrollálása után hozzákezdhetünk szellemi képességeink fejlesztéséhez, az önműveléshez. Létezésünk minden szintjén (fizikai, lelki, mentális, spirituális) a tapasztalatszerzésre törekszünk. Mielőtt szellemi képességeinket (fogalomalkotás, elvont gondolkodás, analízis, szintézis, következtetés; képze-let, imagináció, asszociáció, intuíció, tisztánlátás, szuggesztió; misztikus inspiráció, eksztatikus erők; kozmikus intuíció) kiteljesítenénk, mérjük fel jellemvonásainkat, értelmi képességeinket, adottságainkat, ismerjük meg aktuálisan futó gondolati programjainkat, majd váljunk képessé téveszméink, hiedelemmintáink, megrögzöttségeink elengedésére! Legyünk nyitottak az új dolgok befogadására! 
Amint ráébredünk korlátlan szabadságunkra, a teremtői rendben való zavartalan működés lehetőségére, felébredtünk, visszataláltunk eredeti utunkra, a teremtői mintához, és elkezdtük aktív, cselekvő módon élni örömteli életünket.

Forrás: Késmárki László: Önfejlesztő kéztartások Ankh kiadó 2016.






Megjegyzések

Megjegyzés küldése