Semmilyen nagy élményt nem lehet erőszakkal elérni. Ha belegázolsz valakibe: elveszíted. És ha a másik nem jön, nem tudod kierőszakolni, hogy jöjjön. Lelkünknek van egy telekhatára. Olyan, mint a vegyületeknél: csakis a külső elektrongyűrűk érnek össze és kapcsolódnak. Mint, amikor belekarolsz valakibe.
Vagy, amikor kezed az övével összefonódik. Együtt vagytok. De azért ő is, te is a saját lábatokon jártok. Saját középpontotok van.
És ki kell jönni a határig! Lélekben is: ezt nevezik közös érzésnek. És testben is: ezt nevezik ölelésnek.
Ez így van egy jó beszélgetésnél is.
És amikor olvasod ezt a cikket, akkor is.
Én most átadok egy gondolatot: ha elém jössz, elfogadod, és a tiéd lesz. Ha nem: ott marad, betűkben. Meggyőzés nincs! Mert az már túllépést jelent.
A fontos élmények az embert megérintik.
Írta: Müller Péter
Online meditációk és előadások: https://www.patreon.com/utmutatoaleleknek
Facebook oldalunk: https://www.facebook.com/utmutatoaleleknek1/?fref=ts
Facebook csoportunk: https://www.facebook.com/groups/1108624685917176/
Gyakori kérdések: http://elozoeletek.blogspot.com/p/gyakori-kerdesek.html
Kövess bennünket instagramon is: https://www.instagram.com/utmutatoaleleknek/
YouTube csatornánk: https://www.youtube.com/channel/UCoeNAsAktMxha-n9QYVit1A
Könyveimről információkat itt találsz: http://elozoeletek.blogspot.com/p/konyvinformaciok.html
Megjegyzések
Megjegyzés küldése