A megbocsátás paradoxona: A kulcs a te kezedben van

 

Amikor nagyon megbántanak, elárulnak vagy igazságtalanság ér, a lélek természetes reakciója a harag. Védőfalat emelsz, és azt hiszed, a nehezteléseddel majd börtönben tartod azt, aki ártott neked. A gondolataid a cella rácsai, a fájdalmad a lakat. Te vagy a bíró, az esküdtszék és a végrehajtó. Úgy érzed, a haragoddal büntetsz, és amíg nem vagy képes elengedni, addig a másik is fogságban van.

De arra kérlek, gondolkodj egy kicsit.

Ki áll őrt a cellaajtó előtt éjjel-nappal? Ki eteti a foglyot a saját energiájával, a saját gondolataival? Ki láncolta magát a börtön kapujához, hogy a másik biztosan ne szökhessen meg?

Te. A börtönőr te magad vagy.

Mert a harag, a neheztelés, a bosszúvágy egy láthatatlan, energetikai lánc, ami nem a másikhoz, hanem a saját fájdalmadhoz köt hozzá. Amíg őt fogságban tartod a gondolataidban, addig te is ott állsz mellette a sötét, dohos folyosón. Az életed, a jelened válik a börtönné, aminek a rabja a múltad.

A spirituális közhelyek azt mondják: "Bocsáss meg!". De ez gyakran lehetetlennek tűnik. Hogyan bocsásd meg a megbocsáthatatlant?

Igazából a valódi megbocsátásnak semmi köze a másik emberhez. A megbocsátás nem azt jelenti, hogy felmented őt. Nem azt jelenti, hogy helyeselsz a tetteire. Nem azt jelenti, hogy újra be kell engedned az életedbe.

A megbocsátás egy radikális önfelszabadító aktus. Az a pillanat, amikor rájössz, hogy a kulcs mindvégig a te kezedben volt. Nem az ő cellájának a kulcsa. A te saját láncodé.

A megbocsátás az, amikor kimondod: "Elengedem a múltat. Visszaveszem az energiámat, amit a te történetedbe és a neked szánt fájdalomba fektettem. A te sorsod a tiéd, a te karmád a tiéd. Én többé nem veszek részt benne. Én a saját sorsomat, a saját békémet választom."

Amikor ezt a döntést a lelked mélyén meghozod, a kulcs elfordul a zárban. A láncok lehullanak rólad. És te, a volt börtönőr, végre szabadon kisétálhatsz a napfényre.

Lehet, hogy a másik ott marad a saját maga által teremtett cellájában. De az már nem a te dolgod. Te többé nem vagy az őre.

A szabadságod sosem a másik embertől függött. Mindig is nálad volt a kulcs. Merd használni.

Guzsik-Mohácsi Viktória (http://elozoeletek.blogspot.com)

Online meditációk és előadások: https://www.patreon.com/utmutatoaleleknek  (Csak böngészőn keresztül használható, Applikáción keresztül nem)

Megvásárolható meditációk: https://www.patreon.com/utmutatoaleleknek/shop    (Csak böngészőn keresztül használható, Applikáción keresztül nem)

Facebook oldalunk: https://www.facebook.com/utmutatoaleleknek1/?fref=ts

Facebook csoportunk: https://www.facebook.com/groups/1108624685917176/

Gyakori kérdések: http://elozoeletek.blogspot.com/p/gyakori-kerdesek.html

Kövess bennünket instagramon is: https://www.instagram.com/utmutatoaleleknek/

YouTube csatornánk: https://www.youtube.com/channel/UCoeNAsAktMxha-n9QYVit1A

Könyveimről információkat itt találsz: http://elozoeletek.blogspot.com/p/konyvinformaciok.html

Megjegyzések