Itt az idő a világ pusztulására és újjáépítésére. Legalábbis szerintem. Így rögtön szeretném is elmondani, hogy amit leírok, csupán az én nézőpontom. Nem azért írom le, hogy bárki egyetértsen velem. Hiszem, hogy mindenkinek joga van hinni, amiben csak akar.
Élek egy világban, ami a sajátom. Én választottam, mielőtt megszülettem. Szerettem volna a szüleim gyermeke lenni. Ma már azt is tudom, miért. Tőlük tudtam a legtöbbet tanulni, ők adták az alapokat az életemhez. Sokáig ezzel azonosítottam magam. Azt gondoltam, hogy az vagyok, aminek a szüleim neveltek. Azt hittem, az ő kicsinyített másuk vagyok. Mivel sikertelenek voltak, gondoltam, nekem is ez jár. Elváltak, így azt gondoltam, ez az élet rendje. Elváltam én is. Aztán megfigyeltem, hogy a családunkban mindenki elvált, megcsalták a nőket. Azonosítottam magam ezzel a szereppel. Rámhúzták.
Nevelt az iskola, majd nevelt a politika és a társadalom. Megmondják, mit egyél, mitől legyél beteg, mit kell gondolnod, mit kell érezned. Törvényeket hoznak, hogy bekorlátozzanak. Ugyanakkor inkább felhívják a figyelmedet a megszegésének lehetőségére. Törvényben van, hogy ne lopj, mert megbüntetnek. Szerinted azóta nem lopnak? Szerintem sokkal többen. Felhívták rá a figyelmed, hogy ezt is lehet. A törvények rendkívül jó bevételi források. Minden nap van, amiért megbüntessenek. Hogy elvegyék mindened, hogy ne legyen hatalmad. Hogy ne legyél szabad. Hiszen a szabad embert nem lehet beállítani a sorba, mint a birkát. A szabad ember saját szabadsága szerint cselekszik, nem az ő mocskos világukat szolgálja. Nem az ördög rabszolgája. Nincs rákényszerülve, hogy mint a birka, robotoljon azért, hogy másokat szolgálhasson. A szabad ember önmaga ura, nem a társadalom szolgája. Régen sokkal szabadabbak voltak az emberek. Ez a cél, hogy újra visszataláljunk.
Ez a világ már nem tudja önmagát fenntartani. Ha így folytatjuk, elpusztul a föld. Egy mű világot húztunk fel, ahol mű emberek élnek. Alig van ember, aki a saját természete szerint cselekszik.
Nem tud az ember egy jó vígjátékot megnézni, mert mindenhol azt sugallják, hogy drogozz, szeresd a saját nemed, káromkodj, lopj, hazudj. Évek óta nem nézek tv-t, de már moziba sem járok. Hol vannak azok a filmek, amik valóban a humorról, szerelemről, vicces történetekről szólnak? Már a gyerekeinkbe is azt nyomják, hogy teljesen természetes, ha az iskolai wc-ben elszívsz néhány füves cigit, teljesen természetes, hogy lopsz, és mindenkinek teljesen egyértelmű, hogy hazudik. Szánalmas a világ. Hiába gondolkodok másként, homokba dugnám a fejem, ha nem vennék erről tudomást. Tudom, hogy nem véletlenül választottam ezt a kort, hogy megszülessek, és úgy érzem, állom a sarat. De én is itt élek, a kollektív tudat hatással van rám.
A mesék erőszakosak, a mai gyerekeket már nem kötik le pom-pom meséi, a mai modern animációkban már ölnek, szívnak, hazudnak, és megalázzák egymást. És ez a menő. Amelyik gyerek nem díjazza ezt a sok ocsmányságot, azt kiközösítik, megalázzák. Merthogy a többinek a szülei is ugyanilyenek. Az anya helyett az utca, és a filmek nevelik a gyerekeket. Nincs egymásra idejük. Hol vannak a régi, családi vacsorák, a nagy beszélgetések?
Az anyák nem világosítják fel időben a kislányokat, már 15 évesen túl vannak több szexuális kapcsolaton. Mert nincs rá idő. Az anya örül, ha néha van 1-1 szabad perce.
Az apáknak nincs meg az igazi szeretetkapcsolatuk a kisfiúkkal, nem tudják, hogyan kell férfiként viselkedni. Azt sem tudja némelyik, hogy fiú-e vagy lány. Nem elítélni akarok senkit, biztosan van, aki ezt akarja megtapasztalni, bár tudom, hogy ez nem karma. De senki más nem tud segíteni, csak te magadon!
A párkapcsolatokról ne is beszéljünk. Ki ismeri manapság azt a szót, hogy őszinteség? Szerepeket játszunk, hátha így jobban tetszünk a másiknak. Az emberek még önmagukat is becsapják. De mindenki sír-rí, hogy nem talál “normális” kapcsolatot. Hát hogyan, ha te sem vagy olyan társ, akire vágysz? Először talán meg kellene ismerned magad, tudni a vágyaidat, az igényeidet. Hogy szeretnének önmagadért, amikor nem mutatod meg magad? Nem is ismer senki. Miért teljesen természetes az, hogy csak alibinek kell egy barátnő? Miért normális, hogy legyen akár nő vagy férfi, nem elég neki csupán “egyetlen” társ? Miért kell megalázni a másikat? Hazudni neki? Elvenni a maradék önbecsülését is? Azért mert te nem szereted magad? Haragszol a világra? Nem gondolják ezek az emberek, hogy a hiba bennük van? Hogy ez valami félrekapcsolás?
Hogy épp itt lenne az ideje, hogy kezünkbe vegyük a felelősséget és ne az anyánkat, a tanárainkat, a hazug párjainkat és a politikát hibáztassuk?
Milyen jövő elé néz a felnövekvő nemzedék?? Félek, mi lesz, ha ezeknek a fiataloknak egyszer gyerekei lesznek.
Több tonna élelmiszert semmisítenek meg naponta, hogy tartani tudják az árakat, miközben emberek milliói halnak éhen. Teleteszik az élelmiszereket adalékokkal, hogy minél betegebb legyen a társadalom. Egyre több gyógyszerre legyen szükséged. A legnagyobb biznisz a világon.
Emberek! Ezen mindenki tud változtatni!
Ne félj attól, hogy önmagadért nem fognak szeretni. Elkerülhetetlen, ha elkezdesz önmagad lenni, lemorzsolódnak azok az emberek, akik az álarcaidat szerették. Hadd menjenek Isten hírével. Majd jönnek helyettük olyanok, akik önmagadért szeretnek. Hasonló a hasonlót vonzza, ne feledjük. Kitartás! Már régen kiveszett az emberekből. Nem ismerik azt a szót, hogy hűség, lojalitás. Legalább magatokhoz tudjatok hűek maradni.
Nem az a megoldás, ha elmenekülünk külföldre. A megoldatlan feladatokat oda is magaddal viszed. Nem véletlenül születtél ebbe az országba. A lélek országába. A feladat az, hogy itt oldd meg a helyzeted. Hogy együtt, közösen oldjuk meg az ország helyzetét. Hogy ne feljelentgessük és rugdossuk egymást, hanem összefogjunk. Együtt a magyar emberek nagyon erősek. Senki és semmi nem állhat az utunkba. Tanuljunk meg egymásért, együtt gondolkodni, és megmutatni a világnak, hogy mi valóban EGY nemzet vagyunk. Én már döntöttem. És az új világom sokkal békésebb, harmonikusabb, boldogabb és kiegyensúlyozottabb, mint a régi volt. Önmagam vagyok, akár tetszik az embereknek, akár nem. Nem kötelező engem szeretni. Én sem szeretek mindenkit. De elfogadom. Nem kell mindenki az életembe. Egyetlen dolgom van, hogy megőrizzem a hitem, a szabadságom, és hű legyek önmagamhoz.
Mégegyszer elnézést, ha valakit megbántottam, mégegyszer hozzáteszem, hogy ezek az én nézeteim. De én hiszek magamban, hiszek benned, hiszek az országban, és hiszem, hogy nem véletlen születtünk ide. Nagy feladatunk van a világban: felnyitni a többi nép szemét és felemelni ezt a bolygót! Tisztelettel minden létező iránt!
Angyal Gabi (http://elozoeletek.blogspot.hu)
Online meditációk és előadások: https://www.patreon.com/utmutatoaleleknek
Facebook oldalunk: https://www.facebook.com/utmutatoaleleknek1/?fref=ts
Facebook csoportunk: https://www.facebook.com/groups/1108624685917176/
Gyakori kérdések: http://elozoeletek.blogspot.com/p/gyakori-kerdesek.html
Kövess bennünket instagramon is: https://www.instagram.com/utmutatoaleleknek/
YouTube csatornánk: https://www.youtube.com/channel/UCoeNAsAktMxha-n9QYVit1A
Könyveimről információkat itt találsz: http://elozoeletek.blogspot.com/p/konyvinformaciok.html
Mintha végre leírtam volna azokat a gondolatokat amik 2 évtizede itt kavarog a fejemben és most az egész összefoglalását itt olvasnám. Jó látni, hogy nem csak én gondolkodom így...
VálaszTörlés