2014. október 2., csütörtök

Amikor lelkünk újra eggyé válik




Úgy érzed, felemészt a szenvedés. A lelked minden pillanatban az ő lelkét keresi. Érzed, de nem látod. Hallod, de nem a füleiddel, hanem idebent a szíveddel. A fejedben számtalan kérdés, az egó nyughatatlan. Ugyanakkor a lelkedben ott van minden válasz. Te mégsem bízol benne. 
Idővel rájössz, hogy a valóság nem a külvilágban van. A valóságot nem látod a szemeiddel. Az igazság a lelkedben lakozik. Egyedüli irányadó és útmutató csupán a saját érzésed lehet. 

Senki nem tudhatja, hogy kettőtök lelke mit élt át együtt ebben az inkarnációs ciklusban. SENKI nem tudhatja azt, hogy mi a feladatotok együtt. Egy rajtatok kívül álló mégcsak nem is sejtheti azon benyomások és tapasztalások összességét, ami által megterveztétek és összeraktátok ezt a közös életet. 

Ezer meg ezer érzés fut rajtunk keresztül, amikor két lélek találkozik. Talán nem is kettő, csupán egy lélek, mely 2 külön testbe kényszerült. Külön kell megküzdeni a fizikai lét gyötrelmeivel. De egymás nélkül nem érzik magukat egésznek. Számtalan lecke és feladatok sorozata, ami elé állította magát a lélek. Feladata, hogy nemesedjen, és ha beteljesítette küldetését, a két fél ismét egy egész legyen, s együtt ragyoghassák be az eget. 
De most úgy érzed, fáj. Azt érzed, értelmetlen így az élet. Felemészt a kín lelked másik fele nélkül. Már nem vagy biztos benne, hogy amikor lejöttél, jöl döntöttél.

De egyszercsak történik valami. Valami, amitől minden értelmet nyer. Felismered, hogy Ő csupán visszatükröz Téged. Megmutatja Neked azt, ami a Te lelkedben lakik. S ezáltal rájössz, hogy először nem Őt kell szeretned, hanem magadat. Ez a kulcs ahhoz, hogy szerethessen Téged. Rájössz, hogy azokat a feladatokat, melyeket magaddal hoztál, senki más nem taníthatja meg Veled. Általa sajátítod el a türelmet, az alázatot, a megbocsátást. A legfontosabb felismerés, amit Tőle kapsz, az elfogadás leckéje. Megtanulod tiszteletben tartani a szabad akaratát. Nem tudsz mást tenni, mint hinni az isteni gondviselésben, hinni kettőtök erejében, a mindent átfogó szeretetben. Hinni azt, hogy minden Érted van. Hinni, hogy amit odafent együtt megírtatok, az egy közös célt szolgál. Kettőtökét. Ezt már mind megértetted és elfogadtad. 

A szenvedésed talán enyhült, de a hiány még mindig ott van a lelked mélyén. Úgy érzed talán, egy szinttel feljebb lépsz, kész vagy elengedni őt. Számtalan átsírt éjszaka, győzködés és párbeszéd önmagunkkal. De készen állok rá! Elengedem a kezét. Mintha a lelkem tépnék darabokra. De megtanultam a leckéket, érzem, hogy ideje a továbblépésnek. Ideje a lezárásnak, mert boldog akarok lenni, és tudom, hogy sebzett szív csak sebezhet.

Telnek a hetek, a hónapok, és érzed, még mindig hiányzik valami. Talán egy felismerés. Még mindig ott él Benned, lelked részeként. Mást mutat a fizikai világ és mást a lélek. Már nincsen benned harag, düh, neheztelés, csak a tiszta szeretet és hála. Boldogság önti el a szíved és egész lényed. Köszönöd a létezését, a csodás megtapasztalásokat, melyekhez vezetett Téged. Megérted, hogy ami valaha EGY volt, abból újra EGY lesz. Nem válhatnak ketté útjaitok. Ő nem a párod, Ő lelked másik fele. Egyek vagytok. Önmagadat pedig nem veszítheted el. Megérzed azt, hogy Ő a Te részed, Te pedig az Övé. Ez mindig így volt, s ezután is így lesz. Nem számít a kora, a társadalmi helyzete, a fizikai távolság sem. Mindegy hol van, kivel és mit csinál. Hiszen van Benned egy bizonyosság. Tudod, hogy összetartoztok. És szép lassan megérted a lényeget, létezésetek értelmét. 

A szerelem és a szeretet nem azért van, hogy viszonzást nyerjen. Nem azért van, hogy kapj valamit, és ez jó érzéssel töltsön el Téged. A szeretet kizárólag az adás öröméért létezik. Azért van, hogy lehetőséged legyen a másiknak feltétel nélkül adni, mert igazán ez tölt el boldogsággal Téged. Adni valamit, ami boldoggá teszi a másik embert. Ehhez nem kellenek a fizikai találkozások. Ehhez nem kell a viszonzás. Megtanulod a fizikai lét legnagyobb leckéjét, áldását és csodáját: a feltétel nélküli szeretetet. Rájössz, hogy úgy szereted őt, ahogy van. Csupaszon a lelkét, semmi másért, csupán Önmagáért. Hálás vagy azért, hogy létezik, hogy általa jobb ember lettél. S a felismeréstől, mintha minden értelmet nyerne. Már érted, honnan jöttél, miért vagy itt, és hová tartasz. Ebben a szent pillanatban valóban megtörténik az elengedés, az elfogadás, és a szeretet valódi befogadása önmagunk felé...

Majd másnap, egy álmos hétköznapon szembe jön Veled Ő. Az a szempár, akiben meglátod, és felismered újra önmagadat. E csodálatos időszak kiváltsága: Minden felismerés és feladat megoldása után megtapasztalni a Földön a mennyországot. A felismerések elhárítanak minden akadályt, és a fizikai síkon is megtörténik az összekapcsolódás. Ott áll előtted. Nem kell mondanotok semmi. Hiszen mindketten tudjátok. A lélek szavak nélkül kommunikál. És egy különleges vezetéken eddig is kapcsolatban voltatok egymással.

Csak nézel a szemébe, és ölelitek egymást. Szeretnéd, ha soha nem múlna el a pillanat. De valami megváltozott. Benned van a bizonyosság, hogy soha többé nem fogjátok elveszíteni egymást. Egy inkarnációs ciklus véget ért. És Ti újra egyek lesztek... Örökké...

Mohácsi Viktória (http://elozoeletek.net) 




Aktuális oldások és tanfolyamok programja az alábbi linken megtekinthető: 

http://elozoeletek.net/category/aktualis-programok/

Vélemények:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése