Az az ember, aki folyton megítél másokat, képtelen önmaga elfogadására. Hiszen csupán az zavarhat másban, amit elfojtunk magunkban.
Amikor nem nézünk szembe saját sötét részeinkkel, ítélkezni kezdünk.
Érzéseinkkel bevonzzuk azon embertársainkat, akik tükröt tartanak elénk. Viselkedésükkel felébresztik a bennünk alvó elfojtott érzéseket. Legyünk nekik hálásak, hiszen szükségünk van rájuk. Ne utálattal tekintsünk ezekre az emberekre, hanem tanítóként.
A bölcs ember elfogad. Tudja, hogy mindenki a saját harcát vívja, és nem adhat mást a külvilágnak, mint ami a lelkében van. Ezért ha valami diszharmonikus érzést ébreszt benne, megkérdezi lelkét, hogy mi a megoldandó feladat.
Ha lelkedben megteremtetted a békét és az egyensúlyt, mások nehezen fognak kibillenteni onnan.
De arra kérlek, ne keverd össze a lelki békét a beletörődéssel, az áldozatszereppel. Ha úgy érzed, valahol folyamatosan bántanak, állj fel onnan és menj tovább… Soha, semmi nem lehet fontosabb önmagadnál!
Guzsik-Mohácsi Viktória (http://elozoeletek.blogspot.com)
Online meditációk és előadások: https://www.patreon.com/utmutatoaleleknek
Facebook oldalunk: https://www.facebook.com/utmutatoaleleknek1/?fref=ts
Facebook csoportunk: https://www.facebook.com/groups/1108624685917176/
Gyakori kérdések: http://elozoeletek.blogspot.com/p/gyakori-kerdesek.html
Kövess bennünket instagramon is: https://www.instagram.com/utmutatoaleleknek/
YouTube csatornánk: https://www.youtube.com/channel/UCoeNAsAktMxha-n9QYVit1A
Könyveimről információkat itt találsz: http://elozoeletek.blogspot.com/p/konyvinformaciok.html
Megjegyzések
Megjegyzés küldése