2015. augusztus 24., hétfő

Le az álarcokkal!


Lassan eljön az idő, hogy többé nem menekülhetsz magad elől. Amikor felismered végre, ki is vagy valójában és miért születtél a létbe. 

Az egyre növekvő szabad akarat világában jogunk van dönteni: lepakoljuk múltunk batyuit és választunk magunknak tetszés szerint jövőt, vagy hagyjuk, hogy vonszoljon bennünket a sors, míg rá nem érzünk arra, merre próbál terelni bennünket. Ha nem haladunk szabad akaratból, elhagyhatunk olyan útitársakat, akik a fejlődés mellett döntöttek, hiszen lehetetlenné válik az együtt haladás. Az önsajnálat megbetegít, még mélyebbre taszít. Ha nem vagy őszinte magaddal, süllyedsz lefelé. Miért nem figyelsz a jelzésekre? Lelked szinte ordít a füledbe, jelez, hiszen egyre nehezebbnek érzed a létezést. Egyre jobban fáj belül valami. Mégis csak rohansz, anélkül, hogy megállnál egy pillanatra, és megkérdeznéd magadtól: Mi az, ami ennyire fáj? Mire akarja felhívni a figyelmem? Lehet, hogy ezer álarc égett rám a múltban, s már azt sem tudom, ki vagyok valójában?

Ideje ezektől megszabadulni és felfedezni lényed valódi természetét. Onnan fogod tudni, hogy jó úton jársz, hogy elmúlik az állandó feszültség, a nyomás, és boldog a szíved.

Mohácsi Viktória (http://elozoeletek.blogspot.hu




Aktuális oldások és tanfolyamok programja az alábbi linken megtekinthető: 


MentésMentés

1 megjegyzés:

  1. Köszönöm köszönöm köszönöm! Annyiszor megerősítettél már, most is! Duplán! Nagyon hálás vagyok!

    VálaszTörlés