Viharos idők

Bejegyezte: –


Sajnálhatod önmagad, a másiktól várva vigasztalást – vagy épp így követelve a változást tőle -, de ezzel csak az időt nyújtod, romlott rétestésztaként. Nincs holnap – kizárólag a jelen pillanat létezik, és ebben akkor is formálhatod magad, ha úgy tűnik, már minden elveszett… Hangozhat elcsépelt frázisként, de igaz: a szeretet és az őszinte kommunikáció az egyetlen, ami megmenthet egy szövetséget a széthullástól.
Ám ha mindkét fél retteg a jövő sérüléseitől, és inkább páncélt húz magára, elnémítva így a szívét: a kudarc biztosra vehető. Az önvédelem, az egyoldalú győzelem csak látszatmegoldás lehet: párkapcsolatban a siker akkor jelentkezik, ha a két ember kölcsönös megelégedettségben oldja fel a fájdalmakat, és tekint egy szépséges, közös jövő felé.
A hallgatás – dac és megkövesedett félelem. A kioktató vagy ítélkező szó – további parázs a tűzre… Nincs más megoldás, ha gyógyulni és gyógyítani akarsz, mint kitenni a fehér zászlót és őszinte, szeretetteljes üzenetközvetítésre szánni önmagad. A szeretetteljesség nyitott szívet és elfogadó, érdeklődő hozzáállást takar, amelynek a célja mindkét fél boldogabbá tétele.
Ha változtatni akarsz – VÁLTOZZ.
Itt és most.
Mert mindig azt hisszük, talán van holnap… De mi történik, ha egyszer elfogy az is?
Sok ember olyankor ébred rá: mit is tett félelemből, amikor az, akit addig – önvédelemből – ellenségeként kezelt, kilépett az életéből…

Talán mégis csak biztonságosabb szeretni…

Írta: Cs. Szabó Virág


Forrás: fenyhordozok.hu

Megjegyzések

Megjegyzés küldése