2015. szeptember 17., csütörtök

Vajon mihez is ragaszkodunk a múltból?



Vajon miért ragaszkodunk emberekhez a múltból? Gondolkodtál már rajta? Mi az, amivel a múlt rabságban tart? Valóban annyira tökéletes lény, mint amilyennek láttuk? 

Lehet, hogy már régen kettéváltak útjaitok, csupán emlékeit őrzöd. Az is elképzelhető, hogy sérültél a kapcsolatban. Mégis ragaszkodsz... Próbálod megmagyarázni, miért nem működött. A szerelem megvolt, eleinte működött, DE... otthon nem látott jó példát... DE nem állt készen még az elköteleződésre... DE nem mert felelősséget vállalni... DE... DE... Vagyis csak ámítod magad. 
Ha mélyen a lelkedbe nézel, be fogod látni, hogy nem a kapcsolat volt a tökéletes. Nem a másik ember volt makulátlan. 

Amihez a múltból ragaszkodsz, nem a másik ember, hanem aki akkoriban Te voltál. Érzéseket váltott ki belőled, amitől boldog voltál. Azóta meggyötörtek, megbántottak, elkeseredtél. Szürkébben látod a világot. Nem lehet, hogy nem a másik ember hiányzik, hanem a boldog ÉNed?...

Mohácsi Viktória (http://elozoeletek.blogspot.hu




Aktuális oldások és tanfolyamok programja az alábbi linken megtekinthető: 



0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése