Hiányzol!



Hányszor, de hányszor hallom mostanában, hogy "Hiányzik Ő". Úgy érzik az emberek, hogy szeretetlenségük nem csillapodhat, csupán attól az EGY ember ölelésétől. Ragaszkodnak egy álomhoz, egy illúzióhoz, egy elképzeléshez. 

Találkoznak valakivel, s az illető felébreszt lelkükben egy érzést. Megnyílik a szív, és rögtön szebbnek látják a világot. Hirtelen minden színes lesz, élettel teli. Boldogság illata terjeng a levegőben. Boldognak lenni pedig jó dolog. Ilyenkor szeretjük önmagunkat.

A baj ott kezdődik, amikor az a bizonyos EGY eltávolodik, odébb áll, és ez a felemelő érzés egyre inkább visszahúzódik szívedben. Sajnos megint mástól tetted függővé a boldogságod. Még mindig nem érted, hogy addig nem kapod meg mástól, míg magadnak oda nem adod. 

Magadban kell megtalálnod ezt az érzést. Erre tud rákapcsolódni az az ember, akivel sorsotok majd eggyé válik. A szomorúsághoz, a magányhoz nem tud egy szerelmes szív kapcsolódni. A valódi szerelemben nem egy hiányt pótol a társ, hanem a Benned lévő túlcsorduló szeretetet osztod meg vele. Óriási különbség. 

Tedd a szívedre a kezed kérlek. Valóban a másik ember hiányzik, vagy az az érzés, amikor melletted volt és reménykedtél? Ő hiányzik, vagy a boldogság? Ő hiányzik, vagy boldog önmagad?

Mohácsi Viktória (http://elozoeletek.blogspot.hu




Aktuális oldások és tanfolyamok programja az alábbi linken megtekinthető: 



Megjegyzések