2016. december 14., szerda

Szerelem és emberi kapcsolataim

Én emberi kapcsolataimat szerettem volna tisztábban látni, ezért jelentkeztem emberi kapcsolatok oldására a weboldalon. 

Volt egy előző életekbe vezető meditáció, ami nekem nagyon tetszett. Nem tudom, mikor lehetett, de egyszer nagyon régen férfiként Kamcsatkában éltem. Volt egy csomó lovunk és kecskénk. Egyik nap egy hatalmas sas szállt a kis föld alatti barlangunk bejárata elé, és nem tudom honnan, de ez jel volt, és tudtam, hogy költöznünk kell. Vagyis tovább vándorolni. Utána láttam, ahogy medvékre vadászom, sokszor megsérültem. Egy nagyon hideg téli napon a kislányom megsérült, egy medve sebesítette meg, olyan 4-5 éves körüli lehetett. Nagyon vérzett, és jött egy ember, egy gyógyító, akinek tollak voltak a hajában, füstölt, a sebet kenegette és hangosan énekelt, mantrázott. A kislány felépült, de pár évre rá szintén egy medvetámadás érte, és akkor már nem tudtuk megmenteni. 

A kislány ebben az életemben az anyám, és folyamatosan aggódom érte, pedig most a gyermeke vagyok. De mióta rájöttem, miért van, azóta hagyom, hadd tapasztalja meg, amit kell, és sokkal jobb a kapcsolatunk. Őszerinte megváltoztam, és ezt az énemet jobban szereti. 

A másik érdekes dolog, amiről beszámolhatok, egy szerelmi történet. Guyanaban játszódik. Először azt hittem, az én elmém szüleménye, de aztán megtudtam, hogy ez egy Dél-Amerikai ország. Egy hatalmas, csodálatos vízesést láttam, ahol egy lánnyal voltunk kettesben. Sokat beszélgettünk, és amikor jött egy hatalmas vihar/szél, akkor behúzódtunk az erdő sűrűjébe. Nagyon szerettük egymást. Utána azt láttam, hogy már pár évvel idősebbek vagyunk és egy kikötőben vagyok, pakolok valami hatalmas dobozokat és nagyon várom, hogy hazamehessek a páromhoz. De rossz érzéseim is vannak, mert valakit, aki fontos nekem, el akarják vinni rabszolgának. (nem tudom, ki volt akkor nekem, de a mostani életemben az öcsém, és valóban kicsit rabszolga típus, sosem a saját érdekeiért és céljaiért dolgozik)

Befejezem éjszaka a pakolást, és sietek haza a szerelmemhez, de nincs ott. Csupa vér minden, fel van túrva a lakás. Tudtam, éreztem, hogy meghalt. S akkor megfogadtam, hogy nekem soha más nő nem kell. Így is lett, magányosan éltem le az életem. 

Az oldás után pár héttel megismertem egy lányt, kinek szemében rögtön felismertem ezen régi életbeli szerelmemet. 42 évesen azt gondoltam, már sose lesz párom olyan, aki szeret. Közben meg mindig itt volt a közelemben, de a régi emlékek és blokkok miatt nem vonzottam be, mert tudatalatt féltem, hogy újra elveszítem, s inkább magányosan éltem. Meg kellett értenem, hogy ez csupán egy régi berögződés. Már nem félek, meg tudom élni ezt a szerelmet. Nagyon boldog vagyok, köszönöm. Béla-43 éves




Aktuális oldások és tanfolyamok programja az alábbi linken megtekinthető: 


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése