Az univerzummal, a létezés bensőnkből fakadó igazságával elveszíti a kapcsolatot az az ember, aki képtelen kimutatni negatív érzéseit.


Az érzelmek elfojtása bizonyos helyzetekben (pl. családban, munkahelyen, baráti társaságban, társadalmi megnyilvánulásokban, közéletben, szerelmünk előtt) számtalan probléma forrása már a gyermekkortól kezdve. Minden hazugság és igazságtalanság gyökere a tiltás, az elfojtás, ami a létezés tagadásaként belénk égett mintaként önbecsapáshoz, bizonytalansághoz vezet. Az univerzummal, a létezés bensőnkből fakadó igazságával elveszíti a kapcsolatot az az ember, aki képtelen kimutatni negatív érzéseit (a haragot, az idegességet, a másikkal szemben érzett dühöt, indulatot, elégedetlenkedést, agressziót, félelmet, szorongást, az ösztönös cselekedeteket). Az elfojtott érzések hatására bizonyos (az adott negatív érzésnek megfelelő alaprezgésű) gének megváltoznak, mutálódnak, ami nagy valószínűséggel kiváltó oka lesz egy jövőbeni megbetegedésnek. Ha az emóciók elfojtásra kerülnek, vagy egészségtelen módon, túlzottan, felfokozottan kerülnek kifejezésre, akkor testünket negatív hatás éri. Az érzés lenyelése megnöveli a valószínűségét a testi és pszichés eredetű megbetegedésnek, mert a DNS erős negatív érzések vagy környezeti stressz hatására megrövidül, bezárul, és bizonyos kapcsolódások megszűnnek benne, így az elfojtott, magunkba temetett érzéseink rákényszerítik genomunkat arra, hogy újrarendeződjön.

Forrás: Késmárki László:Test-lélek szótár II. kötet A betegségek lelki, mentális és karmikus okai Ankh kiadó 2014.






Aktuális oldások és tanfolyamok programja az alábbi linken megtekinthető: 


Megjegyzések