A gyógyítás megköveteli tőlünk, hogy minden tapasztalatunkban megtaláljuk a jelentést


A gyógyítás megköveteli tőlünk, hogy minden tapasztalatunkban – pozitívban és negatívban egyaránt – megtaláljuk a jelentést.
A szentség nem valami furcsa ősi ideál. A szentség értelemteljesség. A szentség az egység megtapasztalása, az élet azonosságának megtapasztalása. Az egészség az a szentség átélt tapasztalatával való megújuló kapcsolat.
Isten úgy hozta létre a világot, hogy a világ fel tudja fedni Istent, vagyis a Végtelen annyira fedi fel a végest, hogy az le tudja rántani a leplet a Végtelenről. Az Egységből annyira merül fel a sokféleség, amennyire az egység a sokféleségből. Az Egy kettőt csinál, hogy a kettő Egyet tudjon csinálni. Ez az élet célja. Unió Istennel, az Egységgel mára nemcsak egy misztikus cél, hanem az eszköztelen gyógyítás valódi receptje.
A betegség bonyolultsága és sötétsége szükséges, a terv részét képezi.
A szilánkokra hullás, a teljességtől való elkülönülés olyan alapelv, amely a polaritás révén az élet árapályát, dinamikáját, áramlását biztosítja.
Ha Kettő nem lenne, fölöslegessé válna az Egy, mert a kés nem tudja megvágni magát, az ujj nem érintheti meg magát, az elme nem tudhat magáról, és a szem sem láthatja magát. Az élet hullámhegyei csak a hullámvölgyekkel teljesek.
A gyógyítás megköveteli tőlünk, hogy minden tapasztalatunkban – pozitívban és negatívban egyaránt – megtaláljuk a jelentést.
A betegség egyensúlyhiány, de az egyensúlyhiány mindig új egyensúlyt előz meg.
A romlás és a növekedés ugyanannak az eljárásnak a részei, ugyanannak az érmének az oldalai.
A romlás növekedést táplál, a növekedés romlást táplál.
A betegség nem kárhozat. Mindig arra figyelmeztet, hogy egésszé, teljessé, egészségessé kell válnunk.

Forrás: Késmárki László:Test-lélek szótár A betegségek lelki, mentális és karmikus okai Ankh Kiadó 2017.

A könyv akciósan megvásárolható: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1476170659162638&set=pb.100003091552774.-2207520000.1518422827.&type=3&theater




Megjegyzések