Eldöntheted, hogyan élsz




Szia Kedves Olvasó! 
Valaha elgondolkodtál azon, hogy az egyik ember miért sikeres, és miért sikertelen a másik? Az előző években ezt próbáltam megfejteni. Láttam magam körül értékes életet élő, szeretetben létező embereket, igaz és őszinte kapcsolatokat, ugyanakkor láttam ennek az ellenkezőjét, számomra értelmetlen, hazugságokkal teli, színészeket meghazudtoló alakításokat, összeszokott, de boldogtalan házasságokat és megannyi embert, akinek fogalma sincs róla, hogy ő kicsoda. 

Évekkel ezelőtt még én sem tudtam, hogy saját magam alakítom az életem és csakis én tehetek arról, ahol jelenleg tartok. Nem tudtam, hogy a gondolataimmal magokat vetek el, melyek meghatározzák az érzéseimet önmagam felé, és ezt az energiát kisugározva minden visszatér hozzám. 

Nem tudtam azt, hogy szabad elválni és otthagyni a számomra megalázó helyzeteket, melyek teljesen tönkreteszik a lelkemet és szabad megvalósítani önmagamat. 

Akkoriban még azt hittem, hogy értéktelen vagyok, mert a szüleim, a tanáraim és a volt férjem elhitették velem, csupán azért, hogy szükségem legyen rájuk. Hogy ezáltal érezhessék, hogy ők “valakik”. 

Néhány éve azt éreztem, hogy egy mókuskerékben élek, és nekem ennyi jutott. Én nem születtem sem gazdagságra, sem boldogságra. Beletörődtem a sorsomba és próbáltam láthatatlan maradni az unalmas életemben. 

Pedig mennyit, de mennyit álmodoztam arról, hogy egyszer én is boldog lehetek. Megannyi kép él még most is bennem abból az időből, amikor esős délutánokon egy meleg teával és egy romantikus regénnyel bekuckóztam a szobába és beleélve magam a törénetbe, álmodtam arról, hogy engem is ugyanúgy szeretnek. Hogy van valaki, aki bármit megtenne értem. Aki jön, és kiszabadít ebből a boldogtalan életből. Aki elvisz egy gazdag helyre és boldogok leszünk, míg meg nem halunk. 

De mindig visszacseppentem a nyomorúságos valógágba. 

Kutattam, kerestem és szerettem volna megérteni, mi miért történik az életemben. Hogy miért érzem idegennek a szüleim és miért választok olyan társakat, akik csak kihasználnak és becsapnak. Miért vagyok ennyire naiv, és miért szórom el másokra a pénzemet. 

Rengeteg helyre elmentem, sokmindent kipróbáltam. Gyógyítók, mesterek, energetikusok, asztrológusok, látnokok és sorolhatnám. Sokat tanultam és fejlődtem általuk, de azt nem mondanám, hogy előrébb vitték az életemet. A hogyanokra nem kaptam választ. Nem mondták el, hogyan kell megbocsátani, elengedni vagy szeretni magamat. Senkitől nem tudtam meg, hogyan kell túllépni helyzeteken. Egészen addig, míg nem ismertem meg Vikit és Mártikát. 

Elvárások nélkül mentem, hisz annyi mindent kipróbáltam már. Amit tőlük kaptam, egy olyan útmutatás, melyben önmagam gyógyításával érhetem el a boldogságot. Nem voltak hangzatos szavak, ígéretek. Senki nem mondta, hogy majd meggyógyít engem, vagy segít megoldani az életemet. Azt mondták, hogy minden rajtam múlik, és senki nem tudja megmondani, sikerül-e. Mert felelősséget vállalni nekem kell az életemért. Saját tapasztalatokon keresztül segítenek a megértésben, de rajtam múlik, hogy befogadom-e az infót vagy elengedem a fülem mellett. Tőlem függ, hogy hajlandóság van e bennem a megbocsátásra és arra, hogy elengedjem a múltat. Ők nem ígértek csodákat és földöntúli dolgokat, azt mondták, ez mind bennem van. 

Mindezt azért fontos leirnom, mert előtte jónéhány helyen azt mondták, hogy menjek csak, “meggyógyítanak”. Elvagdossák a szálakat, leválasztják rólam a rosszat, stb. Vikiék ilyet nem ígértek. Utólag már tudom, hogy ez az igazi segítség. Megtanítanak arra, hogy hogyan gyógyítsam meg magam. Hiszem magamnak mindig kéznél vagyok. A cél nem az, hogy mások varázsoljanak az életembe, hanem hogy rendbe tudjam tenni magam bárhol, bármikor. Nem függővé tenni magunkat gyógyítóktól és önjelölt tanítóktól, hanem tisztába jönni önmagunkkal és tudni, hogy nincs másra szükségem ahhoz, hogy rendbe tudjam szedni az életem. Csak iránymutatókra van szükség. 

Vikiék oldásaik nagyszerűek, csodálatosak és egyszerűek. Ez tetszett bennük leginkább. Mindig értettem, hogy miről van szó, emberi és szívhez szólnak szavaik. Nem fellengzős, nincsenek tele az oldások olyan spirituális kifejezésekkel meg módszerekkel, amiket a tanítójuk sem ért. Sajnos sok ilyennel találkoztam. Tetszett, hogy nagyon egyediek, és nem bemagolt, betanult módszereket és sablonokat nyomnak rá mindenkire, hiszen azok nem működnek. Legalábbis nálam nem. Itt senki nem akarta megmondani nekem, mit rontottam el az életemben, és senki nem akarta kijavítani az elmúlt életeimet. 

Minden egyes oldás óriási hatással volt rám. Nem fogok külön kirészletezni, de minden típusú oldáson voltam már nem is egyszer. Mindig hazavittem jónéhány mondatot, ami aztán napokig dolgozott bennem, míg végül letisztult. A megértéseim pedig megváltoztattak bennem gyökereiben mindent. Amikor a szüleimmel kapcsolatban értettem meg dolgokat, akkor elkezdtem másként látni őket. Türelmesebb, megértőbb lettem, és ez azt eredményezte, hogy teljesen megjavult a kapcsoltunk. De tudom, hogy a hozzáállásom miatt. 

Amikor megértettem, mi akadályozza meg, hogy bőségben éljek, elkezdtem másként viselkedni és gondolkodni a pénzről és egyre jobb lett a helyzetem. 

Másként kezdtem el gondolni magamra és az önszeretet beindult magától. Egyre boldogabb és kiegyensúlyozottabb lettem. Ezt most leirnom könnyű, de igazából évek kellettek hozzá. Így utólag már tudom, hogy kell pár év mindenkinek, mire rendbe teszi magát. De ez az egyetlen esélyünk. Az, hogy megértsünk, elfogadjunk, elengedjünk, megbocsássunk és befogadjunk. 

A család és a párkapcsolat összefüggései oldásokon értettem meg a legtöbbet, a női blokkok oldása mindig fájdalmas volt, de felszabadító. Ennek az eredménye az a gondolkodásmód és érzelmi nyitottság, amivel képes voltam végre ennyi idősen bevonzani, megtartani és élvezni az igaz szerelmet! Melyben oly természetes a tiszta szeretet. Ahol nincs játszma és megfelelni vágyás. Csak egymás feltétel nélküli megbecsülése és szeretete. 

Hálásan köszönöm Vikinek és Mártikának, az oldásoknak azt, hogy újra élek! Tudom, hogy bárki képes arra, amire én. Tudom, hogy mindenkiből válhat egy tudatos, az életét irányító bátor hős. Tudom, hogy mindenkitől egy karnyújtásnyira van az igaz szerelem, a gazdagság. Tudom, hogy ott a megbecsülés és a tisztelet a mindennapokban. S ha egészséges a lelkünk, bizony a testünkben is jól érezzük magunkat. Köszönöm, én jól vagyok. Köszönöm, én nagyon boldog vagyok! Szerelmes vagyok! A társamba, magamba, az életembe. Hidd el, Te is képes vagy rá! Dolgozz kitartóan magadon! S ha feladnád, ne tedd! Lehet, hogy már csak egy lépés! Ezt sosem tudhatod. A csoda akkor kopogtat be, amikor legkevésbé számítasz rá! Megérdemled! Én tudom!

Szeretettel: S. Laura, 42

Megjegyzések