Kedves Viki, kedves Márti! Köszönöm, hogy tagja lehetek a facebook csoportnak, mert oly sokat fejlődök és tanulok ott általatok és a tagok által. Mostanában nem tudtam hozzátok menni, de ennek persze oka van. Erről írnék most. Ma délután olvastam a csopiban Erika sikertörténetét, és ezen felbátorodva döntöttem úgy, hogy leírom a sajátom röviden, mert oly sokan írták, hogy sokat segít nekik.
Az előéletem: Jelenleg 47 éves vagyok, volt egy férjem 21 évig (pontosabban férjem 14 évig, de 21 évig voltunk együtt). A kapcsolatunkat nagyrészben az tette tönkre, hogy nem jött össze a kisbaba. Tizedik lombikra sikerült. Megszületett a kisfiunk, de ezt is csodaszámba vették. Mire szülők lettünk, a kapcsoltunk romokban hevert, de a kisfiunk miatt húztuk 5 évig. Aztán elváltunk és én csak a gyermeknek éltem. Kissé depressziós és pánikbeteg lettem. Szűkösen éltünk és nem mozdultam ki otthonról, szinte semmit nem engedtem meg magamnak. :( Oldásra is a barátnőm által jutottam el. Óriási hatással volt rám, így a lehetőségeimhez mértem igyekeztem minél többön részt venni. Egyre több mindent értettem meg és egyre jobban megnyíltam általatok. Úgy érzem, hogy ennek eredményeképpen ismertem meg életem szerelmét, Zsoltot. Róla annyit érdemes tudni, hogy szintén túl egy húsz éves kapcsolaton, ugyanazzal a problémával, nem jött össze nekik a baba. Elvált és mikor megismerkedtünk azt mondta, legalább ott van nekünk az én kisfiam. Ő is volt velem kétszer oldáson, de nem volt könnyű rávenni.
Tavaly januárban a jogosítványom meghosszabítása miatt mentem orvoshoz, és beszélgettem a dokival, mert rokonom, bár elég távoli. Nem akarok túl részletesen, de általa jutottam el a mostani női orvosomhoz. Már két hónapja nem jött meg, és azt hittem klimaxolok. Mindenképpen fel akartam keresni egy orvost. Azt hittem, hogy álmodom, amikor közölte velem, hogy 10 hetes kismama vagyok. Mondtam, hogy az lehetetlen, nézze meg jobban. Ugyanis én is, és a párom is papíron meddők vagyunk. Mondta, hogy hallgassam meg a szívverését. Én olyan rosszul lettem, bepánikoltam, hogy nem emlékszem, hogy jöttem ki a rendelőből. Nem tudtam, hogy az ijedségtől vagy a boldogságtól sírok. A párom sem akarta elhinni. Nem régóta voltunk együtt és nem értettük. Elvileg se nekem, se neki nem lehet gyerekünk. Decemberben mégis megszületett a mi kis göndör angyalkánk, Benike, akit biztosan Isten küldött nekünk. Ő egy álomgyermek!
Végtelenül boldogok vagyunk, és megérte várnom ilyen sokat. Tudom azt, hogy meg kellett érnem a szerelemre.
Ma már nem hiszek abban, hogy a sors dönt, és nekünk nincs beleszólásunk. Abban hiszek, hogy fel kell ismernünk a tanításokat és tenni kell az álmainkért. Tovább kell lépni, ha boldogtalanok vagyunk. Nem kell megerőszakolni az életet, csak lazán lépkedni előre.
Viki én nagyon hálás vagyok nektek azért, mert felnyitottátok a szemem és elhittem hogy érek annyit, hogy boldog legyek. Áldás amit az emberekért vagy az emberekkel tesztek. Tudom, hogy mindezt az oldásoknak köszönhetem!
Ölelésem, Szilvi
Online meditációk és előadások: https://www.patreon.com/utmutatoaleleknek (Csak böngészőn keresztül használható, Applikáción keresztül nem)
Megvásárolható meditációk: https://www.patreon.com/utmutatoaleleknek/shop (Csak böngészőn keresztül használható, Applikáción keresztül nem)
Facebook oldalunk: https://www.facebook.com/utmutatoaleleknek1/?fref=ts
Facebook csoportunk: https://www.facebook.com/groups/1108624685917176/
Gyakori kérdések: http://elozoeletek.blogspot.com/p/gyakori-kerdesek.html
Kövess bennünket instagramon is: https://www.instagram.com/utmutatoaleleknek/
YouTube csatornánk: https://www.youtube.com/channel/UCoeNAsAktMxha-n9QYVit1A
Könyveimről információkat itt találsz: http://elozoeletek.blogspot.com/p/konyvinformaciok.html
Megjegyzések
Megjegyzés küldése