Ha meggyógyítod a múltat, meggyógyul a jelen




Kedves Viki, engedd meg, hogy köszönetet mondjak a mai oldásért. Amikor azt gondolom, hogy már nincs mit megoldanom a szerelemben, kiderül, hogy mégis... Annyira fantasztikus volt a mai oldás, hogy szavakba önteni is nehéz. Régóta dolgozom magamon, de minden egyes oldás egyre mélyebb, talán már jobban megengedem magamnak az oldódást. Nagyon egyedi és hatékony, amit édesanyáddal csináltok, és hálás vagyok, hogy rátok találtam. Nagyon sokat változott az életem, rövidesen írok róla bővebben. Az oldáson említettétek ma, és egyet kell hogy értsek vele, a családi oldások, a családfatisztítást, mindent vitt nálam. A múltkori alkalommal egy húsz éves problémám oldódótt meg. Kiskorom óta félek a lovaktól, apukám mesélte, hogy két éves koromban lóra ültettek és úgy üvöltöttem, hogy elájultam. Állitolag utána teljesen megváltozott a viselkedésem. Amikor a Tévében lovat látok, ver a víz. Eddig nem jöttem rá, hogy ez mitől lehet. Márciusban voltam a családfatisztításon és láttam egy előző életemet, ahol egy lovon menekülök valaki elől. Ha jól értelmeztem, a társamat akarták megölni, és menekültünk. Engem a ló ledobott a hátáról és belehaltam az ütődésekbe. Azt láttam, hogy jön egy gyógyító és azt mondja, hogy összetörtem. Túl sovány vagyok, talán ha kicsit husosabb lennék, akkor nem halok bele a sérüléseimbe. Kicsit megviselt ez az egész, de két három nap múlva elkezdtek bennem lecsillapodni az érzések. Ami szembetűnő, hogy fogytam azóta tizenegy kilót, pedig nem diétázom. Mintha a plusz kilókkal védtem volna magam, mert igy biztonságban vagyok. Tegnap majálison voltunk, és a férjem odavitt a cirkuszos kocsihoz, ahol álldogált két kedves paci. Először ösztönösen vártam, hogy rám törjön a pánik, de nem jött! Alig akartam elhinni. Ezek szerint sikerült feldolgoznom. Apukámat felhívtam és elmeséltem neki, hogy megsimogattam egy lovat. Nevetett, azt hitte, csak viccelek. Pedig nem. Ez nekem egy óriási eredmény bár még elég furcsa. Minden oldás után történnek apróbb vagy nagyobb csodák, és szép lassan helyreáll az ember élete. Annyira, de annyira hálás vagyok érte! Köszönöm Vikiéknek! H. Anita


Megjegyzések