Karmikus kapcsolatok fajtái

Bejegyezte: –


Életünk során számtalanszor keressük a magyarázatot egy-egy emberi kapcsolatunkra, és azt érezzük, ezek megértéséhez talán egy emberöltő is kevés. 
Az utóbbi évek tapasztalatai megerősítették bennem, hogy bármely találkozás, még a legrövidebb kaland is lehet karmikus, vagyis fejlődési lehetőséget biztosít számunkra. A kérdés csak az, felismerjük-e a leckét. 
A lélektárs kapcsolatok sokszor katalizátor erejűek. Van, hogy néhány lelkitársunkkal csupán egyszer hoz össze az élet, mégis örökre nyomot hagynak bennünk. 
Van, amikor egyetlen céllal érkezik életünkbe, és mindent úgy csinál, hogy egy bizonyos dolog felé fordítsa a figyelmünket, vagyis mindenképpen megértsük, mit akar tanítani a találkozás. Lehet, hogy ezek nem tűnnek nagy dolgoknak, mégis megváltoztatják az életünket. Pl. megtanítanak elengedni, megbocsátani, elfogadni, vagy hinni. 
Elképzelhető, hogy lelkitársunkkal karmikus a kapcsolatunk, vagyis korábbi életeinkből maradt közöttünk kiegyenlítetlen adósság. 

Ha pedig a lelkünk már megtisztult a nagyobb terhektől, és képesek vagyunk őszintén, játszmák nélkül élni, akkor egy lelkitárs találkozás a beteljesedést (és kiteljesedést) jelentheti a szerelemben. A tökéletes harmóniát, békét, feltétel nélküli szeretetet. Adás és kapást… egységet… 


Karmikus kapcsolataink: 

Szülő-gyermek kapcsolat: Tapasztalataim szerint kizárólag karmikus, előző életbeli kapcsolódások. Sokszor hordozunk nehéz karmát szüleinkkel, gyermekeinkkel. Mivel ez a legerősebb kapocs, a legtöbb sérülést okozhatja. Általában elmúlt életekben (valószínüleg sok életben) nem tudtuk kiegyenlíteni a köztünk lévő karmát, vagyis nem történt meg az elfogadás, azért választunk szülő-gyermek kapcsolatot, hiszen itt van egy bizonyos fokú “szeret kényszer”. Természetesen ebben a felállásban sem mindig sikerül elérni a feltétel nélküli elfogadást, ebben az esetben cipeljük tovább a fenálló karmikus terheket.

Áldozat-megmentő kapcsolat: A mártír emberek mellett rettentő nehéz az élet. Folytonos elégedetlenségükkel és önmaguk sajnálatával magukhoz vonzzák azokat, akik arra vágynak, hogy megmentők lehessenek. Kihasználják a másikat, visszaélnek a szeretetükkel, és önző módon elveszik, amire szükségük van. 
Az áldozati szerep adódhat abból is, ha valakit gyermekkorában sokat kritizáltak és mindig ő volt a “bűnbak”. Annyira hozzászokott már, hogy felnőtt korában is képtelen kilépni az áldozatiságból. Mindkettő előfordulhat a párkapcsolatokban is. 
Ha valakinek a szükségletei a másikéhoz illeszkednek, könnyen érezheti azt, hogy lelkitársi kapcsolódásról van szó. Pedig ez csak kölcsönös függésen alapuló kapcsolat. Az áldozatnak szüksége van az üldözőre, a megmentőnek pedig kell valaki, aki nem tud segíteni magán.
Ha valakit folyamatosan “megmentenek”, vagy állandóan felhánytorgatják, milyen “gyenge”, sohasem fog a saját erejére kapni, és öröklődni fog ez a szerep több generáción át. 
Ezért is rendkívül fontos a családfa tisztítása, a generációs minták oldása, mert sosem tudhatjuk, miért nem halad az életünk, miért állunk egy helyben. 

A domináns és az engedelmes: Ezek a karmikus kapcsolatok azon alapulnak, hogy az egyik félnek szüksége van arra, hogy memondják, mit tegyen, vagyis sosem vállal felelősséget a saját döntéseiért. A másik félnek pedig pont ez a szerep hoz kielégülést. 
Nagyon sokan rettentő nehezen tudnak kilépni bántalmazó kapcsolatokból, mert annyira megszokták már a megaláztatást, hogy szinte igényükké vált. Viselkedésükkel is ezt váltják ki a másikból. Sokszor gyermekkori bántalmazásokból ered (testi vagy lelki terror). Észre kell vinniük, hogy ez egy karmikus sablon, aminek csak úgy tudnak véget vetni, ha végre döntést hoznak, és tudatosan kilépnek belőle. 
Sokszor nem csupán a bántalmazó a hibás, hanem a zsarnok engedelmeskedő is. 
Előfordul, hogy a bántalmazott gyermekek bántalmazóvá válnak. Forog a karma tovább, de már a másik oldalról. 
Bármelyik szerepben van az illető, ha észreveszi a sablont, önszántából képes kijönni belőle. Tudatossággal minden karmikus seb gyógyítható. 

Függések: Tapasztalataim szerint sokszor keverik össze a feltétel nélküli szeretetet a függőségekkel. Vannak kapcsolatok, melyekben az egyik fél mindent megad a másiknak, a széltől is óvja. Kiszolgálja, rátelepszik a szeretetével. Minden felett szemet húny, és azt gondolja, ez a feltétel nélküli szeretet, pedig ez csupán függés! Megold a másik helyett mindent, ezzel elveszi a lehetőségét, hogy cselekedjen. Szinte megállítja a fejlődésben. 
A feltétel nélküli szeretet azt jelenti, hogy elfogadjuk a másik ember döntéseit még akkor is, ha nem értünk vele egyet. Úgy szeretjük, ahogy van, a hibáival együtt. Tiszteletben tartjuk az általa választott utat, és hagyjuk, hogy úgy fejlődjön, ahogy neki jólesik. 
Nem szabad hagynunk, hogy valaki a szeretet nevében átgázoljon rajtunk. Nem szabad hagyni, hogy más jobban tudja, mi a jó nekünk, mint mi magunk. 

Akár baráti-, akár rokoni-, akár szerelmi kapcsolatokról van szó, akkor tudnak meggyógyulni a kötelékek, ha felismerjük a tanításokat, és felismerjük a saját szerepünket. Ha nem hagyjuk, hogy tovább játszassák velünk a szerepet. Ha levetjük az álarcokat, és merünk teljesen önmagunk lenni. 


Ha teljes mértékben önmagad vagy, és jól érzed magad a másik ember társaságában, akkor biztosra veheted, hogy már nem nyomják súlyos karmikus terhek a kapcsolatotokat. 


Megjegyzések

  1. Unknown2019. október 8. 14:24

    Nagyon nagy szüksègem lenne a csaladfa tisztitasra,mert nallunk sajnos ez körbemegy,így ahogy leírtad...

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése