2015. március 26., csütörtök

Szembenézni Önmagunkkal



Hidd el, hogy saját sötét oldalad elől hiába menekülsz. A félelmeid és fájdalmaid mindenhol utolérnek. Hiába várod kívülről a megváltást, hiába menekülsz látszatkapcsolatokba. Feleslegesen hiteted el magaddal, hogy minden rendben. 

Amíg félsz saját sötétségeddel szembenézni, addig nem érkezik a megváltás. Dagonyázhatsz saját lelked mocsarában, de egyre mélyebbre fogsz süllyedni benne. A félelmek, a fájdalmak csupán azt mutatják, mitől kell megszabadulnod ahhoz, hogy jól érezhessed magad. 

Az Univerzum a kiegyenlítődésre törekszik. Így előbb vagy utóbb kénytelen leszel szembenézni azzal, ami elől menekülsz. A folyamatosan ismétlődő tragikus helyzetek számonkérik Rajtad, hogy vajon miért nem változol. 

Állj meg egy kicsit, figyelj befelé, és kérdezd meg magadtól, hogy vajon lelked miért kiált? Hidd el, Önmagad elől nem tudsz elmenekülni… 

Mohácsi Viktória



Aktuális tanfolyamok és oldások programja az alábbi linken megtekinthető:

Befogadni a szerelmet



Kérlek, ne felejtsd el, hogy Te magad vagy a szeretet. Minden belőled indul és ugyanott ér véget. Míg nem tudod feléleszteni lelkedben a tiszta, feltétel nélküli szerelmet, más sem férhet lelkednek ezen részéhez.

A szerelem arról szól, hogy van lehetőséged adni. Annyi szeretet van Benned, hogy vágysz megosztani azt valakivel. Míg viszonzást vársz, addig az elvárásaidnak élsz, és azt akarod, hogy Téged szeressenek. Holott Te képtelen vagy szeretni. A valódi szeretet nem követeli a viszonzást, és nem hiányosságon alapul. Az igazi szeretet csak van, és árad. Bentről kifelé, s kintől befelé. Ha önmagadra találsz, és szeretsz, akkor már a szerelem befogadása/elfogadása sem okoz majd problémát. Amit adsz, azt kapod. Amint fent, úgy lent. Ahogy bent, úgy kint (a külvilágban). Ettől szép az élet, minden Tőled függ. A szerelem is. 

Mohácsi Viktória



Aktuális tanfolyamok és oldások programja az alábbi linken megtekinthető:

Megpróbáltatásaink



Mindegy, milyen megpróbáltatásként éled meg jelen helyzeted, fogadd örömmel és hálával, mert ezen feladatok megoldásában rejlik fejlődésed lehetősége. Ha nem akarsz még mélyebbre kerülni, akkor ne az ellenállásra fordíts energiát, hanem a megoldásra. A jelen energia mindenkit arra kényszerít, hogy szembenézzen hiányosságaival. Minden egyes megoldott feladattal közelebb kerülsz Önmagadhoz. Minden látszólagos problémában benne rejlik a megoldás. S minél több a megoldás, annál jobban terjed szét sejtjeinkben a boldogság. 

Mohácsi Viktória


Aktuális tanfolyamok és oldások programja az alábbi linken megtekinthető:

Szabadulj meg a bűntudattól



Fejlődni csupán akkor tudsz, ha hibázol. Ha elengednéd azt a kényszerképzetet, hogy minden, valaha elkövetett tettedért bűnhődnöd kell, és nem ostoroznád magad, olyan kapuk nyílnának meg előtted, melyen át abba a világba léphetnél, ahová mindig is vágytál… a Saját világodba! Oda, ahol valóban Önmagad vagy, ahol ragyog isteni fényed, és tisztában vagy létezésed céljával. Ahol minden tökéletes. Hiszen ha elfogadod önmagad, ugyanez történik körülötted a világgal. Békében élni, harmóniában az Univerzummal és Önmagunkkal, ez az igazi boldogság… 

Mohácsi Viktória


Aktuális tanfolyamok és oldások programja az alábbi linken megtekinthető:

2015. március 24., kedd

Ikerlelkek Szellemi párbeszéde

E– Mindez nagyon okosan hangzik, szép is az eszme, de ilyen fennkölt lélekkel nem lehet élni a mindennapokat. Legfeljebb akkor, ha újra kolostorba akarnál vonulni.

D – Sajnos, már nem lehet. Már nem bújhatok a kolostor falai közé, itt kell élnem, a mindennapi világban.

E– Ne sajnáld, hisz itt vár rád az igazi élet, csak észre kell venned! Sokkal szebb ez az élet, mint amit eddig meg akartál látni belőle!

D – Néha vágyom rá, hogy úgy éljek, ahogy mondod, de aztán azt érzem, hogy kevés hozzá az erőm.

E– Ne mondd már, hogy gyenge vagy élni! Te, akiben ennyi a szenvedély?

D – Nem tudom, hol ez a szenvedély bennem. Amikor kissé mozgalmasabbá válik az életem, amikor úgy tűnik, hogy beindul, mindig megijedek, és el is fogy az erőm, le kell lassítanom. Túl könnyen kimerülök.

E– Én ezt másként látom. Egyszerűen csak lefékezed magad. Behúzod a kéziféket, éppen az ijedségeddel, és aztán a tudatod hiába nyomja a gázpedált teljes erővel, persze, hogy nem halad az autód. Sőt elkezd füstölni, el is romolhat. Ettől aztán megállapítod, hogy veszélyes és ártalmas a nagy sebesség, és folytatod a kényelmes haladást.

Nekem úgy tűnik, hogy ülsz a jó kis autódban, és nagy erőfeszítéssel, lábbal hajtod magad előre. Amikor időnként kellő elszántsággal végre a gázra lépsz, akkor meg berántod a kéziféket is, és ha ettől lefullad a motor, újra tolod magadat tovább. Mi lenne, ha változtatnál a módszereden?

D – Félek a kudarctól.

E– Az is kudarc lesz, ha nem jutsz el oda, ahova szeretnél. Például ezzel a lassú haladási ütemmel mi sem fogunk találkozni!

D – Hát ez az! Azt hiszem, ettől a lehetőségtől kevésbé félek, inkább ezt szeretném. Mert mi lesz, ha sikerül találkoznunk, és mégsem működik a kapcsolat, nem jön létre a csoda? Most olyan jól elbeszélgetünk szellemi szinten, de vajon emberként megértjük-e egymást? Például tudsz te magyarul?

E– Most hülyéskedsz?

D – Nem, én komolyan félek többek között attól is, hogy a valóságban más nyelven beszélünk, hogy nem értjük majd egymás gondolatait.

E– De hát éppen arról szól két ember kapcsolata, hogy az emberi testen keresztül jussanak közel egymás lelkéhez. Hogy értsék meg egymást, ismerjék meg egymást itt a földi közegben. Ez feladat, lecke, tanulnivaló. Ezt nem lehetett gyakorolni azon a szellemi síkon, ahonnan jöttünk, hiszen ott azonnal éreztem mindazt, ami benned volt, érzést, gondolatot. Láttalak a teljes valódban, nem volt titok, te is pontosan tudtad, ki vagyok, milyen vagyok. Ez nagyszerű volt, de nem volt benne semmi nehézség. Ettől érdekes ez az anyagi világ: álarcosbál, bújócska, itt próbatétel megtalálni az igazi társat, és nem bedőlni a jelmeznek.

D – Nem akarok bújócskázni.

E– Dehogynem. Te meg akarsz találni engem, csak félsz a tévedéstől. Én is kereslek már régóta, de olyan jól elbújtál, hogy egész eddig nem láttalak. Most már legalább abban biztos lehetek, hogy itt vagy valahol a Földön, tehát érdemes folytatnom a keresést.

D – Az is olyan ijesztő, hogy a többmilliárd emberből egyetlen egyet kell megtalálnom. Hiszen ahogy az én fejlődésemen is sok múlik, te is bármikor meggondolhatod magad, vagy elhibázhatod az utat, és akkor én hiába erőlködtem, nem találhatok rád. Én odaérek a találkozási pontra, de te elveszhetsz útközben. Nagy a kockázat.

E– Semmi sem biztos, igazad van, de legalább a saját részedet csináld jól. Az egész kapcsolat pedig kissé bonyolultabb annál, ahogy gondolod, de nem tudom, akarod-e hallani a valóságot.

D – Mondjuk, hogy akarom. Ha nem tetszik, legfeljebb nem hiszem majd el.

E– Na, jó hozzáállás. Szóval nekünk tényleg találkoznunk kellene ebben az életben. Ez a feladat. Aztán még boldognak is kellene lennünk együtt: ez a második feladat. Harmadik lépésként pedig össze kellene hoznunk még legalább egy gyereket, persze, ha ez belefér majd a biológiai lehetőségekbe. Ezért lenne jó minél hamarabb testi szinten is találkoznunk, nemcsak szép távoli beszélgetésekben.

Csakhogy mindannyian szabadok vagyunk, egyéni döntésekkel, ledolgozandó félelmekkel, személyes életúttal. Mindannyiunknak oda kell érnünk a találkozási pontra, ráadásul egyidőben. Ez elég bizonytalan, és ha az egyik lemarad, boldogtalanná teheti azt, aki pedig mindent jól csinált. Ez így nem lenne igazságos.

Ezért a valóságban nem vagyunk egyetlenek, se te, se én. Pontosabban mi egyediek vagyunk, de nem csak egyetlen másik társsal lehetünk boldogok. Ám a találkozási pontnál csak egyetlen ember lehet ott.

D – Akkor most téged keresselek, vagy jó lesz akárki más is? De én érted jöttem le!

E– Bizony, én pedig csak rád vártam. A helyzet olyan, mint egy film. Egyszerre csak egy főszereplő lehet, csak egy szerelmespárról szólhat a film. De ha velük valami történik, ha nem vállalja a színész a szerepet, akkor más is ugyanolyan jól eljátszhatja.

D – Ennyire pótolható vagy?

E– Nem vagyok pótolható! Ha én játszom a királyfit, akkor te, kedves királykisasszony nem választhatsz mást. De ha én elakadok útközben, vagy kiszállok a játékból, akkor – de csak akkor! – beléphet a helyemre valaki más.

D – És akkor én elégedjek meg a pót-királyfival?

E– Nem, akkor ő lesz az igazi, az egyetlen királyfi az életed filmjében.

D – Ez akkor is becsapás. Veled beszélgetek, veled vannak közös emlékeink, hogyan rendezzem a múltat valaki mással?

E– Értsd meg, az leszek én! Próbáld úgy elképzelni, mintha az utódoknak kellene találkozniuk. Te sem vagy már az, aki egykor itt élt, az én testem is egész más. Olyan, mintha a saját unokáink lennénk. Ma itt a földön nagyon sokan élnek azzal a genetikai emlékkel, ami egykor bennünk volt. Mindkettőnknek sok gyermeke született a múltban, akiknek a génjeiben ott öröklődik minden emlékünk.

Gondolj bele, mekkorát nőtt az emberiség száma. Bizony, sok régi szerelmespár lett mára belőlünk. És az utódainknak találkozniuk kell. Mindegyikőjük úgy érzi, egyetlen embert keres, azt a régi társat, akivel elintéznivalója van. De ez az egyetlen nagyon sok ember lehet. Olyan ez, mint a versenyfutás, sokan indulnak, de csak egy győzhet.

Ugyanezt játssza el már az élet keletkezésekor mindenki: ott lohol a milliónyi hímivarsejt, ugyanazt a férfit képviselve. Bármelyik is győz, az a férfi lesz a gyerek apja, és mégis milliónyi variációként kelhet új életre. De csak egyetlen ember lesz belőle.

Nekem te egyetlen vagy, pótolhatatlan, ugyanúgy, ahogy te sem lehetsz boldog mással, csak velem. Ott, a találkozási pontnál csak egyetlen szerelmespár jelenhet meg.

D – És mi lesz a többiekkel?

E– Mindenki találkozhat a szerelmével, ha akar, és mindenki szabad döntéssel választhatja a boldogtalanságot is. De egy párnak mindenképp találkoznia kell. Bele van írva a szerep a Föld forgatókönyvébe.

D – Ugye, hogy a világ sorsa múlhat rajtunk! Nem csoda, ha bénít a felelősség!

E– Az utódaink közül egy párnak muszáj találkoznia. Az egyensúly, a rend miatt. Ebben a korszakban muszáj kijavítani a régi hibákat, békét kell teremteni a régi gyűlölet helyett. A Föld csak kiegyensúlyozott állapotban fejlődhet tovább. Mi billentettük ki az egyensúlyából ezt a világot, nekünk kell rendbe rakni, hogy a gyerekeink tovább fejleszthessék.

A régi teremtők szétszakadt párjainak újra egyesülniük kell. De már jóval többen vagyunk. Te onnan fentről még a régi mintát látod, én idelent tapasztalom azt, mennyire megsokszorozódtunk. A feladat megoldásához egyetlen pár találkozása is elég. Egyetlen utód is visszaviheti az összes tudást, egy boldog házasság feloldhatja a régi fájdalmakat. Egy is elég, de sok is lehet. Akik találkoznak, azok boldogok lesznek.

Akarsz velem boldog lenni? Vagy hagyod, hogy a többiek oldják meg a feladatot? A végeredmény szempontjából mindegy. Neked egyáltalán nem az. Ez a te életed. Ez a te boldogságod.

D – Még mindig nem értem, hogy akkor most egyedi vagyok-e, vagy egy sokszorosított másolat csupán.

E– Jellemző, hogy amikor a boldogságodról kellene dönteni, te már megint az elméleti kérdésekhez menekülsz.

D – De amikor nem értem!

E– Hát akkor ne értsd. Egyszerűsítsük a kérdést. Én boldog akarok lenni. A gyerekünk meg akar születni. Szabadok vagyunk. Én hamarosan találkozni fogok életem párjával, és közös utódot fogunk erre a világra hozni. Akarsz a feleségem és a gyermekem anyja lenni, vagy nem?

D –… És ha nem sikerül?

E– Mi?

D – A boldogság. Ha hiába találkozunk.

E– Semmi sem történik hiába. Legalább megpróbáltuk. És ha nekünk nem is sikerül, még a kudarc is tanulság lehet a többieknek.

D – Félek igent mondani. Ez egy elképzelt beszélgetés csupán. Mi van, ha a fantáziám játéka mindez?

E– Hát legalább a képzeletedben mondj már nekem igent!

D – De mi van, ha mégse jelensz meg? Ha nem lesz happy end a vége?

E– Most mondtad, hogy mindez a képzeleted játéka. Hát képzelj jó véget a történetnek!

D – De azt szeretném, hogy valóság legyen.

E– Na, ez már nekem bonyolult. Ha ez a női lélek, akkor lesz még mit tanulnom. Józan férfi ésszel nézve a helyzetet, az a logikus, ha most igent mondasz nekem. Aztán, ha ez tényleg hat a valóságra, akkor az anyagi síkon is találkozhatunk végre. Ha meg csak álmodozás az egész, akkor legalább szépet álmodtál. Mi itt a probléma?

D – Attól félek, mi van, ha tényleg hat.

E– De hát azért kezdted ezt az egész beszélgetést, mert hiszed, hogy tényleg velem beszélsz!

Te szólítottál meg, te akartál találkozni velem. Te ébresztettél fel! Már nem fordulhatsz vissza!

D – Azt tudom, hogy nem fordulhatok vissza. De lépni is félek.

E– Akkor patthelyzet. Na most döntsd el, hogy ott maradsz, ahol elakadtál, bezáródsz magadba, mint Csipkerózsika a tornyába, vagy akarsz élni itt, velem.

D – Nem akarsz bejönni a Csipkerózsika-toronyba hozzám, kedves királyfi?

E– Nem! Ez egy szabad világ, ma már nem illik rátörni az ajtót alvó királykisasszonyokra, még feljelentenének miatta. Egyenjogúság van. Lépj ki a fényre, gyere le a földi világba, és ott szívesen találkozom veled. Idekint várlak – most még.

D –… Szeretsz?

E–… Mindig szerettelek. Tudom, hogy ez nehezen hihető, de amikor az emberi hatalomvágy elvette az eszemet, amikor bűnt követtem el veled szemben, legbelül akkor is szerettelek. És mindig bíztam benned, bíztam abban, hogy ez a szerelem mindennél erősebb, hogy visszahív téged hozzám. Ez a remény tartott életben, a szerelmünk emléke őrizte meg a lelkemet, a valódi énemet. Miattad vezekeltem, téged akartalak visszaszerezni, téged hívtalak, amikor a szenvedés le akart gyűrni. Téged szeretlek, mióta élek.

Légy a feleségem, kérlek.

D – Szeretlek. A feleséged akarok lenni. Most és mindörökké.


Én

futok

feléd.

Te

sietsz felém.

A csúcson majd találkozunk.

Mert felszállni már

MI

csak együtt

tudunk.

Közeledünk


D – Nem ígérem, hogy könnyű lesz. Félek tőled, és vágyom rád. Szükségem van rád, mert te emlékeztetsz mindarra, ami voltam. És gyűlöllek, mert emlékeztetsz mindarra, aki voltam. Veled voltam boldog, és miattad voltam boldogtalan.

Néha úgy érzem, hatalmas sebességgel száguldunk egymás felé, mint két galaxis a végtelen Univerzumban, amely egymás vonzásába kerülve végre célt talált a létének, és ez a cél az egyesülés, az összeolvadás. Máskor meg magányos kis porszemnek látom magam, amint a Semmi közepén tünékeny légvárakat építgetve álomképekkel színezem azt a pillanatnyi létet, ami nekem jutott, s amelynek se célja, se értelme nincs.

E– Elég monumentális képek. Talán jobb lenne földközelbe hozni a gondolataidat.

D – Miért, te hogyan éled meg ezt a helyzetet?

E– Azt hiszem, hasonló módon, csak én racionálisan közelítem meg közös problémáinkat.

D – Na, ez úgy hangzott, mintha egy üzleti tárgyalás lenne.

E– Minden emberi esemény hasonló. Mindent lehet tisztességesen és tisztességtelenül is csinálni. Két ember kapcsolata is lehet egy olyan jó szövetség, mint egy üzleti kapcsolat.

D – Én a szerelmünkről beszélek!

E– Én meg a kapcsolatunkról.

D – És ez nem ugyanaz?

E– Ugyan már! Gondolj bele, lehet két ember szerelmes egymásba úgy, hogy nincs köztük semmilyen működő kapcsolat, attól még az érzelem valóságos, sőt kölcsönös is lehet. Csak valami miatt nem sikerül realizálni. Talán pont amiatt, mert a köztük levő kötés csak az érzelmek szintjén működik, csupán álmodni képesek együtt, és bár ez az álom gyönyörű, de nem tudnak a valóságban együtt élni, a földi hullámhosszaik nincsenek egymásra hangolva.

D – Most megijesztettél. Lehet, hogy a mi szerelmünk is ilyen?

E– Jelenleg ebben a stádiumban van. Sőt, mi még csak nem is ismerjük egymást a jelenlegi földi öltözetünkben, és hiába beszélgetünk szellemi szinten, nincs semmi biztosíték arra, hogy emberként is szóba tudunk állni egymással. Ehhez először találkoznunk kell, meg kell szólalnunk, és majd akkor kiderül, tényleg közös nyelvet beszélünk-e.

D – Akkor ez most pont olyan, mint az internetes szerelem.

E– Aha, azzal a különbséggel, hogy itt még csak te nyomogatod a billentyűket, és én csak a fejedben levő monitorra küldhetem a válaszokat. Az egész még túlzottan virtuális, még csak te magad vagy a valóság.

D – És te?

E– Én ücsörgök a saját világomban, valami hasonló párbeszédbe keveredve önmagammal. Csak én ezt józanabbul teszem. Még nem álmodom rólad. Magamat keresem belül. Mondtam, nemrég döbbentem rá, hogy önmagamat jobban szeretem még, mint téged. De a lelkem mélyén mégis te vagy, mert csak azért tudom szeretni magamat, mert egyszer már megtanítottál erre. Ott belül, a mélyben kell rád találnom először, hogy aztán megláthassalak a valóságban is. Én is féltem befelé nézni, mint te, de én a szeretettől féltem. Eddig úgy gondoltam, a szeretet félelmetes, mert birtokol, kisajátít, gúzsba köt, elveszi a saját életemet, mássá akar tenni. De rájöttem már, hogy rosszul gondolom. Megtaláltam a tőled kapott érzést, amely megbocsátó, elfogadó, felszabadító. A te szereteted az, amelyik teljessé tesz, mert úgy szerettél, ahogy voltam, olyannak fogadtál el, amilyen voltam. Akkor, ott valamikor a kezdetek kezdetén. A legelső találkozásunkkor. Emlékszel?

D – Emlékszem. Nem érdekelt, hogy ki vagy kívül, mert megéreztem benned azt, aki belül azonos velem. Pedig más néphez tartoztál, máshogy néztél ki, mint én, más módon éltél. Szembeszálltam miattad, a szerelmünk miatt a népem hagyományaival, elhagytam a családomat, a biztos helyemet a bizonytalanért.

Az én népem önmagára figyelt, befelé fordulva a tökéletességet akarta elérni. Az életünk a múltra épült, az ősök tiszteletére, a hagyományra, és mindenki ebből az ősi tudásból merítve igyekezett fejleszteni önmagát, hogy az egymást követő nemzedékek egyre közelebb kerülhessenek a tökéletesség állapotához. Alig figyeltünk arra, mi történik a körülöttünk levő világokban. Én is csak egy pillanatra néztem fel, mert vonzott az ismeretlen, és akkor megláttalak téged. Attól kezdve már börtönné vált a korábbi biztonság, és vágyni kezdtem oda, ahol te vagy. A népem alaptörvényeit léptem át, amikor úgy döntöttem, hogy téged választalak.

Tudtam, hogy nem vagy tökéletes, és nem azt az utat járod, amit én addig egyedüli jónak ismertem. Mégis erősebb volt a hozzád fűződő érzés minden másnál. Téged választottalak, és a te népedet, akik kalandot keresve a világban mindig új kihívásokat éltek meg. Elfogadtam, hogy ez az út is vezethet a tökéletesség felé. Megtanultam melletted a Teremtés csodáját, és élveztem ezt az új életet. Egészen addig, amíg már nekem túl kockázatossá vált. És akkor jött az a kínokkal teli kettészakadás.

De most már arra a régi társra emlékszem, akit ott a legelején választottam.

És újra érzem azt a régi szeretetet. Mert nem az számít, hogy mit tettél, mit mondtál, az fontos csak, hogy ki vagy igazán. Téged szeretlek, nem a múltadat, és nem a szerepeket, amiket játszol.

E– Köszönöm. De tudnod kell, hogy amikor majd tényleg találkozunk, akkor ott lesz velem, bennem minden: a múltam, a szerepeim, minden hibám, minden tulajdonságom. Ezért félünk mindketten a valódi találkozástól, mert akkor kiderül, meg tudjuk-e tenni mindazt, amiről szellemi szinten olyan szépeket mondunk. Akkor szembesülünk azzal, hogy emberként is tudunk-e felnőttként viselkedni, vagy az anyagi sík problémái erősebbek lesznek-e a nagynak és erősnek képzelt szellemünknél.

Kiderül, hogy Aaron és Diana találkozik-e újra, felébredve a régi erejükkel, vagy csupán Jancsi és Juliska futott össze a nagy sötét erdőben, hogy egymást vezessék be a mézeskalácsház csapdájába.

És ez azért igazán nagy vizsgakérdés, mert bennünk a két külön világunk is újra találkozik. Két, ellentétes útról dől el, lehetséges-e egységbe forrasztani, és ezzel valami újat létrehozni.

A te néped befelé fordulva akarja elérni a tökéletességet. Azt hiszi, ha már minden külső maszkot le tud tenni, ott állhat a Teljességben. De lehet, hogy csak elmenekül a külső problémák elől.

Az én népem úgy véli, ha végre sikerülne megteremteni egy tökéletes világot kívül, akkor abban mindenki megtalálhatná a tökéletes boldogságot. És közben valószínűleg a saját belső gondjaink elől menekülünk a szenvedélyes tenni vágyásunkkal.

És azzal, hogy mi találkoztunk, összetartoztunk, mindkettőnk népe gazdagodott egy másfajta látásmóddal. Te megtanultál hatni a külvilágra, megtanultad használni az erődet, én pedig rájöttem, hogy ha nem ismerem önmagamat, akkor nem leszek képes a teremtett világaimon sem uralkodni.

A világnak már jót tett a kettőnk szerelme. Kérdés, hogy nekünk mi lesz a végeredmény?


D – Én leginkább az emberi nehézségektől félek. Hogy még éretlenül, gyerekként nézünk majd egymásra, és az álmainkat látjuk, majd pedig az illúziónk teljesülését várjuk el a másiktól. Mindketten ismerjük a másik igazi lényét. Az a kérdés, elég érettek leszünk-e ahhoz, hogy ebben a fizikai, földi világban ne akarjuk ezt a szellemi oldalt emberként is megkövetelni egymástól.

E– Majd akkor tudjuk ezt jól csinálni, ha önmagunktól se várunk tökéletességet. Az pedig akkor következik be, ha már megtettünk mindent, ami telt tőlünk, elfogadtuk és kitöltöttük ezeket az emberi kereteket, amiben élünk.

D – Ezt én is így gondolom. Az ember a tökéletességvággyal valami hiányt leplez önmagában. Eltakar egy olyan területet, ahol lenne még mit tennie, és pótcselekvésként kényszeres tökéletességre törekszik ott, ahol biztos, hogy nem lehet tökéletes. Így sikerül a számvetést elodáznia: még nem lehet leltározni, még nem készült el. Közben egyre nő a hiány ott, ahol valóban dolga lenne, mert azzal a területtel végképp nem ér rá foglalkozni.

Jó esetben eljön egy szünet az életében, egy külső vagy belső kapu, ami előtt megtorpanva végre elgondolkozhat azon, merre kell továbbmennie: a mókuskereket hajtja-e tovább, vagy előkeresi az elrejtett kulcsot, és belép a kapun át oda, ahol valóban dolga van.

Ember nem lehet tökéletes. De minden ember lehet teljes. Nincs tökéletes boldogság, nem lehet megállítani a pillanatot. De az önmaga teljességét élő ember minden pillanatban megtalálhatja a boldogságot.

E– Szép volt, taps, meghajlás. Aztán a kedves szerző lejöhetne már a színpadról a valós életbe.

D – Én most is a valóságról beszélek!

E– Persze, persze. Ez egy nagyon szép és elvont valóság. Vajon mi helyett filozofálgatsz? Mit nem mondtál még el nekem?

D – Honnan tudod, hogy kerülgetek valamit?

E– Ismerem a saját trükkjeimet. Én is olyankor szoktam nagyszerű elméleti fejtegetésekbe bonyolódni, amikor épp nem akarok szembesülni egyes halandó emberi tulajdonságaimmal. Én már elmondtam, hogy látszólag önmagam szeretete, valójában a szeretettől való félelem tart vissza a találkozástól. És te hogy állsz ezzel a kérdéssel?

D – Jól van, talált, süllyedt. Erről nem akartam beszélni. Azt szerettem volna, hogy olyannak láss, akinek ez már nem gond, aki már nyitott szívvel vár rád. Aki már készen áll.

E– Elfelejted, hogy ugyanannak az útnak a két felét járjuk. Tudod, a tükör. A közös kaputól mindketten egyforma távolságra vagyunk. Ha nekem van még problémám, pontosabban, ha te még látod bennem a problémát, akkor annak a tükörképe ott van benned is.

D – Igen, itt van. Én a szerelembe vagyok szerelmes. A saját álmaimba, amelyek mindig szebbek, mint a valóság.

E– Még soha sem ért kellemes csalódás, amikor végre megvalósult valami, ami addig csak a képzeletedben élt?

D – Sajnos túl jó a fantáziám. Én mindig képes vagyok tökéletesebbet képzelni, mint ami létrejöhet.

E– Azért, mert még mindig fentről nézed ezt a világot. Nem a valóságból indul ki a fantáziád, hanem egy idealizált képből. Eleve túl magasról indítasz, aztán még fel is szárnyalsz. Hát így tényleg nem csoda, ha csalódásként éled meg a valóságot.

D – Ezért választottam ketté a tudatomat. Van egy józan, gyakorlatias, földközeli életem, meg egy másik, amit az álmaimból építettem fel.

E– Össze kellene hozni a kettőt.

D – Ehhez kellenél te. Te vagy az, aki képes vagy bennem összekapcsolni a valóságot az álmaimmal.

E– De ahhoz, hogy ez megtörténjen, előbb neked is teljessé kell válnod. Teljes emberré. Teljesen nő legyél, ne egy semleges ember, meg egy álmodozó Csipkerózsika külön-külön.

D – Miért kell nővé válnom, miért ne lehetnék teljes a nemiség megélése nélkül?

E– Ez nem túl okos kérdés. Ilyet csak egy gyerek, a benned élő riadt gyerek kérdezhet, aki fél beszállni az élet küzdelmeibe, fél felnőtté válni.

D – Jó, akkor a gyerek kérdezi. Attól még válaszolhatsz rá.

E– Te is tudod a választ. Én férfi vagyok, te nő, éppen azért, hogy egymás kiegészítő felei lehessünk ezen a téren. Mindkettőnknek teljes emberré kell válnia: emberi tulajdonságot mindenki csak önmaga szerezhet, nem zsákmányolhatja ki senki sem a másikat.

Nem jó kapcsolat az, ahol az egyik félnek van valamije, ami létfontosságú a társának, és csak azért vannak együtt, mert így maradhatnak életben. Ez kényszer. Ahol a szükség köt össze két embert, ott nincs helye a szeretetnek. Látszólag összeforrtak, de valójában csak meg akarják szerezni azt, ami kell nekik. Ez egymás kihasználása, ahol egyik fél se lehet boldog, és egyikőjük sem érzi magát biztonságban. Akinek van valamije, az retteg, hogy mikor szerzi meg mégis azt a másik, akiben a hiány van, az pedig halálfélelemmel kapaszkodik a társába.

Én nem ilyen kapcsolatra vágyom. Volt már az életemben, és tudom, milyen sérüléssel jár, amikor mégis szét kell szakítani egy ilyen kötést, mert egyre fojtogatóbbá válik. Mindkét félben nagy nyílt seb marad utána, ami sokáig fáj. Az enyém is lassan hegedt be.

D – Tehát nővé kell válnom, mert ez egy olyan adottság, amire neked nincs szükséged ahhoz, hogy teljes emberé válj, de ez az a kiegészítés, amivel boldogabb lehetsz.

E– Igen, de csak akkor, amikor már teljes és boldog vagyok egyedül. Amikor én már nem adhatok többet önmagamnak, akkor jössz te, és így együtt még teljesebbé válhatunk.

D – Azt hittem, a teljességnek nincsenek fokozatai. Valami vagy teljes, vagy nem.

E– Van olyan helyzet, amikor maga az ember egyedül már nem lehet teljesebb. De egy másik emberrel igen. És ez igaz a barátságokra, de bármilyen más emberi kapcsolatra is. Épp ezért élünk közösségben.

Egy remete vagy jógi eljuthat az emberi tökéletesség egy elvont szintjére, megvilágosodhat, de még mindig tud fejlődni, ha újra belép az emberek közé. Nem beszélve azokról a remetékről, akik pont menekülésként választják a magány mókuskerekét, nehogy szembesülniük kelljen a személyiségük gyengeségeivel az emberek között. Inkább kidobják a tükröt, és azt képzelik, hogy máris tökéletesek. Aztán vissza is térhetnek az emberek közé, mint önjelölt bölcsek, akik már ráfestették az újra előkotort tükörre saját idealizált képmásukat, és felháborodnak, ha valaki a valóságra akarná figyelmezetni őket.

Kicsit elkanyarodtam megint, de nem ismerős a módszer?

D – Jól van na, hisz épp mostanában bontogatom a remetebarlang falait.

E– Épp ezért mondtam. Ehhez kell a tükröt is lemosnod. Te oda egy elvont, tökéletes ember képét festetted, aki felülemelkedett a nemiség részletein, semleges, mint egy szerzetes vagy apáca.

D – Na, emlegesd csak! A mi múltunkban bizony egyik se volt semleges!

E– Ezért nem érdemes újra beöltöznöd a régi fekete-fehér ruhába. Most legyél nő. Most nő lehetsz. Az más kérdés, hogy akarsz-e.

D – Az a gond, amit korábban mondtál. Az, hogy ez harc is, a nemek harca. Semleges, kívülálló személyként egész jól el lehetett nézegetni. De ha vállalom a szerepet, akkor egyrészt a többi nő szemében vetélytárs leszek, másrészt a férfivel szemben ellenfél, és egy csatában sebeket is lehet szerezni.

E– De hát ez csak játék! És ez a legjobb játék ebben az életben, emlékezz, ezért tetszett olyan nagyon! Emlékezz rá, milyen jó szerelmesnek lenni a másikba, aki olyan, mint te, és mégis más! És a férfinak te nem ellenfél vagy, hanem meghódítandó társ. Ezek a szavak csak a játékhoz tartoznak.

Ez nem harc, csak akkor, ha rosszul játsszuk. Akkor tényleg akár bele is lehet halni. De hát éppen azért beszélgetünk mi itt annyit, hogy minimálisra csökkentsük a kockázatot.

Elismerem, a múltunk tényleg nem bíztató ilyen szempontból, sikerült begyűjtenünk egy kemény tapasztalatot arról, hogy a szexualitás halált okozhat. De hát, ha éppen szorongani akar ettől valaki, ahhoz itt van ma az AIDS, attól is lehet félni. Mégis vannak emberek, akik halált megvető bátorsággal mernek szeretni, szerelmeskedni, és még utódokat is a világra hozni. Mit gondolsz, nem menne ez nekünk is?

D – Már megint bolondozol. Tudod, hogy igent mondtam már neked, és igyekszem is tartani a szavam. Épp az igyekezetem eredménye ez a párbeszéd.

E– Szerintem pont olyanok vagyunk, mint két szomszédos állam, amelyek úgy döntöttek, hogy sutba vágva a múlt háborús fájdalmait, túllépve a régi viszályokon, végre szövetséget kötnek, és lebontják a köztük épült falakat. Nagyon félénkek és nagyon bizalmatlanok, többször újratárgyalnak minden apró részletet a diplomaták útján, amíg aztán eljön a szerződés aláírásának az ideje. Ekkor végre személyesen is találkozik a két államfő, hogy aztán egyesült erővel elkezdjék a falbontást.

Lassan mi is összehozhatnánk már egy személyes találkozót.

D – Majd ha már minden kis részlet a helyére került.

E– Hát jó, akkor folytassuk a munkát.



Itt az idő

E– Eljött az idő. Ne félj, kérlek. Én is féltem, de már elmúlt.

Amióta felébresztettél, nagyon sok minden eszembe jutott. Már emlékszem a legelső időkre. Arra, amikor még egyek voltunk. Mert akkor, az idők kezdetén egyek voltunk.

De szétváltunk, hogy külön-külön gyűjtsünk tapasztalatokat. Azért születtünk más-más világokba, hogy amikor a bennünk levő lelki kapocs összehúz minket, ezzel együtt összekapcsoljunk különböző népeket, különböző világokat. A megélt tapasztalataink mások, de legbelül mi ugyanazok vagyunk. Én te vagyok, te pedig én. Azonosak vagyunk. Ezért félünk egymástól, félünk önmagunkkal találkozni.

De itt az idő. Nem lehet csak készülni az életre, nem elég tervezgetni a találkozást. Az élet nem az álmok világában zajlik. A tapasztalatokat meg kell élni, hogy azok valóságosak legyenek, ne csak álomképek.

Gyere, indulnunk kell az utolsó találkozóra. Ebben az életben először, de ha mindent jól csinálunk, akkor az időben utoljára kell találkoznunk. Mert utána már mindig együtt leszünk, egymásban. Soha többé nem szakadunk el egymástól.

Tudom, hogy félsz. Én is féltem. De erre a találkozásra várunk, erre a találkozásra vágyunk, amióta egykor, az idők kezdetén elszakadtunk egymástól. Akkor szétválasztottunk egy egységet, hogy külön-külön élve többek lehessünk. Most helyre kell állítanunk a Teljességet, hogy a szerzett tapasztalatokkal többé válhassunk.

Még sok feladat maradt, de azt már csak együtt tudjuk megélni és megoldani. Már nem beszélni, nem tervezgetni kell, hanem cselekedni.

Mindketten ott állunk a kapu előtt, a saját oldalunkon. Vedd elő a kulcsodat, – én is ezt teszem, – illeszd a zárba, és fordítsd el. Én is megteszem. Aztán nyissuk ki közösen a kaput.

Ott állunk a küszöbön egymással szemben. Lépjünk át a régi, szétszakított világainkból egy új világba, a Teljességbe.

Forrás: https://www.facebook.com/402777543124718/photos/a.402789813123491.89684.402777543124718/775231812545954/?type=1&theater


Aktuális tanfolyamok és oldások programja az alábbi linken megtekinthető:

2015. március 22., vasárnap

Aktuális programok


Az oldásokról bővebben: 




2015. május és június hónapjában Lélek-oldások és tanfolyamok FLORIDÁban (USA). Bővebben az alábbi linken olvashatsz róla: 





2015. március 29. vasárnap 10-15 óráig:Ősi családi karma és Atlantisz oldása



A nem megfelelően működő emberi kapcsolataink hátterében legtöbbször nehéz családi karma áll. Gyermekkorunkból és előző életeinkből hozott tapasztalataink és késztetéseink megakadályozhatnak a boldogulásban. 

Azt tudnunk kell, hogy mindig a meglévő érzelmi örökségért választja a születendő lélek az adott családot. Soha nem konkrét testi tüneteket és szituációkat öröklünk, hanem átveszünk rezgéseket és gondolatmódot, mellyel ugyanazon megoldandó feladatokat teremtjük meg életünkben. Emellett hajlamosak vagyunk olyan terheket magunkra válallni, mely nem a mi feladatunk lenne, de tudatalatt könnyíteni szeretnénk szüleink sorsán. Rendszerint ugyanazok a "problémák" figyelhetők meg a családfán (válás, szenvedélybetegségek, megalázás, szegényságtudat, megcsalás, áldozati szerep). 

Régi beidegződéseink, blokkjaink megakadályoznak abban, hogy haladjunk előre életünk útján, így rendszerint ugyanazokban a szituációkban találjuk magunkat, és érezhetjük, mintha egy helyben toporognánk. S mindaddig ugyanabba a családba születünk vissza, míg meg nem oldjuk az adott feladatot (vagy egy hasonló családba, ahol hasonló sérülések vannak jelen). 

Bizonyos családtagokkal lehetnek elmúlt életeink vagy régi karmánk. Ugyanakkor nem feltétlenül tartoznak lélekcsaládunkhoz, így akár idegennek is érezhetjük őket. A szülők azok, akik leginkább szembesítenek bennünket karmikus feladatainkkal. Ha szüleink már nem kísérik utunkat, akkor párkapcsolataink tartják elénk azt a tükröt, melyet a szülőkkel való kapcsolatunkból nem sikerült megtanulnunk.

Amíg nem érted meg, miért ezt a fizikai családot választottad ezen megtestesülésedre, míg nem világos előtted, miért pont ezektől az emberektől akartál tanulni, s nem tudod, mi volt a lecke, ami Neked szólt, sosem fogod magad maradéktalanul boldognak érezni. 

Míg nem történt meg az elfogadás, megbocsátás, megértés édesanyád felé, addig nem tudod működtetni a női teremtő energiákat, a párkapcsolatot, az anyaság energiáit. Míg nem történik meg ugyanez a megértés az édesapáddal való kapcsolatodban, addig nehézkesen boldogulsz a fizikai világban, a pénz és anyagiak világában. 

2015 a kiegyenlítődések, azaz a karma éve, így elsődleges és legfontosabb feladat az ősi családi karma megtisztítása, oldása. Ez az alapja mindennek. 

A nap második részében : Atlantisz oldása

Közülünk sokan Atlantiszban kezdtük meg földi pályafutásunkat, és azon megpróbáltatások, melyek akkor értek bennünket, rányomták a bélyeget az egész inkarnációs ciklusra. A lélek legmélyebb blokkjai ide eredeztethetők. Elérkezett az idő, hogy a bölcsesség lencséjén át megértsük, megbocsássuk és feloldhassuk mindazt, amit Atlantiszból őrzünk, mélyen eltemetve a tudatalattinkban, lelkünkben, szívünkben, és felszabaduljunk e karmikus teher alól.

Átélhetjük a teljességet, amikor még egész volt a lélek (a szétválasztás az ikerlelkek létezésének az oka), ezzel beaktiválva az ikerláng energiát. 

Ezen oldás segítségével közelebb kerülhetünk önmagunkhoz, a másik felünkhöz és életfeladatunkhoz egyaránt.




2015. április 4. szombat 10-15 óráig: Út a szerelemhez -Párkapcsolati tanfolyam (azoknak az elveszett lelkeknek, akik elfelejtettek hinni a szerelem csodálatos erejében)


Akár jelenlegi kapcsolatodat újítanád meg, akár a társadat szeretnéd magadhoz vonzani, ez a nap segítséget nyújthat Számodra. 
Ha éppen egy problémás kapcsolatban élsz, megtanuhatod, hogyan mentsd meg a kapcsolatot - ha érdemes rá. Az oldásban ráérezhetsz, hogy a megfelelő emberrel élsz-e együtt, és ha nem, bátorságot kaphatsz az elengedéshez. 
A boldog párkapcsolat nem a véletlen műve. Akkor tehetünk rá szert, ha megértünk erre. Ha megoldottunk és lebontottuk azon blokkjainkat, melyeket előző életeinkből magunkban hordozunk, és ha megértettük családi "érzelmi örökségünket". Mindemellett feldolgozásra kell, hogy kerüljenek ezen életbeli párkapcsolati sérüléseink, amik miatt kialakult szívünkben a bizalmatlanság és méltatlanság érzése. 

Van, hogy találkozol valakivel, és ez a találkozás valódi, vagyis a lelketek is megérinti egymást. Ám a lélekben berögzött minták, blokkok, melyeket magunkban hordozunk, megsemmisítik a lehetőséget és semmivé foszlik. Szenved mindkét fél, és szinte magyarázat sincs arra, miért nem tudják megélni a szerelmet. Sokszor van az, hogy az egyik fél nem mer lépni, túl nagy benne a megfelelni vágyás, vagy egyszerűen fél a saját érzéseitől. De felmerülhet a méltatlanság akadálya, amikor kevésnek érzi magát egy számára tökéletesnek tűnő kapcsolathoz. Akár így vagy úgy, minden esetben szenvedés a vége. Néha magyarázat sincs rá, de a két fél külön, messzi távolságban vágyakozik egymás után, miközben a fizikai világban egy másik életet él. A szenvedés önmarcangoláshoz vezet, lelki gyötrelmekhez, sok esetben testi tünetekhez és az életenergia csökkenéséhez. Mindkét fél képtelen a továbblépésre, és megállítják az életüket. Van, akik éveket tékozolnak el ebben az állapotban. 

Pedig a tiszta érzéseken alapuló kapcsolatok világa különleges világ. Néha nem is értik az emberek, hogyan eshettek szerelembe és táplálhatnak ilyen erős érzéseket valaki iránt, akinek teljesen ellentmond a "jázan ész". Különleges időszakot élünk a Földön. Egyre inkább kezdi átvenni a szeretet a hatalmat, és nem csupán karmikus társakat vonzunk magunkhoz, akik fájdalmas leckék által késztetnek a fejlődésre, hanem valódi lelkitársakat is. Ők a lelkülket érintik meg, és néha lehetetlennek tűnik az együttlét (társadalmi különbözőségek, körkülönbség, már meglévő társ). Idegen az érzés, és amennyire csodálatos, annyira gyötrő is. Képtelenek vagyunk megérteni, mi is zajlik valójában. 
Ezen kapcsolatok olyan karmikus leckék elsajátítására késztetnek, amiket eddig képtelenek voltunk megtanulni (pl. a hit). De a lélektársak találkozása céllal történik. Számukra a boldogságot a két fél összeolvadása hozza meg. 
Ha oldod a blokkjaidat, amiket magadban hordozol, a kettőtök között lévő kapcsolat is tisztul, melynek hatására a párodban is tudati változás kezd el történni. Ne feledd, a kapcsolat Rajtad múlik. Ha nem teljesedett még be, egyikőtök sem áll készen rá. Ez a nap egy felkészítő az igaz szerelemre. 




2015. április 12. vasárnap 10-15 óráig:Kivezető ösvény az élet megpróbáltatásaiból - személyes karma oldása (bűntudat- és szenvedés programok, kisebbségi érzés, megfelelni vágyás, elhagyatottság, magány, önmagunk és mások vádolásának oldása)



Egyre többen érzünk késztetést arra, hogy életünkkel kapcsolatos alapkérdésekre választ találjunk. Pl., hogy "Ki vagyok?", "Honnan jöttem?", "Hova tartok?", "Mi értelme az életemnek?"... Bár lehet, hogy tudatosan nem töprengünk rajta... 

A karma nem büntetés, hanem alkalom a tanulásra, megtapasztalásra. Ezeket a tanulnivalókat mindig a lélek választja ki elmúlt életeinek megtapasztalásai alapján. 

Mielőtt a lélek újra inkarnálódik a földi világba, kiválasztja élete főbb szereplőit és helyzeteit. Mindezt azok alapján, amiket már megélt és megtapasztalt. Számba veszi, hogy kivel van megoldatlan feladata, befejezetlen dolga. Mik azok, amiket még meg kell tanulnia, mert elmúlt életeiben nem sikerült elsajátítani. Az összes eddigi inkarnációban megélt érzés a lélekben tárolódik, s ha már testet is cseréltünk, képes egy-egy félelem, fájdalom, berögződés újra és újra aktiválódni, teljesen leblokkolva jelen életünket. Sokszor pedig fogalmunk sincs, mi is gátol bennünket az előre haladásban. Ezért van az, hogy újra és újra ugyanazokat a szituációkat vonzzuk, hogy végre rájöjjünk arra, mi is a megoldandó feladat. Észrevegyük, hogy mi az, amivel végre szembe kell néznünk, hogy végleg elengedhessük. 

Ha pl. előző életünkben olyan dolgott tettünk, mely később erős bűntudat érzést tett belénk, akkor a lélek hordozza magában ezt az információt életről életre, és állandóan áldozatszerepben találja magát az ember. Ez mindaddig tart, míg szembenézünk vele, feldolgozzuk és elengedjük.

Alighanem többet tudhatsz meg lelked mélységiről a fájdalmas és zavarodott időkben, mint a kényelem óráiban. Olyan dolgokra is fényt derítenek, melyekről egyébként talán tudomást sem vennél. Érzéseid és gondolataid minden határt áthágó szélsőségeit tapasztalod meg, és olyan dolgokat tanulsz, amelyeket észre sem vennél a rend és a ragyogás pillanataiban. Ha minden erőddel megpróbálsz eliszkolni önmagad sötét oldala elől, akkor mindenképpen elmulasztod az általa feladott leckét, a vele járó jelentős változásokkal együtt. Bátorítani szeretnélek: lépj be önnön sötétségedbe, minden erőddel és értelmeddel, mert teljesen újszerű látásmódot alakít ki önmagadról, amely újraértelmezi önértékelésed, önazonosításodat. Lehet, hogy a folyamat forrása kívülről érkezik: szakítás, magány, megcsalatás, üzleti- vagy anyagi gond vagy más formájában, de ennek ellenére magunkban kell felfedeznünk az új erőforrásokat, és egy új életszemléletet. Nem az a célunk, hogy megfejtsük a sötétséget, hanem, hogy gazdagodjunk általa. 

Ez az átalakulás időszaka. Ez sokkal inkább egy szint, mint a boldogság egy akadálya. Saját sötét részünknek néha mások számára van mondanivalója. 

Ezen témák megértése után érezhetően javul az életminőség, nő az elégedettség önmagunkkal és az élettel. 

A mai nap abban segít, hogy megtanuld kezelni a Benned zajló folyamatokat, akkor Te is képes leszel meglelni az önbizalmat és a biztonságot.




2015. április 19. vasárnap 10-15 óráig: Ikerlélek kapcsolatok oldása 


Találkozol valakivel, és lelkeitek felismerik egymást. Azt érzed, mintha már találkoztunk volna. Mintha ezer éve ismernénk egymást. Az ikerlelkek egymásra találása hihetetlen nagy csoda, mégis az emberek egy része megijed és menekülőre fogja, mert fél, hogy irányítható lesz, és minél jobban szeret, annál sebezhetőbb. 

Ma már tudom, hogy a kérdés nem az, hogy a Földön van-e az ikerlelked és találkozol-e vele, hanem az, hogy mikorra tisztulsz meg annyira, hogy őt képes legyél észrevenni? Neked kell eljutni oda, hogy ez az összeolvadás megtörténhessen. 

Az egyéni karma oldása és megtisztulása után, ha úgy érzed, készen állsz egy ikerlélek kapcsolat megélésére, akkor következhet a lélekpár között létrejött inkanációs blokkok megtisztítása. Meggyőződésem, hogy az ikerlelkek viszonylag kevés közös életet tudhatnak maguk mögött, ám annál nagyobb sérülések várlak feldolgozásra. 

A duális világ rendeltetése nem az volt, hogy egy harmonikus iker-kapcsolatban létezzünk, hanem hogy találjunk egy kamikus társat, akitől tanulhatunk. Ezért is furcsa és idegen a léleknek ez a találkozás, ugyanakkor mindent elsöprő erős érzelem, amitől képtelenek vagyunk megválni. Óriási kiváltága a mai kornak az egység-érzés, és az iker-találkozások. 

Valóban minden ember keresi másik felét. Azért cagyunk nyugtalanok, mert sorsunkban kódolva van ez a találkozás. A lélek érzi. És vágyakozásunk nem csillapodhat egy másik partnerkapcsolatban, legyen mégoly harmonikus is az a kapcsolat. Ugyanis ikerlelkünkben találjuk meg önmagunkat, neki pedig mi segítünk, hogy valódi önmagára emlékezzen vissza. Benne leljük meg önmagunk másik, elveszett részét. 

Ezen a napon a két fél között létrejött sérülések feldolgozása történik, hogy mindketten eljussanak magukban odáig, hogy képesek legyenek megélni ezt a kapcsolatot, és a fizikai szintre lehozzák ezt a csodát. 

Az érzéseid súgják a helyes utat, a fizikai valóság mégis mást mutat. Vajon melyik a valódi? Melyik az igaz? Valódi érzelmi konfliktus alakulhat ki bennünk, hiszen a lélek-beszélgetések és a fizikai kapcsolatok sokszor ellentmondanak egymásnak. 

 Itt az idő megtudni az okokat. Mit is gondol, érez valójában a másik. Mi blokkolja le a kapcsolat létrejöttét, vagy a szerelem megélését? 

Az emberek megértek a találkozásra, egyre több ember fog egyesülni elveszett másik felével. 

Nem csupán a kereső lelkeknek ajánlom ezt a napot, hanem azoknak is, akik szeretnék felrfissíteni az energiákat már meglévő kapcsolatukban.




Minden program Székesfehérváron kerül megrendezésre. Bármelyikre szeretnél jelentkezni, az aloeviki@gmail.com címen megteheted. Arra kérlek, hogy csak akkor foglalj helyet bármelyik napra, ha biztos, hogy el szeretnél jönni. Ha pedig bármi miatt mégsem tudsz megjelenni, kérlek mindenképpen jelezd, lehetőleg 1-2 nappal az oldás előtt, hogy másnak átadhassuk a helyet, aki jönni szeretne. Ha valaki nem szól, sajnos legközelebb nem tudunk fenntartani helyet számára. Köszönjük!

Szép napot kívánok! Viki

2015. március 19., csütörtök

Március 20: Érzelmes újhold





Az utóbbi hetekben rendkívül érzékenyen reagáltunk mindenre, ami körülöttünk-, illetve bennünk zajlik. Úgy érezzük, mintha nagyító lenne az életünkön, minden probléma felerősödött. 

Elemi erővel törnek fel a lelki sérelmek, a múlt fájdalmai, még inkább felhívva figyelmünket a feldolgozás és elengedés fontosságára. 

A testi tünetek felerősödtek, olyan testrészeink is fájnak, melyekről eddig nem is tudtuk, hogy léteznek. Minden fájdalom egykori eltárolt érzelem. Meg kell értened, a lelki és testi gyötrelmeid milyen fel nem dolgozott érzelmet tárolnak. Amint a felismerés megtörténik, a tünetek is semmivé foszlanak.

Alighanem többet tudhatsz meg lelked mélységiről a fájdalmas és zavarodott időkben, mint a kényelem óráiban. Olyan dolgokra is fényt derítenek, melyekről egyébként talán tudomást sem vennél. Érzéseid és gondolataid minden határt áthágó szélsőségeit tapasztalod meg, és olyan dolgokat tanulsz, amelyeket észre sem vennél a rend és a ragyogás pillanataiban. Ha minden erőddel megpróbálsz eliszkolni önmagad sötét oldala elől, akkor mindenképpen elmulasztod az általa feladott leckét, a vele járó jelentős változásokkal együtt. 

Lehet, hogy a folyamat forrása kívülről érkezik: szakítás, magány, megcsalatás, üzleti- vagy anyagi gond vagy más formájában, de ennek ellenére magunkban kell felfedeznünk az új erőforrásokat, és egy új életszemléletet. Nem az a célunk, hogy megfejtsük a sötétséget, hanem, hogy gazdagodjunk általa. 

Ez az átalakulás időszaka. Ez sokkal inkább egy szint, mint a boldogság egy akadálya. Saját sötét részünknek néha mások számára van mondanivalója.

Ez a felgyorsult, hirtelen változásokat hozó időszak megkönnyíti az elengedést, hiszen csupán rövid idő áll rendelkezésre, hogy megoldjunk 1-1 feladatot, s azonnal nyakunkon a következő. Rendkívül sok megtapasztaláson megyünk keresztül mind az előidézett helyzetek, mind pedig embertársaink által.

A párkapcsolati és érzelmi függőségek teljesen leblokkolják a szerelem megélését. A felborult egyensúly megakadályozza, hogy megéld a szerelmet. Teljesen mindegy, kihez fűznek gyengéd érzelmek, ha Ő Tőled távol van, annak megvan az oka. Még egyikőtönk sem áll készen erre. Hogy honnan tudom? Mert ha így lenne, a szinkronicitás működésbe lépett volna. Viszont nem tudhatod, milyen csodát rejteget Számodra ez az időszak, ha a ragaszkodásoddal eltaszítod magadtól. Az igaz szerelem feltétel nélküli. Az igaz szerelem nem vár viszonzást. Szerethetsz bárkit a távolból is anélkül, hogy megállítanád és leblokkolnád az életed miatta. Ideje az elengedésnek. Lehet, hogy pont emiatt tartod Őt még mindig távol magadtól. Nem ehet, hogy pont ez a lecke, ami Neked szól? Amint elengeded, meg tud érkezni Hozzád. A jelen energiák felfokozzák a párkapcsoalti energiák tisztulását is. Még inkább kiéleződnek a helyzetek, a tanulnivalók. Ez sok konfliktust szűlhet. 

Nagyon sok rémálmuk, utópisztikus álmuk volt az embereknek az utóbbi hetekben. Ne próbáld megfejteni ezeket, ne töltsenek el rémülettel. Ezek is a gyors tisztuláshoz tartoznak. 

A hetek óta érezhető, felfokozott gyorsaságú energiák március 21-ig tartanak. Bár leterhelő ez az időszak a léleknek, mégis hálatelt szívvel köszöntsük az életünkben világossá váló, megoldandó feladatokat, mert lehetőségünk van a napokban egy sokkal gyorsabb fejlődésre. Óriási terhektől szabadulhatunk meg, ha hajlandóak vagyunk felismerni a tanítást. 

A ragaszkodás, az elengedés hiánya most emésztési zavarokban manifesztálódik. Sok ember küzd székrekedéssel, hasmenéssel, puffadással. Jellemzőek még a menstruációs zavarok, a hormonális gondok, és ha merevek vagyunk, továbbra is a mozgásrendszer panaszai. 

Ha 21-ig tudatosan kézben tartjuk a dolgokat, akkor óriási fejlődést érhetünk el. Az újhold hatására új életet kezdhetünk, ahol elvetett magjaink gyorsabban kelnek ki. Ezért fordítsuk ezt a napot a teremtésre. Tisztázzuk le magunkban, mit is várunk a jövőben önmagunktól. Hiszen ha nem tudod, hogy hová tartasz, akkor az utat sem találod meg. 

Ha zavarodottnak érzed magad, illetve körülötted a világot, akkor megnyugodhatsz, mert részt veszel a tisztulásban. Érezhetsz idegennek olyan embereket, akik eddig közel álltak Hozzád. Tapasztalhatod, hogy ok nélkül bántanak, megalázónak érezhetsz egyszerű helyzeteket. Sokkal érzékenyebben reagálunk, de látnunk kell, hogy most a többi ember is a saját konliktusainak megoldásával van elfoglalva. Ez egy magányos időszak. 

Gyönyörű tavaszi napot kívánok Nektek, sok-sok napsütést a szívekben, szerelmet, békét, és minden mást, amire lelketek vágyik. Mohácsi Viktória


Aktuális tanfolyamok és oldások programja az alábbi linken megtekinthető:

A koronacsakra betegségei: A depressziótól az Alzheimer-kórig



E csakra zavarai nagyon komoly személyiségváltozásokban nyilvánulnak meg, melyekért gyakran a csakra túlműködése a felelős.

A hét csakra speciális hely testünkön, ahol különösen érezzük energiáinkat, ahol felvesszük és feldolgozzuk a külvilág impulzusait. A csakrák testünk erőközpontjai, melyek olyan összefüggő rendszert alkotnak, mint a naprendszerünk. A hét csakra hét archetipikus tudati állapotnak is megfelel, amelyek szorosan kötődnek az emberi test bizonyos helyeihez. Ezek a testi helyek és a tudatállapot kommunikálnak egymással. Az elnyomott érzések feszültség formájában a test meghatározott területein jelennek meg. Így például a félelem a nyakban összpontosul, az együttérzés a szívcsakrában.



A hét csakra elhelyezkedése 

• Gyökércsakra: energiáját a gerincoszlop végén, a farokcsontnál érzékelheted. 
• Szexcsakra: energiáját a keresztcsontnál érzékelheted. 
• Köldökcsakra: a köldök fölött vagy alatt tapasztalható az energiája. 
• Szívcsakra: a mellkas közepén, a szív, de leginkább a harmadik mellkasi csigolya magasságában lehet érzékelni. 
• Torokcsakra: energiáját a legtöbben a torkuk alján érzékelik, ahol a kulcscsont kezdődik. 
• Homlokcsakra: a harmadik szem energiáját leginkább a szemöldökök között érzékelheted. 
• Koronacsakra: ennek a csakrának a legnehezebb érzékelni az energiáját, mely a koponya közepén, a kutacsoknál található.



A koronacsakra

A szufik azt mondják, hogy a korona- és a homlokcsakra a belső fény székhelye, amely a legfelső csakrában ragyog teljes fényében. A Korán szerint a középkori iszlám misztikusok a létezést fénynek tekintették. Felfogásuk szerint az agy igen sok fényt sugároz ki. Ez az elgondolás a kereszténységben mint a glória fogalma és ábrázolása jelenik meg. A koronacsakra minden kultúrában azzal a fénnyel függ össze, ami egyszerre rezgés és anyag. Ezt a fénysíkot mindenkinek egyedül kell elérnie. Még a tekintélyt igen tisztelő klasszikus jógatanítások is azt hangsúlyozzák, hogy egyetlen mester sem juttathat el arra a szintre, ahol a szellem és az anyag összekapcsolódik. Az, hogy a koronacsakra szintjén az anyag és a szellem eggyé válik, azt jelenti, hogy az anyag engedelmeskedik a szellemnek. Ezen a szinten tehát az ember szellemi erejével uralja az anyagot, így a saját testét is. A koronacsakra szintjén már nem félsz, felelősséget vállalsz a saját életedért, és megbízol belső hangodban, intuíciódban.


A koronacsakra betegségei

A többi csakrával ellentétben a koronacsakra problémái ritkán okoznak klasszikus betegség-tüneteket. Az itt fellépő zavarok inkább pszichózisban és különféle személyiségváltozásokban nyilvánulnak meg. A legtöbb embernél nyugalmi állapotban van a koronacsakra. Problémák akkor léphetnek fel, ha aktiválod a csakrát, és nem ennek megfelelően viselkedsz.



Általános tanácsok a koronacsakra működésének optimalizálásához 

Meditálj.
Vizualizáld a szivárványt, vagy a bíbor színt.
Képzeld el a jövőt.
Keress megvilágosodott tanítókat.



Fizikai megbetegedések

Parkinson-kór: Ennél a betegségnél hiányzik a dopamin, egy neurotranszmitter, ami pedig a végtagok remegéséhez és megmerevedéséhez vezet. A betegség okát még nem ismerik.

Az ezoterikusok, különösen a teozófusok szerint ezeknél a betegségeknél teljesen zárt a koronacsakra, a gyökércsakra viszont egészen nyitott. Ez megmagyarázná e betegség funkcióját, vagyis azt, hogy a betegnek nincsenek belső képei, és teljesen a külvilág segítségére van utalva.



Lelki megbetegedések

Dementia: Elmegyengeség, különösen időskori elbutulás formájában lép fel az agy elsorvadása miatt. Ezt jelentős emlékezetvesztés követi, amely a racionális gondolkodás és ítélőképesség lassú, de állandó gyengülésével és regresszióval jár. Az, hogy a beteg ismét olyan lesz, mint egy kisgyerek, arra utal, hogy belső gyermekének kellett volna több teret engednie.

Alzheimer-kór: Ennél a betegségnél hasonló tünetek lépnek fel, mint a dementiánál. Ez a regresszió is a belső gyermek háttérbe szorításáról szól.

Depresszió: A valódi depresszió és a depresszív hangulatok is arra vezethetők vissza, hogy a koronacsakrát ugyan aktiválod, de nem tudsz bánni az energiájával. A reaktív depressziónál, amelyet a társ, a gyermek, vagy akár a munkahely elvesztése vált ki, nagyon fontos megtartani a koronacsakra képi energiáját, vagyis a jövőképed. Bármi történjen, az élet megy tovább.

Epilepszia: Az epilepsziásokat régen bölcs, vagy szent embereknek tartották, akik képesek kapcsolatba lépni más világokkal, és képesek beszélni az istenekkel. Az epilepszia az agy elektromos zavaraira vezethető vissza, és gyógyszeres kezeléssel megszüntethető. 

Ezoterikus és jógakörökben úgy vélik, hogy az epilepszia oka az, hogy a korona- és a köldökcsakra túlzottan nyitva van. Az érintett ezért pontosan érez minden atmoszférikus és érzelmi zavart. A pszichológusok szerint a beteg arra használja a rohamot, hogy kimeneküljön egy kellemetlen helyzetből. A nagy rohamoknál - grand mal - átmenetileg a gyökércsakra - tehát a realitással való kapcsolat - is bezárul.

Öngyilkossági kísérlet: Ha nincs jövőképed, nincs reményed és depressziós vagy, akkor fennáll az öngyilkossági kísérlet veszélye. Ez a kilátástalanság és a reménytelenség kifejeződése. Egyúttal kommunikációs stratégia is, hogy segítséget kapj. A buddhisták szerint aki öngyilkos lesz, annak nagyon nehéz problémákat kell megoldania a következő életében.

Skizofrénia: A skizofrénia minden formájánál a beteg csak befelé tekint, a saját világába, és kikapcsolja a külvilágot. Az érintett nagyon gyakran rendkívül érzékeny a kollektív tudattalan üzeneteire, amelyeket azonban nem lehet a hétköznapi valóságra vonatkoztatni. A beteg koronacsakrája tehát állandóan szélesre tárt, és semmilyen módon nem tudja bezárni. Mint minden pszichózisnál, itt is elsősorban a gyökércsakrával kell foglalkozni.

Forrás: femina.hu



Aktuális tanfolyamok és oldások programja az alábbi linken megtekinthető:

A homlokcsakra betegségei: Fejfájástól a látásproblémákig




A homlokcsakra betegségei a jövőkép és az együttérzés hiányára, megoldatlan problémákra, gyenge intuíciós képességre vezethetők vissza.

A hét csakra speciális hely testünkön, ahol különösen érezzük energiáinkat, ahol felvesszük és feldolgozzuk a külvilág impulzusait.

A csakrák testünk erőközpontjai, melyek olyan összefüggő rendszert alkotnak, mint a naprendszerünk. A hét csakra hét archetipikus tudati állapotnak is megfelel, amelyek szorosan kötődnek az emberi test bizonyos helyeihez. Ezek a testi helyek és a tudatállapot kommunikálnak egymással. Az elnyomott érzések feszültség formájában a test meghatározott területein jelennek meg. Így például a félelem a nyakban összpontosul, az együttérzés a szívcsakrában.



A hét csakra elhelyezkedése

• Gyökércsakra: energiáját a gerincoszlop végén, a farokcsontnál érzékelheted.
• Szexcsakra: energiáját a keresztcsontnál érzékelheted.
• Köldökcsakra: a köldök fölött vagy alatt tapasztalható az energiája.
• Szívcsakra: a mellkas közepén, a szív, de leginkább a harmadik mellkasi csigolya magasságában lehet érzékelni.
• Torokcsakra: energiáját a legtöbben a torkuk alján érzékelik, ahol a kulcscsont kezdődik.
• Homlokcsakra: a harmadik szem energiáját leginkább a szemöldökök között érzékelheted.
• Koronacsakra: ennek a csakrának a legnehezebb érzékelni az energiáját, mely a koponya közepén, a kutacsoknál található.



A homlokcsakra

A klasszikus hindu felfogás szerint a homlokcsakra a lélek székhelye, ez vezérli a koncentrációt, az intuíciót, és a hatodik érzék szerve, amivel olyan dolgokat érezhetsz, amelyeket általában nem szoktál. A harmadik szemed érzed, amikor hirtelen nagyszerű ötleted támad, és amikor teljes mértékben védve érzed magad. E csakra legfontosabb feladata az, hogy ne azonosítsd magad az intuícióiddal, és ne gondold, hogy minden intuíciód mögött különleges képesség rejlik. Ha így teszel, akkor a homlokcsakra azonnal bezárul, és elveszíted közvetlen kapcsolatodat intuícióiddal és rendkívüli érzékeléseddel. Ha nyitva van a harmadik szemed, akkor tovább látsz saját magadnál. Ez pedig előkészíti a koronacsakrához vezető utolsó lépést, ahol már nem azonosítod magad képességeiddel, gyengeségeidet pedig nem veszed túl komolyan. A harmadik szem irányítja a nevetést is, ezért a homlokcsakra egyik legnagyobb feladata, hogy tudj nevetni magadon.



A homlokcsakra betegségei

A homlokcsakra síkján magasabb rendű értékeket keresel. Ehhez a csakrához a 35.-42. életévek tartoznak. Ez az életközepi válság tipikus korszaka, amikor hirtelen felvetődik az élet értelmének kérdése. A homlokcsakra hatására ekkor többnyire új értékeket fedezel fel. A régi értékrendszeredet már túlhaladottnak tartod, az újat pedig még nem ismered. Már nem hiszel az alsó csakrák értékeinek kizárólagosságában, és éppen úton vagy egy magasabb tudati sík felé. Az átmenet érzése az ébredő homlokcsakra energiáinak eredménye. A homlokcsakra minden zavarát a hiányzó belátás és felismerés, valamint a zavaros érzékelés jelzi. Ez általában akkor jelentkezik, ha nem akarsz az intuíciódra hallgatni, vagy nem bízol benne, és nem bízol saját megérzéseidben, képességeidben sem. A homlokcsakra leggyakoribb problémája a belső kép hiánya, vagyis, ha nem látod, hogy hogyan tovább, nincs jövőképed.



Általános tanácsok a homlokcsakra működésének optimalizálásához

Rendszeresen meditálj a természetben.
Figyelj intuíciódra.
A zavarokra, problémákra ne pánikkal reagálj, hanem várj, és hallgasd meg belső hangodat.
Ne ostorozd magad, hanem tanulj a hibáidból.
Viselj indigókék vagy ibolyaszínű ruhát, és használj ilyen színű ágyneműt.
Foglalkozz álmaiddal, vezess álomnaplót.
Alakítsd ki jövőképed.



Fizikai megbetegedések

Fejfájás: gyakran arra utal, hogy nem akarsz az intuíciódra hallgatni. A fejfájás akkor jön létre, ha már annyit gondolkodsz, hogy nem is tudsz cselekedni. Ilyenkor a cselekvést - a kezeket - a fej - vagyis a gondolkodás - gátolja, így fejfájás keletkezik.

Távollátás: erőteljesebben kell foglalkoznod a hozzád közel lévő dolgokkal. Általában el akarsz menekülni a jelenből a jövőbe.

Rövidlátás: képtelen vagy saját céljaidat szem előtt tartani, és nincs tiszta belső képed a jövőddel kapcsolatban.

Kötőhártyagyulladás: legszívesebben behunynád a szemed a problémák előtt.

Kancsalság: ebben az állapotban az érzések, az intuíció és az intellektus képei nem tudnak összerendeződni. Legtöbbször gondot jelent, hogy kompromisszumot köss.

Zöld hályog: megkeményedtél a belső szenvedéstől, már alig-alig működik az együttérzés érzése. A szemedben lévő nagy nyomás hatalmas belső feszültségre, nyomásra utal.

A zöld hályog sokszor olyanoknál fordul elő, akik nem tudtak megoldani egy konfliktust egy hozzájuk közel álló személlyel, többnyire az apával vagy az anyával. A megmerevedett konfliktus miatt a látásmód is megkeményedik, ami testileg a kemény pupillákban is megmutatkozik.

Szürke hályog: félsz a jövőtől, ezért mindent sötéten látsz. A szemlencséid megkeményednek, elhomályosodnak, így nem tudsz megnyílni a fénynek.

Nátha: valamilyen problémát megpróbálsz önmagadon kívülre helyezni, és így távolságot teremteni a számodra megoldhatatlan gonddal.

Melléküreg-problémák: ilyenkor a fejed kell kitisztítanod. Ehhez tartozik az is, hogy meg kell tanulnod sírással megtisztítani érzelmeidet. Tisztának és üresnek kell lenned, hogy új célokat tűzhess ki magad elé.

Forrás: femina.hu


Aktuális tanfolyamok és oldások programja az alábbi linken megtekinthető: