2016. február 11., csütörtök

Kire vársz?


Olyan sokszor hallom mostanában, hogy "az igazit várom", vagy "tudom ki a párom, és mással nem vagyok hajlandó kapcsolatot kezdeni". Várnak hosszú hónapokat, vagy talán éveket, magányosan, boldogtalanul, egyhelyben toporogva. 

Meggyőződésem, hogy nem is igazán ismerik azt az embert, akire várnak, és csupán a belevetített illúziók tartják rabságban a lelket. Hiszem, hogy nem a másik ember hiányzik ennyire, hanem elkezdtük megszeretni a boldog önmagunkat. Találkozott két lélek, s talán felragyogott feletted a nap. Elkezdted másképp látni a világot, megjelent benned a hit és a remény. Ezt nem akarod elveszíteni, ezért ragaszkodsz ennyire. Még akkor is, ha a várakozás felőröl. Akkor is, ha idővel több szenvedésben lesz részed, mint a találkozás előtt volt. 

A várakozás a legnagyobb merénylet, amit magunk ellen elkövethetünk. Megállítod a történeted, mikor az haladni szeretne tovább. Ez óriási feszültséget szül, boldogtalanságot.

Az, hogy valaki lelke találkozik a miénkkel, nem azt jelenti, hogy vele kell leélni az életünket. A lélektársak a segítőink az úton. Hiába ismeri fel a lelked a másikat, s ismered minden érzését, a valóság sokszor mást mutat. Lehet, hogy Ő az, aki olyan fontos leckékre tanít meg, mint az elengedés, a megbocsátás és az elfogadás. 

Az utóbbi időben több valódi egymásra találásnak voltam szemtanúja. Kivétel nélkül az összes párnál akkor jött létre a kapcsolódás, amikor végre ráébredtek a felek arra, hogy feleslegesen pazarolják az idejüket és várnak valakire, akinek nem hiányoznak az életükből. Amikor megértették az elengedés fontosságát. És nem arra az elengedésre gondolok, amikor valaki ezt muszájból akarja megtenni, hanem arra, mikor ráébred, hogy az élete sokkal többet ér annál, minthogy a várakozásra elpazarolja. Végre fontos lett Önmaga számára, így fontossá vált másnak is. Azonnal megérkezett az a pár, aki játszmák nélkül, azért szereti, mert igazán önmaga. 

Várni lehet évtizedeket, de teljesen felesleges. Ha valaki valóban a lényedet szereti, nem fog akarni Nélküled élni. Ha valaki a párod, a harmóniát nem csupán Te ismered fel, hanem Ő is.

Lehet valaki a lélektársad, ugyanakkor a fizikai világban lehettek összeférhetetlenek. Szeretheted őt a távolból is, de ne várj rá. Én is bele estem ebbe a "hibába". Ezer meg ezer elméletet gyártottam, nekünk miért kell együtt lenni. Majd amikor elengedtem a kényszerképzetem, azonnal egérkezett az a társ, akivel igazi harmóniában élek. 

A szerelemhez bátorság kell. A szerelem megéléséhez az kell, hogy merj önmagad lenni. Bele kell szeretni saját lényedbe, hiszen egy boldog emberhez szívesen kapcsolódnak. Ha valaki Veled akar lenni, akkor Veled van... A többi csak felesleges magyarázat. A szavak félrevezethetnek. Csak a tettek mutatják a valóságot, ne felejtsd el!

Mohácsi Viktória (http://elozoeletek.blogspot.hu




Aktuális oldások és tanfolyamok programja az alábbi linken megtekinthető: 


Vélemények:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése