Elengedni a bizonytalanságot



Már az utóbbi néhány évben is érzékelhető volt az erős széthúzás, az emberek két külön irányba tartanak. Vannak, akik tudatosan elhagyva a múlt fájdalmait lépkednek előre (még ha lassan is), és vannak, akik elsüllyednek az önsajnálat mocsarában.

Aki szeretettel közelítette meg a helyzeteket, aki türelmet és alázatot mutatott, felvállalta a felelősséget életéért, az tudatos teremtővé vált. Elfogadta sorsát, és tisztában van azzal, hogy minden eseményt ő hívott életre, mert szüksége volt a helyzet  ajándékaira. Tudja, hogy a megoldás is rajta áll.

Ezzel szemben azok, akik hagyják, hogy sodorja őket az ár, és nem vállalnak felelősséget döntéseikért, borzasztó kínszenvedésként élik meg a létet.

Teljesen mindegy, melyik csoportba tartozunk, az elfojtásaink utat törnek maguknak. Azok az emberek, akik eddig is dolgoztak magukon, akik nyitottak voltak arra, hogy megértsék a történések lényegét, azok sokkal könnyedebben viselik a felbukkanó megoldandó feladatokat.

Akik eddig homokba dugták a fejüket, és nem vettek tudomást a megoldandó feladatokról, azt fogják észrevenni, hogy átláthatatlan és elviselhetetlen a káosz, ami körbeveszi őket.

Az idei év vízválasztó lehet mindenki számára. 

Egyre több testi tünet jelenhet meg, szinte ordít a lélek, hogy valamin változtatni kell. Valamit fel kell dolgozni, el kell fogadni, meg kell bocsátani, el kell engedni… Egész szélsőséges tüneteket produkálhat a test.

Ugyanakkor ez egy remek lehetőség arra, hogy felfedezd, mekkora erő rejlik benned. Ha megvan a szándékod arra, hogy újra harmóniába hozd a tested és a lelked, ha felengeded és megéled a félelmeid, a fájdalmaid, és végre önmagad teszed az első helyre, csodák történhetnek veled. Nincs az az állapot, melyből ne tudnád újra építeni magad. Rá fogsz jönni, hogy az erő nem az izmaidban van, hanem a lelkedben. Ha megszabadulsz a régi beidegződésektől, félelmektől, csodákat fogsz megélni. Ha a lelkednek nincs szüksége a szenvedésre, a testednek sincs többé. 

A már kialakult tüneteket mindenképpen négy szinten érdemes felszabadítani.

  1. Kivonni a táplálkozásból minden olyan anyagot, melyet nem tolerál a szervezet. Ha odafigyelsz a belső hangra és tested jelzéseire, tudni fogod, mik azok. Megfigyelheted, hogy a lelki változásoddal/fejlődéseddel együtt alakulnak a testi igényeid is. 

Főleg azokat az ételeket részesítsük előnybe, melyek magas rezgésűek, sok bennük a tápanyag (zöldségek és gyümölcsök), és étkezés után is felszabadultnak érezzük magunkat. Ezeket mindenki tapasztalja ki magának.

Lehetetlen egyszerre meditálni, tisztulni és lelkileg szárnyalni, ha az élelmiszerekkel szennyezzük magunkat.

A táplálkozás egy rendkívül fontos pillére az egészségnek.

2. Igyunk sok folyadékot, főként tiszta vizet.

Tápláljuk és töltsük fel a szervezetet megfelelő minőségű ásványi anyagokkal, nyomelemmel, vitaminokkal. Pótoljuk a hiányzó tápanyagokat, hogy a szervezet képes legyen regenerálni önmagát.

3. Töltsünk minél több időt a szabadban, akár egyedül, hadd tisztuljanak a gondolataink. Mozogjunk napi szinten, a sport rendkívül jó terápia akár a testi-, akár a lelki problémákra.

4. Ha eddig nem tettük, foglalkozzunk a lelkünkkel. Ne fordítsunk hátat a tüneteknek, vagy a lélekből feltörő fájdalmaknak. Mindegyik üzenet odabentről, a bensőnkből, hogy valamit nem akarunk észrevenni. 

Bárki képes arra, hogy regenerálja magát, újra feltöltse a szervezetét és értelmet adjon az életének. Azonban mégis lesznek olyanok, akik feladják. Akik nem tartják képesnek magukat arra, hogy átlássanak a káoszon.

Az emberi kapcsolatok átalakulása jó ideje zajlik. Akik nem tudnak veled együtt fejlődni, nagy valószínűséggel már leválasztódtak rólad. Azonban vannak kezek, akik még utánad nyúlnának, mert benned érzik a biztonságot. 

Az alacsony rezgésszinten élő emberekből kitör a féltékenység, az irigység, és minden energiájukat abba fektetik, hogy ártsanak. Próbálj tudatosan leválasztódni róluk. 

Sok ember szembesül azzal, hogy akit nemrég még barátnak vélt, most orvul támadja hátba.

Ezeket a helyzeteket többféleképpen érdemes megközelíteni. Először is, kérdezzük meg magunktól, mit akar nekünk tanítani a helyzet? Lehet, hogy végre kell tudnunk nemet mondani, vagy kiállni az igazunkért.

Másodszor pedig fogadjuk el a kialakult helyzetet. A sors végre megmutatta, hogy mire van/nincs szükséged.

Arra kérlek, fogadd el a fájdalmadat is. Fáj? Hát persze… De ez nem baj. Élj meg minden fájdalmat, engedd szabadjára végre. Ne fojtsd el. Mondd el, hogy fájdalmat okozott azzal, amit tett. És becsüld magad eléggé ahhoz, hogy a jövőben nem engeded meg, hogy így bánjanak veled. Ahogy átalakulnak az érzelmeid önmagad felé, észreveszed majd, hogy másként viselkednek veled az emberek.

Ugyanez igaz a párkapcsolatokra is. Régóta nem működő kapcsolatokban rengeteg lehet az ellenségeskedés.

Egyébként gyönyörű időszak áll előttünk. Rengeteg életre szóló kapcsolat köttetik, amint az emberek rátaláltak önmagukra. 

Ahhoz, hogy beteljesedett, boldog szerelemben élj, el kell hagyni a régi sérelmeket. Ne hagyd, hogy régmúlt tapasztalatai megbénítsanak a jelenben.

Ha régóta vagy jelen olyan kapcsolatban, ahol nem tudsz önmagad lenni, végre szánd rá magad, hogy továbblépj. Ha rettegésben, félelemben tartanak, zsarolnak, megaláznak, menj tovább! A párkapcsolatod mindig megmutatja, mennyire szereted és becsülöd magad.

Hidd el végre, hogy neked is jár az a társ, akinek te vagy az első. Aki nem csupán testileg, lelkileg is téged akar. Akinek az értékrendje hasonló, mint a tied.  Aki mellett teljesen önmagad lehetsz. És soha senkinek ne higgy, aki azt mondja, hogy ilyen társ nem létezik. A te párod is vár rád valahol a nagyvilágban és ugyanúgy vágyik rád, ahogyan te vágysz rá.

Értékes ember vagy, teljesen egyedi. Belőled egy van a világegyetemben. Fel kell fedezned végre a saját értékeidet. Ha ezt a magabiztosságot sugárzod, ha tisztában vagy önmagaddal, más is tisztán fog látni téged.

De míg fogalmad sincs arról, mit is akarsz valójában, káosz fog uralkodni körülötted.

Sokan vannak, aki az elmúlt hónapokban vagy években találkoztak olyan személlyel, aki megdobogtatta a szívüket. Akiről érezték, hogy más, mint a többi. Aki után nem testi, hanem mérhetetlen lelki vágyódás él bennük. Lelkitársak bukkantak fel, hogy segítsenek az előre haladásban.

Ha veled is történt hasonló, akkor biztosan észrevetted, hogy a találkozás számtalan változást indított el az életedben. A másik által elkezdted jobban megismerni önmagad. Nem titkolt célja ezeknek a kapcsolódásoknak, hogy a másik által közelebb kerülj magadhoz.

Csodálatos érzés, amikor egy másik szempárban felfedezed a saját lelkedet.

A sors újra összehozott benneteket. Talán azért, hogy valamit befejezzetek, ami egykoron elkezdődött… Talán azért, hogy utat mutassatok egymás életében… Talán azért, hogy meggyógyítsátok egymás érzéseit… Talán azért… és folytathatnám a végtelenségig.

Mindenkinek megvan a  saját története.

Én arra kérlek, légy türelmes. Türelmes önmagadhoz, és türelmes a másikhoz. Minden a megfelelő időben történik, méghozzá akkor, amikor megérett rá a helyzet.

Ne akarjunk még egy makulátlan, tiszta kapcsolatban élni, ha a lelkünk tele van fájdalmakkal, félelmekkel, nehezteléssel. Ez egy lehetetlen vállalkozás. Amint elengeded a múltat, megérkezik a jövő.

Az idei évben rengeteg kapcsolat fog beérni.

Még mindig aktuálisnak és rendkívül fontosnak a tartom, a családi kapcsolatok tisztulását. Főként törekedjünk arra, hogy megbékéljünk a szüleinkkel, hiszen ők töltenek bennünket az életünk során. Ennek a két embernek egy-egy  sejtjéből lettünk. Ebben a két sejtben pedig kódolva van édesanyánk és édesapánk múltja, jelene és lehetséges jövője. Ezt mind hordozzuk magunkban. Tehát, ha elutasítjuk őket, elutasítjuk saját magunkat… Elutasítjuk a női vagy férfi oldalunkat, ezzel blokkolva a teremtést, a szerelmet, a bőséget életünkben. Ezért rendkívül fontos megérteni, hogy fogadjuk el végre őket! Mi választottuk a szüleinket, mi akartunk a gyermekük lenni, és ők voltak azok, akik bevállalták, hogy mindazt megtanítják velünk, amit tőlük kaptunk. Csak hálásak lehetünk mindezért. Amíg ezt valaki nem hajlandó beismerni, és nem vállal felelősséget az életéért, addig nem fog tudni előre lépni. Ezt választottam, ezt akartam megtapasztalni, megbocsátok magamnak érte. Szabadon dönthetek, szabadon választhatom azt, hogy nem cipelem tovább a múlt terheit.

Végül pedig szeretnélek arra bíztatni, hogy vállald fel önmagad. Vállald fel az érzéseid, vállald fel azt, amire vágysz. Vállald fel az utad. Talán régóta érzed, merre kell menned, mit kell csinálnod.

Nem baj, ha nem látod a végét. Nem baj, ha nem látod, mit fog hozni a vágyad. Bízz végre az érzéseidben! Senki nem tudhatja nálad jobban, mire van szükséged. Csak magadra hallgass, senki másra! Az ember akkor válik felnőtté, ha felvállalja a felelősséget a döntéseiért.

Ha teljes mellszélességgel vállalod önmagad, ha megtanulod végre elfogadni, szeretni a lényed, akkor elképesztő csodákban lehet részed. Észreveszed majd, hogy a kilátástalanságot felváltja a remény, a szomorúságot a boldogság, a félelmeket a szeretet. Ahogy viszonyulsz önmagadhoz, úgy viszonyul Hozzád a világ.

A MOST a legalkalmasabb idő arra, hogy merj végre IGAZ lenni. Merj az az ember lenni, aki ott szunnyadt benned!

Előbb-utóbb rájössz arra, hogy egy csodálatos teremtő vagy, aki bármikor varázsolhat magának egy olyan világot, melyben igazán jól érzi magát. A duális világ törvényei teljesen átalakultak. Rá fogsz érezni, hogy a félelmeid, fájdalmaid, lelki terheid lepakolásával sokkal könnyedebb teremtővé válsz. Egyre nagyobb a szabad akaratod! Újra tudsz írni bármit! Rá fogsz jönni, hogy az egész egy játék. Te irányítasz mindent!

Az idei évben nyilvánvalóvá válik, kit milyen fából faragtak. Eljött a nagy felemelkedések és a nagy bukások ideje. Ki mit vetett, azt fogja learatni.

Egyet tudj: Senki nem ítélkezik feletted! A saját lelkiismereted a bírád. Ideje levetni az egó páncéljait, és szembenézni azzal, akik valójában vagyunk. Fel kell ismerni, hogy felelősséggel tartozunk a döntéseinkért. Hogy nem hibáztathatunk senkit és semmit azért, ahol jelenleg tartunk. Hiszen olyan régóta tudjuk, hogy változtatni kell.

Nem  a változás a fájdalmas, hanem egy olyan helyzetbe ragadni, ami folyamatos boldogtalanságban tart. Mikor leszel végre fontos önmagad számára? Mikor hagyod abba az önsajnálatot és kezdesz el élni? Hidd el, ez egy remek alkalom. Bármi, amibe most belefogsz, óriási erővel fog hatni. Leteheted egy boldog jövő alapjait, ha most mersz másként dönteni. Olyan ez, mintha kaptál volna egy hatalmas esélyt a sorstól. A változással önmagadat ajándékozod meg!

Aki továbbra is süllyed lefelé, észre fogja venni, hogy nincs mibe kapaszkodnia… Senki másra nem számíthat, mint önmagára. Újra megkérdezi a sors: Úszol vagy elsüllyedsz???

Engedd el a bizonytalanságot, a sorsod a kezedben van!

Csodás felismeréseket kívánok nektek!


Guzsik-Mohácsi Viktória (http://elozoeletek.blogspot.com)


Online meditációk és előadások: https://www.patreon.com/utmutatoaleleknek


Facebook oldalunk: https://www.facebook.com/utmutatoaleleknek1/?fref=ts


Facebook csoportunk: https://www.facebook.com/groups/1108624685917176/


Gyakori kérdések: http://elozoeletek.blogspot.com/p/gyakori-kerdesek.html


Kövess bennünket instagramon is: https://www.instagram.com/utmutatoaleleknek/


YouTube csatornánk: https://www.youtube.com/channel/UCoeNAsAktMxha-n9QYVit1A


Könyveimről információkat itt találsz: http://elozoeletek.blogspot.com/p/konyvinformaciok.html


 

Megjegyzések