Kedves Viki, szeretnék köszönetet mondani neked, elmondom miért. Régóta olvasom az írásaidat, és pár hónapja már a könyveidet is, amik engem tanítanak rendesen. Olyan sokat kaptam általad és a tanításaidtól, tapasztalataidtól. Imádom hallgatni, ahogy beszélsz, mindig azt érzem, hogy rólam, nekem, hozzám szólsz, mintha ismernéd az életemet. Végigcsináltam a 60 napos karmaoldó programot, vele párhuzamosan a Lelki örökségünk-avagy a családfánk programjainak oldása könyved gyakorlatait, és teljesen megváltozott az életem. A Patreon oldalon is hallgatlak és meditálok veled, elég nagy eredményekkel. A helyzetem a következő: 39 éves vagyok, még nincsen családom és külföldön élek. Olvastam a csoportodban egy történetet, ami nagyon hajaz az enyémre. Akkor döntöttem úgy, hogy elkezdek meditálni, és nem “csak” olvasom a könyveidet, hanem elvégzem a gyakorlatokat is. 11 éve költöztem el otthonról az akkori élettársammal, aki 8 évvel volt fiatalabb nálam. Rák jegyű, mint az apám. Ezekre az összefüggésekre akkor jöttem rá, amikor olvastam a családi karma oldó könyvet. Bár én teljesen másnak láttam, mint az apámat, mégis pontosan úgy cselekedett, megcsalt egy nálam 12 évvel fiatalabb dél-amerikai nővel. Sajnos anyukám is így járt régen. Ez engem annyira padlóra küldött, hogy nem akartam élni. Nem hittem, hogy valaha képes leszek felállni a helyzetből. Kihasználva éreztem magam. Az ő álma volt külföldre menni, viszont csak az én pénzemből tudtuk ezt megvalósítani. Eladtam a lakásom, az autóm, és ott hagytam a jó állásomat, mert volt egy közös álmunk. Itt is jó életünk volt, találtunk jó munkát, gyönyörű helyen éltünk, és boldognak éreztem magam. De sajnos a kis fiatal kolléganője jobban érdekelte. Annyira tönkre ment az önbecsülésem, hogy a világ legrondább emberének láttam magam. Elköltöztem elég messze egy másik városba és egy idő után összejöttem egy magyar sráccal, egy másik rák jegyűvel. Ő más volt. Nem tetszett külsőleg, belsőleg sem egyeztünk, de rendkívül megbízható volt és azt hittem, hogy mellette biztonságban vagyok. De csak hittem! Amikor munkahelyet váltott, egyre furábban viselkedett, mire kiderült, hogy megcsalt egy 18 éves dél-amerikaival szintén. Ez tavaly történt. Maga az esemény megviselt nagyon, hogy csak ennyit érdemlek, hogy még ő is ezt teszi velem, holott azt éreztem mindig, hogy egyáltalán nem tetszik, csak “megelégedtem” vele azért, hogy biztonságban legyek. A férfit könnyű volt elengedni, mert nem voltam belé szerelmes. A könyveid döbbentettek rá a családi mintára, anyukám nyomdokaiba léptem. Amikor csináltam az elengedés meditációd, olyan erős energiát éreztem, mintha valami kiszakadt volna a mellkasomból és megkönnyebbültem. Felismertem, hogy társ függő vagyok és rettegek az egyedülléttől. A magány oldása meditációt napi szinten hallgattam és az kattintott át bennem valamit, elkezdtem egyre jobban érezni magam. Elkezdtem randizni, de az első 4-5 személy, akivel megismerkedtem, mind rák jegyű volt. Nem volt jó élmény egyik sem. Folytattam a mintát, de már legalább felismertem. Elhittem minden szavukat, de a sors kegyes volt és mindig hamar kiderült, hogy nem úgy vannak a dolgok, mint ahogy mondják. És azt hiszem, ettől a karmától sikerült megszabadulnom a következőképpen. A sokadik rákkal ismerkedtem a társkeresőn, akiről kiderült, hogy ismeri a házunkban a portás, aki csak jó dolgokat zengett róla. Gondoltam, megfogtam az Isten lábát. Orvos, jóképű, jó helyen él, a portás elmondása szerint monogám típus, nem szokták nőkkel látni, stb. Randizgattunk, minden tökéletes volt. Őszintén hittem, hogy ez most más. Egyik hétvégén megbeszéltük, hogy találkozunk, de közben megbetegedtem, valami vírus lehetett, fájt a torkom, volt egy kis hőemelkedésem, így még hét elején lemondtam, hogy ne legyen gond. Mire elérkezett a hétvége már jól voltam, de nem tudtunk találkozni, mert ügyeletet vállalt, amiért én nem értem rá. A barátnőm munkahelyére bementem és mondta, ha végzett, menjünk el kajálni. Nem sok kedvem volt, de végül rábeszélt. Kiválasztott egy éttermet, de olyat, amiről nem sok jót hallottunk, nem is értettem, miért oda akar menni, de belementem. Belépünk, mondják, hogy várjunk, mert nincs szabad helyük. Erre meglátom az ügyeletben lévő orvost, ahogy a pultnál üldögél egy nővel. Hát mit ne mondjak, már csak kacagni tudtam. Mondja a pincér, csak a pultnál van hely (mellettük), vagy a pult előtt van egy két személyes asztal, vagyis pont előttük. Mondom a barátnőmnek, hogy fasza csaj leszek, üljünk oda eléjük. Rám se mert nézni a sunyi, mi megvacsoráztunk, jókat röhögtünk, meglepődtem, milyen jól viselem, büszke voltam magamra. Aztán hazamentünk és útközben eldöntöttem, hogy mindegy mivel magyarázkodik, ebből a megalázó helyzetből már nem tud jól kijönni, lezárom. A sors nem sokáig váratott. Ügyesen helyretettet magamban a dolgokat, ahogy tanítottad az előadásaidban, és levittem a kiskutyámat sétálni. Amikor jövünk fel, látom, hogy jön a rák a nővel, kiderült, hogy a csaj is ebben a lépcsőházban lakik. Hát ennek mennyi az esélye őszintén??? Mondom “jó fej” leszek, bevárom őket az ajtóban. A csaj nyilván nem tudta, ki vagyok. Beszálltunk együtt a liftbe és a férfi automatikusan megnyomta a 8-as gombot, ahol én lakom. A csaj meg szólt neki, hogy ő a negyediken lakik. :)))) Még egyébként sosem láttuk egymást a csajjal. Na hazaértem, kitöröltem a számát és továbbléptem. Nem fájt, úgy éreztem, végre felnőttesen és megfelelően kezelem a dolgokat. Mindig pont a megfelelő meditációt vagy előadást tetted fel, ami segített az aktuális helyzetemben. Vagy kinyitom a könyvedet és mindig ott a válasz a kérdésemre. Nagyszerű segítő vagy Viki! Az ominózus este után meditáltam és eldöntöttem, hogy nem akarok addig társat, míg nem gyógyítottam meg magamban ezeket az érzéseket. És úgy döntöttem, bármennyire is fáj otthagynom ezt a gyönyörű lakást, egyedül már nem fogom tudni fizetni, lassan elfogynak a tartalékaim, tovább lépek. (Akkor már jópár hónapja egyedül fizettem, miután a párom lelépett). Néhány nap múlva hívott a haverom, hogy van egy ismerőse, aki a túlpartról költözne ide, nála fog dolgozni, nem keresek-e lakótársat, mert nincs ideje már lakást keresni, hétvégére érkezik. Mondtam, ha fizet rendesen, én benne vagyok. Gondoltam, előre megkérdezem, milyen jegyű, de ő volt az első aki nem rák (kos volt). Beköltözött és szerelmesek lettünk. De ez most teljesen más érzés, nem félek szeretni, nem félek, hogy mi van ha újra a régi dolog történik. Egyszerűen csak hagyom, hogy történjen, aminek kell. Olyan jó érzés, hogy most ő a ragaszkodóbb és nem rettegek minden pillanatban. Egyébként ő is fiatalabb, valamiért én ezt vonzom. De nem baj, ez így jó. Maradhattam ebben a szép lakásban, de így már közös ez az otthon. Nem tudom mit hoz a jövő, de mindegy is, mert megyek az áramlással, nem akarom görcsösen a továbbiakat. Letettem ezt a karmát, ahogy a tegnapi előadásodban mondtad. Csak szerettem volna kifejezni a hálámat és köszönöm, hogy elolvastad. Eszti
Online meditációk és előadások: https://www.patreon.com/utmutatoaleleknek
Facebook oldalunk: https://www.facebook.com/utmutatoaleleknek1/?fref=ts
Facebook csoportunk: https://www.facebook.com/groups/1108624685917176/
Gyakori kérdések: http://elozoeletek.blogspot.com/p/gyakori-kerdesek.html
Kövess bennünket instagramon is: https://www.instagram.com/utmutatoaleleknek/
YouTube csatornánk: https://www.youtube.com/channel/UCoeNAsAktMxha-n9QYVit1A
Könyveimről információkat itt találsz: http://elozoeletek.blogspot.com/p/konyvinformaciok.html
Megjegyzések
Megjegyzés küldése