A világ, amiben hittél, összeomlott egyetlen pillanat alatt. A bizalom, ami az otthonod alapja volt, porrá lett hirtelen. A közös jövő, amiért dolgoztál, most csak egy romhalmaz csupán. Kicsúszott a lábad alól a talaj, és te zuhansz a sokk, a fájdalom, a düh és a legkegyetlenebb kérdés feneketlen mélységébe: "Miért? Mi a baj velem? Nem vagyok elég jó? Nem vagyok szerethető?”
Először is arra kérlek, hogy vegyél egy jó mély lélegzetet, és halld meg a legfontosabb, megkérdőjelezhetetlen igazságot: Ez nem rólad szólt. Nem a te hibád!
A hűtlenség soha nem a megcsalt fél értékének a mércéje. A hűtlenség mindig a hűtlen fél belső törésének, gyávaságának, gyógyulatlan sebeinek a tünete. A szembenézés képtelensége, az ő menekülése a valódi intimitás elől, az ő belső üressége az, ami a tetteit mozgatta. Te csak egy színpad voltál, ahol ő a saját, belső drámáját adta elő. A te értéked ettől nem lett kevesebb.
De van egy másik, kegyetlenebbnek tűnő igazság is, amit a gyógyulás útján célszerű felismernünk. Ami nem a hibáztatásról, hanem a felelősségvállalásról szól.
A kérdés nem az, hogy "mit rontottam el?", hanem az, hogy "hol árultam el én saját magamat?”
-Mikor hunytad be a szemed a jelek előtt, amik már régóta mutatkoztak?
-Mikor adtad fel a saját igényeidet, álmaidat, a hamis béke oltárán?
-Mikor bíztad egy másik, törékeny emberre a boldogságod teljes felelősségét?
Ez a felismerés fájdalmas lehet, de ez adja vissza a hatalmadat. Mert ha te is részese voltál a dinamika fenntartásának, akkor a te kezedben van a kulcs a változtatáshoz is.
Ezért ma, a bizalmam romjain állva, nem a sorsot átkozom. Inkább építkezni kezdek.
Megígérem magamnak, hogy a fájdalom minden egyes kövét, minden egyes könnycseppét az új házam alapjába építem. Ez a ház rendíthetetlen lesz, mert a legmélyebb fájdalomból született erő tartja össze.
Fogadom, hogy a falaiba a feltétel nélküli önszeretet habarcsát keverem. Többé soha nem fogom a saját értékemet egy másik ember viselkedésétől függővé tenni.
Fogadom, hogy az ablakai a tiszta igazságra fognak nézni, nem a hamis illúziókra. Megtanulok bízni a saját megérzéseimben, és meglátni a valóságot, még ha az fájdalmas is.
És a kapujára arany betűkkel írom fel: "Soha többé nem érem be kevesebbel, mint a teljes, őszinte tisztelet és szeretet."
A megcsalás nem a te történeted végét jelenti. Lebontasz egy régi, ingatag házat. És egy új, rendíthetetlen, szent otthont építesz a helyén. A te otthonodat. Ahol a szabályokat már te hozod.
Guzsik-Mohácsi Viktória (http://elozoeletek.blogspot.com)
Online meditációk és előadások: https://www.patreon.com/utmutatoaleleknek (Csak böngészőn keresztül használható, Applikáción keresztül nem)
Megvásárolható meditációk: https://www.patreon.com/utmutatoaleleknek/shop (Csak böngészőn keresztül használható, Applikáción keresztül nem)
Facebook oldalunk: https://www.facebook.com/utmutatoaleleknek1/?fref=ts
Facebook csoportunk: https://www.facebook.com/groups/1108624685917176/
Gyakori kérdések: http://elozoeletek.blogspot.com/p/gyakori-kerdesek.html
Kövess bennünket instagramon is: https://www.instagram.com/utmutatoaleleknek/
YouTube csatornánk: https://www.youtube.com/channel/UCoeNAsAktMxha-n9QYVit1A
Könyveimről információkat itt találsz: http://elozoeletek.blogspot.com/p/konyvinformaciok.html
Megjegyzések
Megjegyzés küldése