2016. december 16., péntek

Tudatos átalakulás angyalokkal



Amikor egy lélek úgy dönt, hogy meg akarja ismerni saját Énjét, elkezdődik egy érzelmi gyógyulás. Az útja során világosan megérti a negatív és pozitív döntéseket és felfedi az igazságokat az Énről, így érthetővé válnak számára élettapasztalatai, sorsa és rendeltetése. Ezek az élettapasztalatok érzelmi gondokból (beleértve az előző életek érzelmi akadályait is), rögzült mintákból, a szülőktől átvett szokásokból, és – az angyalok által az emberi tudatlanságból eredő „hét bűnnek” nevezett - akadályokból állnak.
 
A hét bűn a következő:
 
- Az ego
- A harag
- A paráznaság 
- A ragaszkodás 
- A mohóság 
- A gyűlölet 
- A féltékenység
 
Az életünk során olyan helyzetekbe kerülhetünk, amikor vizsgáztatnak minket az emberi kapcsolatainkon keresztül a munkahelyünkön, a családban, vagy egyéb mindennapi tevékenységeink közben. Az ilyen próbák mutatják, hogy a hét bűn milyen mélyen van beágyazódva a tudatunkba.
 
Az első bűn, az ego, az „én”, az „engem”, a „magam”, vagy a „gőg” formájában nyilvánul meg. Az egónk próbája, hogy az elért eredményeinket, ne kizárólag saját érdemünkként ismerjük el, hanem vegyük észre benne Isten közreműködését.
 
A második bűnt, a haragot mások irányába könnyen kifejezzük, és megtapasztaljuk, de nem vagyunk készek elfogadni, hogy az elsősorban a miénk.
 
A paráznaság, egyszerűen az erkölcs próbája.
 
Az Én ragaszkodásának próbája az, amikor valakit vagy valami anyagi értéket elveszítünk, és rájövünk, milyen sokáig tart ezt elfogadni, elengedni és meggyógyulni.
 
A mohóságnak sokféle próbája van, ezek közül egyik a becsületesség. Például, ha a pénztáros többet ad vissza a vásárláskor, vissza adod-e?
 
A gyűlölet, a hatodik bűn, erősen negatív és ítélkezésen alapuló tudatállapot, haragot és bosszút szül.
 
A féltékenység versengést szül, és vágyat, hogy megértsük azt, aki kiváltotta belőlünk ezt az érzést.
 
Ahogy felfedezitek, hogy külső szenvedéseitek, csupán a belső állapototok kivetülése, rájöttök, hogy a válaszokat belül kell keresni és nem másokat kell hibáztatni.
 
Ebben a gyógyulási folyamatban az Én szabadságát éritek el, mely által megszabadulhat a lélek a negatív kötöttségek közül, és ez végső soron megszabadít minket a fájdalomtól és a szenvedéstől.
 
Ezek az életleckék a Szentséghez vezetnek és egy kiegyensúlyozott tudatossághoz. Ebben az állapotban a lélek eggyé válik az angyali tudatossággal és Istennel.
 
Ez a legmagasabb állapot, amit egy lélek elérhet egy élet alatt. Ezt a tudatállapotot nevezzük az örök üdvösségnek. Mindenki hozzáférhet az angyalok tanításához, de meg kell engednünk magunknak, hogy meghalljuk, megérezzük, elfogadjuk, és megfogadjuk ezeket a belső érzéseket.
 
Az angyalok a fizikai szinten kezdik a tanítást: a mindennapi életünkben és a másokkal való kapcsolatainkon keresztül
 
Összeütközések akkor fordulhatnak elő, amikor lelki fájdalmat és bánatot érzünk. Lehet, hogy egy haraggal kapcsolatos, problémával állunk szemben, vagy egy gyerekkori sérülés felerősödésével. De lehet, hogy egyszerűen csak választ keresünk az éppen fennálló kérdésre vagy útmutatót aznapra.
 
Az angyalok úgy vezetnek el bennünket ezekhez az élményekhez, hogy tanulhassunk belőlük.Ezek a leckék az egyén igényeitől függnek és a lélek választott útjától. Fontos, hogy ne feledjük, nincs jó vagy rossz döntés, és a nehézségek csak azért vannak, hogy tanuljunk belőlük!
 
A belső énünk szól hozzánk, de sokszor nem figyelünk rá, vagy nem érzékeljük gyengéd noszogatását. Van, amikor elidőzünk a sértettségünkben, sajnáljuk magunkat és reménytelennek érezzük a helyzetünket. Ha nem foglalkozunk az érzelmekkel, depresszióval fizethetünk érte, ami igen nagy ár.
 
Gyógyulásunk elkezdődhet, ha tudatosítjuk és elfogadjuk, hogy minden, ami az életünkben történik, az érzelmi fejlődésünket szolgálja, hogy megismerjük lelkünket. Amikor kértem az isteni megbocsátást, amiért képtelen voltam meglátni az igazat, tovább tudtam lépni, és sosem tekintettem vissza. Más szóval elfogadtam, hogy felelős vagyok a szenvedéseimért, megbocsátottam magamnak és másoknak is, akikkel kapcsolatos volt, orvosoltam a problémát és folytattam az utam. Az első az elfogadás, és talán ez a legkeményebb lépés a tanulási folyamatban. Elfogadás nélkül nincs tanulás és gyógyulás.
 
Az elfogadás, a vád és az ítélkezés ellenpólusa.
 
Meg kell értenünk, hogy senkit sem hibáztathatunk azért, ami az életükben történik velünk. Minden, ami történik lehetőséget ad a tanulásra.
 
A harag sokszor oda vezet, hogy mást hibáztatunk, kivetítjük a problémánkat másokra vagy valamire, ahelyett, hogy magunkra összpontosítanánk a figyelmünket. A másik ember csupán visszatükrözi az érzéseinket. Amikor az érzéseinkkel reagálunk, az ego, az ítélkezéseinken keresztül lép működésbe. Az ilyen, egóból eredő reakcióink önteltséget hozhatnak ki belőlünk, és nem tudást. Az ego útjában áll annak, hogy belső hangunkra figyeljünk, azzal egyetértsünk, és elfogadjuk. Az én feltárása én-tudatossághoz vezet. A bölcsek ezt a közhelyet szem előtt tartva élnek, és azt is szem előtt tartják, hogy a spirituális fejlődéshez nélkülözhetetlen az elfogadás. Az angyalok a mindennapi tapasztalatainkon keresztül vezetnek végig minket a spirituális fejlődésnek ezen az útján.
 
Véletlenek és véletlen egybeesések nincsenek!Minden úgy történik, ahogy az angyalokkal elterveztük az Élet Könyvében! A sors, a végzet és a rendeltetés, egyéni választáson múlik.
 
Ahogy a lélek meghozza döntéseit, úgy szolgálják őt az angyalok. A tanítás akkor válik teljessé, ha már megtapasztaltunk, megértettünk és fizikailag véghezvittünk egy leckét. Bízzunk magunkban, a megérzéseinkben, és a tanításokban.
 
Hozzunk döntéseket! A döntések felfedezésekhez vezetnek. Amit felfedezünk, az olyan teljesség, ami kiegyensúlyozott tudatosságot eredményez. Az ember így lesz az angyalok munkájának megtestesítője. Ők elfogadnak bennünket úgy, hogy vagyunk, hibáinkkal együtt teljesnek, válaszokat kapunk tőlük, hogy felismerjük a szenvedéseink forrását. Ha a kiegyensúlyozottság és a gyógyulás felé vezető utat választjuk, a végső döntés nem a miénk, hanem az Égieké. Az angyalok és Isten hozzák meg a végső döntést arról, hogy meggyógyultunk-e, és milyen szintű a gyógyulásunk, tudják, ha teljesen megtanultuk a leckét. Az elfogadás segítségével tanulni és Isten akaratát követni, ez az utunk – továbbra is rajtunk múlik az elejétől a végéig. 
 
Tudnunk kell, hogy az életben mindennek van rendeltetése. Mindannyian a magunk útját járjuk, minden út különböző. Tulajdonképpen minden lecke ugyanaz, csak más módon kerülnek elénk. Az isteni kreativitásnak nincsenek korlátai az emberi lélek, tanítási módjait illetően.
 
A gyógyulás eredménye, hogy megtanuljuk, szeretni önmagunkat. A gyógyulás célja, hogy eggyé váljunk Istennel és az angyalokkal. Ez a lélek végső rendeltetése, és a mi eszközünk, hogy egyensúlyt és teljességet érjünk el.
 
Nincs olyan emberi lélek, aki mindent tud. Csak Isten és az angyalok mindentudók. A léleknek azonban minden rendelkezésére áll, amit tudnia kell.
 
Az angyaloktól mindig megkapjuk a választ, amit keresünk, még ha nem is mindig vesszük észre. Meghallják az imánkat, de olykor az imáink válasz nélkül maradnak, ha a szándékunk, nem válaszra méltó, nem becsületes és öncélú. Ha az imát tiszta és hálás szívvel mondjuk, figyeljünk oda a gondolatainkra és a megérzéseinkre!
 
Meg fogjuk találni a választ a gondolatainkban. 
 
Ha valamire újra ráébredtél, alázattal adj hálát Istennek és az angyaloknak!
 
Az emberi tudatlanságból eredő hét bűn Az ego felismerése és programjainak legyőzése
 
A hét bűn az emberi tudat eltévelyedései. Ezek: az ego, a harag, a paráznaság, a ragaszkodás, a mohóság, a gyűlölet, a féltékenység. A hét bűnnel fájdalmat, szenvedést, sérülést és kárt okozunk magunknak vagy más élő lelkeknek. Ez általában úgy történik, hogy nem vesszük észre, hogy utolér bennünket a büntetés. Más szóval: nem tudunk úgy megsérteni mást, hogy azzal magunknak sérülést ne okoznánk. Minden bűnnek hét szintje van, amivel dolgoznunk kell. A hét bűn minden emberben megvan különböző mértékben. Az ember egójának szüksége van a hét bűnre a túléléshez. A hét bűnt emberi kísértéseknek vagy emberi gyarlóságoknak nevezzük. A lelket sokszor próba elé állítják az angyalok, míg a legkisebb kísértést is sikerül eltávolítani a tudatunkból. Az angyalok bölcsessége és segítsége nélkül nehéz őket felderíteni. Minden egyes bűn mögött mélyen gyökerező, belső érzések húzódnak meg, amelyek a lelkünk problémáiból erednek. Meg kell vizsgálnunk ezeket az érzéseket ahhoz, hogy megérezzük és meggyógyítsuk a lelkünket. A helyzetünk miatt gyakran másokat okolunk. A ragaszkodás szorosan összefügg a magánnyal. A lélek Isten szeretet és fénye nélkül magányos, egyedül van és szomorú. A szeretet mindig jelen van, de vagy az ego vagy Maya fátyla alatt rejtőzik. A lelkünk nem mindig tud a szívünkkel és az elménkkel kapcsolatba kerülni, mert az ego ezt megakadályozza. Ilyen esetben nem vagyunk képesek meghallani a lélek gyengéd suttogását. A paráznaság mögött az önszeretet hiánya rejtőzik. A mohóság, a gyűlölet, a féltékenység alapjában véve a harag és a Hamis Én negatív megnyilvánulásai.
 
Az angyal tanácsa: „ A bűnök az emberi tudat jellemvonásai és érzelmei közé tartoznak a fizikai világban. A tudatlanság azt jelenti: nem értjük meg, nem tudjuk megkülönböztetni és felismerni a hét bűnt, mert jól beleolvad a mindennapi szokásainkba, viselkedésünkbe és az érzelmeinkkel kapcsolatos dolgokba, emiatt nehéz őket felismerni és megváltoztatni, de kötelezzük el emellett magunkat!” Kezdjük az elsővel.
 
AZ EGO:
 
Az egónk sértve érzi magát, amikor rámutatnak a hiányosságainkra, a gyengeségeinkre, a rögzült szokásainkra, a bűneinkre, stb. A sértett ego gyakran úgy reagál, hogy kivetíti a problémáit, szükségleteit és követeléseit másokra. Ha a személyiséget a harag és az ego uralja, akkor az embernek nehéz elfogadnia és felismernie magában a többi bűnt. Az angyal szerint:”Az ego automatikus védekező mechanizmusa a többi bűnnel védekezik. Ez makacsságot és vádaskodást szül, amivel az ember másokra hárítja a saját negatív gondolatformáit.” A tagadás mindig az ego reakciója. Ahelyett, hogy felismernénk a saját hibáinkat, rögzült szokásainkat, mintáinkat és helytelen cselekedeteinket, valószínűleg másokat okolunk, és másokban keressük a hibát. Mindig könnyebb szemrehányásokat tenni másoknak, mint szembenézni a problémáinkkal. Azt nem vesszük észre, hogy ezek a problémák vagy megtapasztalások újra és újra megismétlődnek, míg meg nem tanuljuk a leckét. Az ego a maga bűneivel, mintáival és érzelmi problémáival a fizikai, vagyis az anyagi világhoz kötődik. Az angyal tanácsa: „Ha készen állunk, vállaljuk a felelősséget és lépjünk tovább a tanulásban és a problémáink meggyógyítása terén. A tagadás az érzelmek és a kifogások manipulációja. Ha kifogást keresel, tudnod kell a kifogások nem érvényesek! Csak arra valók, hogy az ego tekintélyét megvédjék az Éned megtagadása árán.
 
A LÉLEK:
 
Az Én szabad, nem kötik le negatív beidegződések. Feltétel nélkül szeretetre, isteni kommunikációra képes, és igaz, tiszta gondolatformái vannak. A lélek mindent tud, érez és lát, bennünk és rajtunk kívül egyaránt. A lélek, mivel Istenhez tartozik, igaz, jó és hallhatatlan. De a Földön a lélek az emberi test börtönében él. Nem képes kommunikálni a szívünkön és az elménken keresztül, ha a hamis én (ego) uralkodik rajtunk az érzelmi problémáival és a bűneivel. Ez az egyik oka annak, hogy szomorúságot és sértettséget érzünk a lelkünk mélyén. A lelkünk arra vágyik, hogy szabad legyen, és Teremtője mellett lehessen. A belső érzéseink a lélekből erednek. Ezek lehetnek: szomorúság, fájdalom, magányosság, néha olyan, mint egy fájó seb vagy erős vágy az igazságra, szabadságra, békére, derűs nyugalomra, hálára, alázatra, és szeretetre. A Földön minden lélek az egység felé halad a maga útján, akár tudunk róla, akár nem. Az angyal tanácsa: „Az Én megismerése és felszabadítása, az Én iránti szeretet hozza magával; az önbizalmat, az önmagunkba vetett hitet, kitartást; hogy képesek vagyunk megfogadni az angyalok tanítását, és hűek maradni az Énhez.” Minden érzelmi probléma és a bennünk lévő hét bűn, az egóból ered és ezek sok szenvedést okoznak fizikai szinten. Meg kell engednünk a lelkünknek, hogy kezébe vegye az érzelmeink irányítását, úgy, hogy ezeket a problémákat és hét bűnt feldolgozzuk és meggyógyítjuk. Ezáltal az elménk könnyebben tudja megkülönböztetni a pozitív és negatív gondolatformákat. Ez megteremti a lehetőséget arra, hogy a lélek vágyának megfelelően hozzuk meg a döntéseinket. Eggyé válunk az angyalokkal és Istennel, elérjük a kiegyensúlyozott tudatosság állapotát. Az egónk gyakran arra kényszerít bennünket, hogy a válaszainkat kívül keressük. Reakcióink a helyzetekre a negatív és a pozitív lehetőségek közötti belső küzdelmekké válnak. Akkor alakul ki zavar, ha nem tudunk különbséget tenni a lélek érzései és az egónk reakciói között. Azonban ezek az érzelmi problémák és bűnök nagyon fontos szerepet játszanak az életünkben. Átéljük őket és boldogok vagyunk tőlük, mert kötődünk hozzájuk, tanulunk belőlük, majd utána meggyógyítjuk őket, ahogy az életkörülményeink változnak.
 
AZ ELME:
 
Az elme a döntéshozó. Feldolgozza a negatív és pozitív gondolatainkat, amelyeket a Felettes Énünktől (lélek) és a hamis énünktől (ego) kap. Szabad akarattal rendelkezünk, és mint ilyenek, szabadon választhatunk kettőjük szükségletei, szándékai, vágyai és kívánságai közül. Az angyal tanácsa:”A tudatos elme emberi tényező, amikor az érzelmek eluralkodnak az emberen, az elme elhomályosul, és az ember zavarodottá válik. A tudattalan az Énhez kapcsolódik, ami világos ,megértéshez és pozitív döntésekhez vezet bennünket.”
 
A FELETTES ÉN (lélek) és A HAMIS ÉN (ego) közötti különbség:
 
Tudjuk az igazat, és tudjuk, hogy kik vagyunk valójában a lelkünkből. A lelkünknek pozitív energiája van, ami arra késztet, hogy pozitívan is reagáljunk. A lélek érzései sokkal mélyebbek, mint az egóé. Arra bátorít, hogy mélyen gondolkodjunk és belül keressük a válaszokat. Ha elárasztanak bennünket a problémák, az érzelmek, az erősen ránk nehezedik, szükségünk van megkönnyebbülésre azáltal, hogy kibeszéljük magunkat, hogy valaki meghallgasson bennünket. Ezek az egónk érzései, amik a felszínen vannak, ki akarjuk vetíteni őket, ami egy negatív reakció. A lélek a fizikai testbe az „Én hatalmával” együtt születik, amelynek része: önmaga szeretete (Isten feltétel nélküli szeretete), az önmagunkba vetett hit, az önbizalom, az önbecsülés, az önértékelés, a hit, a hűség, a valódiság, az őszinteség és a becsületesség. Ahogy öregszünk, az „Én hatalmát” átadjuk a negatív döntéseinknek, az egónknak. Örökre elveszhetünk ebben a játékban, amit az egónk játszik velünk. Mindenki a maga egyéni útját járja, de nem biztos, hogy az igazság megtalálása felé halad. Az ego az anyagi világgal áll kapcsolatban. Anyagi kényelmére hozza létre a következő dolgokat, mint a hírnév, a haszon, a veszteség, a szeretet, a család, a barátok, a boldogság, stb., de ezek a dolgok az idő múlásával változnak, nem állandóak, nem valódiak a lélek szempontjából. Arra jók, hogy meglássuk a különbséget a választásaink között, hogy végül megismerjük valódi Énünket. Egyedül érkeztünk, csak a lelkünket hoztuk magunkkal, és csak a lelkünk fog eltávozni, semmi sem fog velünk menni abból, amit itt a Földön teremtettünk, és amihez ragaszkodunk. Élettapasztalataink során lehet, hogy sokszor ürességet, magányosságot érzünk. Lehet, hogy úgy érezzük, nem szeretnek bennünket, vagy szomorúnak, beteljesületlennek érezhetjük magunkat. Ezek az érzések az Én hiányának érzékelései, amelyek fájdalmasak és nagy szenvedést okoznak. Úgy érezzük eltávolodtunk Isten szeretetétől, a Fénytől, azonban az mindig velünk van, csak nem tudunk hozzáférni, míg vissza nem térünk eredeti döntésünkhöz, és vissza nem hozzuk az „Én hatalmát”. Ha megújítjuk eredeti döntésünket, megkezdődik a spirituális utazásunk. Mindegy mit választunk, nincs jó vagy rossz döntés, minden azért van, hogy tanuljunk belőle, mert Isten megbocsát.
 
A LÉLEK - a Felettes Én A lelkünk a tudatosságunk, a bennünk lévő Teremtő igaz szeretete és fénye. A lélek tiszta és gondolatformái igazak. A lélek belső érzékei segítségével - tudás, látás, megértés, hallás, érintés (érzékelés), ízlelés és szaglás- megtapasztaljuk Istent és az angyalokat. Bár elég nehéz megkülönböztetni a belső és a külső érzékeinket, a belső élményeink emléke beíródik a lélekbe, és örökre megmarad. A lelkünk eljuthat az elfogadáshoz, az alázathoz, a derűs nyugalomhoz, a hálához, az őszinteséghez, az igazsághoz, a tisztelethez, az állhatatossághoz, a pártatlansághoz, a békéhez és az egyensúlyhoz. A lelkünk kiszabadulhat a fizikai világ, a hamis én, az érzelmi problémák, a bűnök, a fájdalmak, a sérelmek, a szomorúság, és a szenvedés kötelékeiből. Megszabadulhatunk minden negatív energiától még mialatt a fizikai testünkben élünk. A spirituális út célja, hogy megismerjük Énünket azáltal, hogy kigyógyítjuk magunkat az érzelmi problémákból, bűnökből. Az én meggyógyításával visszanyerjük az „Én hatalmát”.
 
AZ EGO - a hamis én:
 
Az ego, az ember tudatossága, amely a fizikai testhez és a fizikai világhoz kapcsolódik. A külső érzékszerveinken keresztül működik, az ízlelésen, az érintésen, a szagláson, a látáson és a halláson keresztül. Az ego, az én, magam, és engem. Én központú, önző és önelégülésre vágyó. Az egónk arra ösztönöz bennünket, hogy fizikai és anyagi haszonra törekedjünk. Az ego megcsalja az Ént. Érezzük az Én hiányát, és mivel nem tudjuk, hogyan töltsük ki ezt a hiányt, megpróbáljuk külső, anyagi forrásokból táplálni. Amikor az egónk működik bennünk, nem tiszteljük sem magunkat, sem másokat, nincs meg bennünk az Énünk. Az eredmény: bizonytalanság, frusztráció és csalódottság. Gyakran üresnek érezzük magunkat, és hogy különlegesnek tűnjünk, megpróbáljuk bebizonyítani, hogy jobbak vagyunk, mint más, hogy ezzel elégítsük ki az egót. Az ego a többi bűnnel kölcsönösen dolgozik, különböző mértékben. Ez minden lélek esetében egyéni. Az egónak óriási az étvágya, és haraggal, ragaszkodással, paráznasággal, mohósággal, gyűlölettel és féltékenységgel csillapítja azt. Az ebből eredő érzelmi sérülés fájdalommal, gyötrődéssel, szégyenérzettel, bűntudattal, zavarodottsággal, félelemmel és kétségbeeséssel tölti meg a szívünket. Amikor ezek az érzések jelentkeznek, felszínre kerülnek gyermekkori problémáink, és ezeket meg kell oldanunk. Ha feldolgozzuk ezeket, akkor a lélek felszabadul, és megtapasztalja a valódi Ént. Megszabadulunk a sérelmektől, a fájdalomtól és a szenvedéstől azzal, hogy megtanuljuk, amit meg kell, hogy tanuljunk. A tanulás úgy is történhet, hogy megtapasztaljuk a problémát, és megértjük a lélek nézőpontjából. Amikor az egónkat sérelem éri, a rejtett sérelmeink felszínre kerülnek, és néha másokra vetítjük ki bizonytalanságérzetünket harag, ítélkezés és vádaskodás formájában. Így védjük az egónkat, hogy ne érje sérelem. Az egónk mindig versenyez másokkal.
 
Dr. Doreen Virtue



Aktuális oldások és tanfolyamok programja az alábbi linken megtekinthető:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése