A hetek hónapokká olvadtak a vadonban. A két riadt, városi gyerek lassan a természet része lett. Megtanulták a nap járásából olvasni az időt, és a madarak röptéből megjósolni az időjárást. Khalil elméje, amit a könyvek és a térképek edzettek, most a csillagokból olvasott, és minden éjszaka egyre biztosabban vezette őket kelet felé. Anipe ösztönei pedig, mintha a földdel és a fákkal suttogtak volna, egyre élesebben súgták meg, melyik gyökér ehető, melyik forrás vize tiszta, és melyik ösvényt kerülik el a ragadozók. A szavak feleslegessé váltak közöttük; egyetlen pillantásból, egyetlen mozdulatból tudták a másik gondolatát. Elszakíthatatlan egységgé váltak.
Egy kimerítő, hegynek felfelé vezető út után végre megérkeztek. Ott tornyosultak előttük a Keleti Hegyek fenséges, sziklás csúcsai. A levegő friss volt és tiszta. A cél, amiért mindent hátrahagytak, karnyújtásnyira volt.
De a sors egy utolsó próbatételt tartogatott számukra. A hegyekbe vezető hágót egy mély, sötét szurdok vágta ketté, az alján pedig egy sebes, jeges hegyi folyó zúdult alá dübörögve. A két part között egyetlen, ősrégi kötélhíd feszült, ami kísérteties csontvázként meredt a mélység fölé. Az ég sötétedni kezdett, a szél feltámadt, vihart ígérve.
– Át kell mennünk – mondta Khalil, a hangja alig volt hallható a szél és a folyó morajlásától. Anipe bólintott, arcán nem látszott félelem, csak elszántság.
Egymás kezét megfogva léptek rá a nyikorgó, imbolygó deszkákra. A híd minden lépésüknél veszélyesen kilengett. A szél tépte a hajukat és a ruhájukat. Már majdnem a túlsó oldalon jártak, amikor a vihar teljes erejével lecsapott. Egy orkánszerű széllökés olyan erővel kapott bele a hídba, hogy az megpördült a tengelye körül. A korhadt kötelek feszülten megreccsentek. Egy pillanatra még a levegőben lógtak, ujjuk görcsösen kulcsolódott egymáséba, miközben a mélységbe zuhantak.
De nem volt sikoly. Nem volt pánik. Abban a végtelennek tűnő pillanatban csak egymás szemét látták, és abban nem volt semmi más, csak ezer életnyi szeretet és a végső, nyugodt elfogadás. Az utolsó közös gondolatuk egyetlen szó volt, ami átrepült a viharon.
Együtt.
A jéghideg víz és a szikláknak csapódó test fájdalma helyett hirtelen csend és súlytalanság következett. A sötétséget vakító, meleg fehérség váltotta fel. Már nem testek voltak, csupán fénylő, tiszta energiák, de valahogy még mindig érezték egymás érintését. Előttük egy pillanat alatt pergett le a rövid, küzdelmes életük: a vásári találkozás, a titkos szövetség, a szökés éjszakája, az első tábortűz. Megértették a leckét, amit a sors szánt nekik: a túlélés, az összetartozás és az önfeláldozás leckéjét.
Egy hang, ami nem is hang, inkább egy mindent betöltő érzés, rezdült át rajtuk a fényből: "A körforgás folytatódik. Egy újabb lecke, egy újabb esély vár."
A fény lassan elhalványult. A folyó zúgása helyét szirénák éles sikolya, autók dübörgése és fékcsikorgás vette át. A csillagos égbolt helyett felhőkarcolók meredtek az égre, oldalukon villódzó, színes neonreklámok futottak végig.
Egy fiatal férfi állt egy nyüzsgő nagyváros utcasarkán. Az eső áztatta aszfalt tükrözte a fényeket. Fáradtan dörzsölte meg a szemét egy hosszú nap után. Egy hirtelen, megmagyarázhatatlan késztetéstől vezérelve felnézett, és a tömegen át a túloldalra fókuszált.
A zebrán, egy taxi lámpáinak fényében, egy esernyőt tartó nő alakja rajzolódott ki. Az arcát nem látta tisztán a távolság és az esőfüggöny miatt, de a szívében valami olyat érzett, amit talán még soha ebben az életében – egy ismerős, mélyről jövő rezdülést, mintha egy rég elveszett dallam visszhangja szólalt volna meg benne.
A szemük egyetlen villanásnyi másodpercre találkozott a hömpölygő tömeg és az esőcseppek millióin át.
A körforgás újraindult.
Guzsik-Mohácsi Viktória (http://elozoeletek.blogspot.com)
Online meditációk és előadások: https://www.patreon.com/utmutatoaleleknek (Csak böngészőn keresztül használható, Applikáción keresztül nem)
Megvásárolható meditációk: https://www.patreon.com/utmutatoaleleknek/shop (Csak böngészőn keresztül használható, Applikáción keresztül nem)
Facebook oldalunk: https://www.facebook.com/utmutatoaleleknek1/?fref=ts
Facebook csoportunk: https://www.facebook.com/groups/1108624685917176/
Gyakori kérdések: http://elozoeletek.blogspot.com/p/gyakori-kerdesek.html
Kövess bennünket instagramon is: https://www.instagram.com/utmutatoaleleknek/
YouTube csatornánk: https://www.youtube.com/channel/UCoeNAsAktMxha-n9QYVit1A
Könyveimről információkat itt találsz: http://elozoeletek.blogspot.com/p/konyvinformaciok.html
Megjegyzések
Megjegyzés küldése