Szerelmeslevél 2.

Bejegyezte: –

Neked...

Neked írom most ezt a pár sort, aki a Társam vagy.
Szeretném elmondani neked, hogy megbocsájtottam. Elfogadlak olyannak, amilyen vagy. Elfogadom, hogy neked még más utad van. Elfogadom, hogy még dolgod van, fejlődnöd kell. Tudd, hogy én nem tartalak téged vétkesnek, bár nem értem a motivációidat, nem tudok velük azonosulni, mert én más vagyok. De elfogadom, hogy te is más vagy és másként szemléled az életet, más a fontos benne a számodra.
Én sokáig haragudtam azért, mert nem vagyok a része. Sokáig gyűlöltelek téged, mert azt az ölelést, amit úgy hittem, hogy nekem járna, másnak adod. Azokat a csókokat, azokat a szavakat, azokat a pillanatokat, azokat az érintéseket mások kapják. Amikért én bármit odaadnék, szétszórod másoknak.
Én nem értettem, hogy miért történik ez. Kerestem a hibát magamban, hogy hol vétettem és miben, hogy már nem én vagyok a legbizalmasabb barátod, nem vágysz velem lenni és nem vágysz engem érinteni.
Rájöttem, hogy a hiba nem bennünk van.
A hiba nem a féltékenységben van, nem abban, hogy nem tudjuk egymást elfogadni, nem abban, hogy elvárásaim volnának. Rájöttem, hogy NINCS HIBA.
Le kell tennem a sértettségemet. Le kell tennem azokat az estéket, miket rád várva töltöttem. Le kell tennem azokat a hazugságokat, amiket nekem mondtál. Le kell tennem a csalódásokat. Talán nincs fájdalmasabb az életben, mint elveszíteni a hitet valakiben, akiben bíztál. 
Átéltem, tudom. Eltéptem egy láncot. Olyan gyönyörű jelkép ez! Az a lánc már nem olyan, mint rég. Ahogy mi sem vagyunk már olyanok. Az én szívemben, lelkemben ugyanolyan nyomot hagyott, mint azon a láncon.
Mi az, mint nem tudok feledni? Mi az, mi itt tart még mindig? Nem tudom... 
Mi az, mi minden megalázottságot, minden sértettséget, minden rossz emléket elfeledtet?
Pillanatok, amik bennem élnek. Ahogy néztél, ahogy mozdultál, ahogy öleltél, ahogy mosolyogtál, ahogy szerettél. 
Az ember sokszor úgy érzi, nem tud megbocsájtani, mert van, ami a határait már átlépi. Ez nem igaz. Meg lehet bocsájtani mindent. A szeretet képes rá. A szeretet mindent el tud törölni, mindent meg tud bocsájtani, mindent el tud feledtetni.
A szeretet le tudja radírozni a rossz emlékeket.
Nem tudom, mivel zárjam ezt a levelet.
Hogy várlak? Hisz' tudod... 
Hogy hiányzol? Ezt is... 
Hogy szeretlek? Hogy szeretlek... Hogy még mindig elég erős vagyok szeretni Téged.



Megjegyzések

Megjegyzés küldése